A LIBERTINIZMUS CSŐDJE - a párizsi tömeggyilkosság!

Hová vezet a nyakló nélküli szabadosság ?

Gondolatok a párizsi tömeggyilkosság lehetséges indítékairól.

Bármely az emberi életre törő erőszakos cselekedet az isteni és az emberi törvények szerint mélyen elítélendő és súlyosan büntetendő! Ugyanakkor nem árt mögéje nézni az ilyen cselekedeteknek, mint amilyen a január 7-i párizsi tragédia.

Úgy tűnik, hogy a CHARLIE HEBDO szatirikus hetilap évek, sőt évtizedek óta abból élt, hogy mindent és mindenkit kigúnyolt. De legalább banalizált, relativizált, kétségbe vont, vagy nevetség tárgyává tett. Gyakran olyan alapvető értékeket is, amelyek sokak számára nagyon fontos lelki fogódzókat jelentettek, amelyekbe belekapaszkodva az emberek elbírhatóbbá tudták tenni az életüket. A szabad és korlátlan véleménynyilvánítás jogára hivatkozva vontak kétségbe évezredes hiteket  és értékeket olyan emberek, akiknek minden szaváról messziről látszik és érzik, hogy a világon semmiben sem hisznek. Végtelen cinizmussal vették célba az embereknek egy Felsőbb Lénybe, annak a földi képviselőibe, az egyházakba vetett hitét és ezt nevezték szabadságnak! Egyik lapszámban az iszlámhitűeket, a másikban a katolikusokat, a harmadikban pedig az ő mércéjük szerint másként gondolkodókat "csinálták ki", minden kímélet nélkül. (Még azt is megengedték maguknak, hogy az egyik lapszám címoldalán a keresztrefeszített Jézusból csináljanak paprikajancsit!)
Egy szó mint száz: kihívták maguk ellen a sorsot, valószínűleg szándékosan tekintve el attól a ténytől, hogy ötmillió, többségében mélyen hívő muzulmán vallású ember él Franciaországban. Ezeket módszeresen megbotránkoztatták és megalázták. Vajon, így szándékozták az ötmillió iszlámhívőt a francia nemzetbe integrálni ? Úgy, hogy előbb a hitüket próbálták összetörni és megtaposni, hogy szégyelljék mindazt, amiben addig hittek ? Vagy megpróbálták bebizonyítani nekik, hogy ők az alacsonyabbrendűek, azokkal a felsőbbrendűekkel szemben, akik semmiben sem hisznek?
Franciaország - egyébként - több mint egy évtizede az európai integráció fékezője és botlasztója. Rendre elszabotálja azoknak a fontos szerkezeti reformoknak a bevezetését, amelyek lehetővé tennék a felzárkózását. Mert akkor többet és jobban kellene dolgozzanak a franciák. De körömszakadtáig ragaszkodnak a közös költségvetésből a kiemelt támogatásokhoz. Beengedték telepedni az iszlámvallású arabok millióit azért, hogy velük végeztessék el azokat az aljamunkákat, amelyekre ők a kezüket nem hajlandók rátenni.
A franciák - ugyebár - nem vállalnak gyermeket, de elvárják, hogy helyettük a muzulmán arab vagy afrikai származású anyák szüljenek... franciákat! A hanyatló és dekadens Franciaország egyedül a hitetlenségben és a cinizmusban jeleskedik, ami a morális összeomlás és csőd legfőbb jele és bizonyítéka.
De tovább menve és egy kis történelmi párhuzamot vonva: 1789, az a bizonyos nagy francia forradalom és a jakobinus diktatúra sűrűn és válogatás nélkül lecsapkodó nyaktilói nélkül talán soha sem jutott volna el Európa az 1917-es bolsevista forradalomig, a Gulágig és annak a sok millió áldozatáig. Ugyancsak: a francia nemzetállami őrület vezetett el a német és a többi nemzetállami tobzódásokhoz, a fasizmushoz, a nácizmushoz és a holokauszthoz. Európa szégyenéhez és megcsúfolásához a 2O. században! Az istentagadáshoz és az istentelenséghez. Az istenhit és az egyházak lejáratásához. Most íme, itt az eredmény!
A szabadosság impertinánciája, gúnyt űzni a másik ember - bármelyik ember! -  hitéből, hagyományaiból és világlátásából. Az ilyesmivel nem lehet - mert soha sem lehetett a történelem folyamán! -  büntetlenül játszani.   

**
Ajánló: Charlie Hebdo