A drámai helyzet
kifejezést a köznapi használatban mindenféle feszültséggel teli, nagy
indulatokat mozgató, váratlan eseményre is használjuk: családi dráma, drámai
pillanatok stb. A drámai helyzeteket az jellemzi, hogy megrázó hirtelenséggel történő feszültség jelenik meg bennük. A
szereplőknek valamilyen cselekvési döntést kell hozniuk, és ez a döntés
életükre vagy a közösségük életére jelentős hatással van. A dráma feszültségét
éppen az adja, hogy a szereplőknek dönteniük kell valamely probléma
felmerülésétől a megoldásra vonatkozó döntés meghozataláig, a cselekvés azonban
akadályba ütközik, vagy csak nehézségek árán valósítható meg. Amikor a döntések
eredményeképpen megszületik a cselekvés, a drámaiság szertefoszlik. Ez nem azt
jelenti, hogy minden dráma egyetlen döntési helyzetet tartalmazhat csupán: a
dráma szerkezetét a legtöbb esetben a döntések és következményeik láncolata
adja.
Jézus példabeszédei tele vannak feszültséggel, köztük a tíz szűzről
mondott, lelki éberségre intő példabeszéde is. (Mt 25,1-13) A korabeli
lakodalmi szokásból kiindulva mondja el közérthető és tanulságos tanítását a
tíz szűzről. A menyasszonyt körmenetben kísérték el atyja házából a vőlegény
házába. A szertartás éjszaka folyt, s a koszorús lányok lámpát vittek magukkal.
A vőlegény érkezése nem volt meghatározva, ezért komolyan fel kellett készülni.
Az okosak tartalék olajat is vittek korsóikban. A könnyelműek csak a lámpát.
Esti várakozásukban elaludtak. A vőlegény érkezésének bejelentése drámai helyzetet
teremt. A könnyelműek ekkor veszik észre, hogy lámpásaik kialvóban vannak. Így
nem állhatnak a vőlegény elé. Az okosak tudják, hogy életük fényét tápláló
hitet nem lehet kölcsön adni. Ötlettel szolgálnak, próbálkozzatok ott ahol ezt
adják. A balgák zavarodottságukban a kereskedőhöz szaladtak. Az okosak ezalatt
bevonultak az új párral a menyegzős lakomára, s mögöttük az ajtó bezárult, hogy
örömüket senki se zavarja meg. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak:
„Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony mondom nektek,
nem ismerlek titeket!” A helyzet drámai alakulása nem a vőlegény magatartásán,
hanem a meghívottak hitén és felkészületlenségén múlott. A példabeszéd első és
konkrét tanítása: Jézus a megígért vőlegény megérkezett, Keresztelő János be is
mutatta, de kevesen készültek fel befogadására, mert nem ápolták a szövetséget.
Jézus tanításából és csodatetteiből sem ismerték fel, hogy ő a Messiás.
Kényelmükhöz és előítéleteikhez jobban ragaszkodtak, mint az Isten igazságához.
Így zárták ki magukat az Újszövetség lakomájából. Általános érvényű
figyelmeztetés: „Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az
órát!” Bölcs és okos, aki a teremtett világ jelei által is közel kerül az
Istenhez. (Bölcs 6, 13-17) Isten pedig feltámasztja azokat is, akik Jézusban
hunytak el. (1 Tessz 4, 13-14) Az emberiség drámájának Krisztus az alfája és
ómegája.
„Először a Krisztusban elhunytak támadnak
fel, azután mi élők.” 1Tesz 4,17
Ajánló: A szőkefalvi jelenések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése