A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én szerzetesem” kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg velünk, ki a kedvenc szerzetesük – vagy más megszentelt életet élő ismerősük –, mit jelent ő számukra. Erika Víziová Mešterová a Felvidékről írt nekünk.
Az én szerzetesem valójában a mi szerzetesünk: Vízi Gábor András atya. Kicsi falunk szülötte. Láttuk gyermekből férfivá cseperedni. Majd válaszul az Úr hívó szavára pálos szerzetes lett. Jelenleg márianosztrai plébános perjel.
Egy kis csoport minden hónap 13-án részt vesz az engesztelő imadélutánon, hogy a Szűzanyánál vele együtt és belőle – megnyugtató, buzdító szavaiból, mosolyából merítsünk erőt a mindennapi gondok, bajok elviseléséhez. Köszönjük, András atya, a Jóisten áldjon meg, adjon neked erőt, egészséget, és fizesse meg áldozatos munkádat!
Ráadásként egy kis történet, mely bizonyítja, hogy nem csak mi szeretjük őt:
Amikor András atya még „csak” András testvér volt a pécsi pálos kolostorban, Csíksomlyón találkoztam pécsi zarándokokkal. Szóba elegyedtünk, elmondtuk, ki honnan jött. Amikor megmondtam, hogy a felvidéki Óvárból vagyok, egy idősebb néni szinte felkiáltott: „Az András testvér falujából? Az Isten megáldja őt is, meg az édesanyját, aki ilyen fiút nevelt! Nagyon szeretjük!”
Erika Víziová Mešterová
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése