Több százan gyűltek össze a csíkszeredai
Szabadság téren vasárnap délután, hogy a forradalom hőseire
emlékezzenek. A rendezvényen ugyanakkor tízpontos petíciót olvastak fel a
kormányhoz címezve, amelyben a székelyföldi és az erdélyi magyarok
megmaradásához szükséges alapvető jogokat követeltek.
Jogokat követelő megemlékező közösség Csíkszeredában. Szolidaritásra szólítják fel a román civil társadalmat
„Huszonöt évvel ezelőtt öröm járta át mindannyiunk lelkét, jobb
jövőről, emberi jogokról, európaiságról álmodtunk, ezért utcára vonult,
aki tehette. A decemberi események után, és az után, hogy Müller László
alhadnagy 18 évesen életét áldozta a szabadságért, 2014-ben mi a
szimbólumainkért és a himnuszokért kell küzdjünk. Mi most nemcsak
megemlékezünk, hanem a jogainkat akarjuk. Szelíden, de érthetően. Ne
akarják a szimbólumunkat, a himnuszunkat megsemmisíteni” – kérte
felszólalásában Darvas Kozma József római katolikus esperes. A téren
összegyűltek ezt követően meghallgatták a román himnuszt. „Meghallgatjuk
a román himnuszt, mert mi lojálisak vagyunk az országhoz. Azt várjuk el
a vasárnap esküt tett Klaus Johannis államelnöktől, hogy ő is legyen
lojális a kisebbségekhez” – hangsúlyozta a címzetes esperes.„1989 kemény időszak volt. Az országot teljhatalmába beleőrült diktátor vezette, beleőrült a magyarok gyűlöletébe” – kezdte beszédét Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, majd felsorolta mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar közösség beolvasztása, felszámolása érdekében tett. „1989 decemberében a lakosság szolidaritást vállalt és nemzetiségtől függetlenül utcára vonult. Szolidaritás nélkül nincsen jól működő társadalom, ezért a ’89-es forradalom szellemét tovább kell éltetni. Felkérjük a román civil társadalom egészét, hogy jogaink érvényesítésében legyenek velünk szolidárisak” – mondta Borboly.
„Székelyföld lakóinak nevében a következőket kérjük Románia kormányától:
1. Ne szítsák az ellentéteket a Székelyföldön élő románok és magyarok között azzal, hogy elemi jogokat vitatnak el a magyar közösség tagjaitól!;
2. Olyan törvényeket fogadjanak el, melyek lehetővé teszik a székelyföldi magyar közösség szimbólumainak használatát, identitásának, nyelvének és kultúrájának a megőrzését!;
3. Hagyjanak fel a székely zászló, a magyar feliratok és a magyar himnusz üldözésével!;
4. Tartsák tiszteletben a tulajdont, adják vissza a Mikót a református egyháznak és adják vissza mindazt, amit államosítottak!;
5. Tegyék lehetővé az érdemi párbeszédet Székelyföld autonómiájáról annak érdekében, hogy megnyugtatóan lehessen rendezni a székelyföldi magyarság sorsát!;
6. Adjanak kulturális autonómiát az Erdélyben élő magyaroknak!;
7. Hozzák létre a magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen!;
8. Tegyék lehetővé, hogy a román nyelv mellett a magyar nyelv is legyen regionális hivatalos nyelv Székelyföldön!;
9. Vessenek véget a székelyföldi gazdasági bojkottnak!;
10. Romániának a kisebbségek, így a székelység is ugyanolyan alkotó része, mint a többségi nemzet. Mi is itt akarunk élni, mi is otthonunknak akarjuk érezni Romániát. Tegyenek róla, hogy ne megtűrt idegenekként gondoljanak ránk, hanem teljes jogú polgárokként lehessünk ennek az országnak az állampolgárai" – áll a petícióban.
A megemlékezésen jelen volt Müller Lászlónak, a forradalomban elhunyt alhadnagynak az édesanyja is. A rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a csíkszéki települések kórusai vezetésével és a csíkszentsimoni ifjúsági fúvószenekar kíséretével.
- székelyhon.ro
Ajánló: A Székelyföld égető gondjai
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése