A magyar állam és egyház viszonyáról - Soltész Miklós

A Magyar Hírlapban (2015.01.12. Nincs szükség… 1., 4. o.) Soltész Miklós egyházi ügyekért felelős államtitkár nyilatkozik, aki elmondta: négy év alatt több mint kétszeresére nőtt az egyházak támogatása. Szerinte nem kell új egyházi törvény, a meglévőn viszont még lehet csiszolni. Az interjút készítő Kacsoh Dániel emlékeztetett rá, hogy igen sok kritika érte nyugatról a kormányt, mondván, túl nagy teret enged a keresztény értékeknek a törvényhozásban.  A közelmúltban viszont az Európai Parlamentben beszédet mondó Ferenc pápát állva tapsolták meg a képviselők.
Az államtitkár kifejtette: „Valóban, a magyar kabinet mindig kiállt az alapvető értékek mellett, miközben az EU nem fogadta el alkotmányában a zsidó-keresztény gyökereket. Ráadásul ebből több országban a természeti törvényekkel ellentétes intézkedések is fakadtak. Meglátjuk, hogy a taps Ferenc pápa valóban nyitott, vonzó egyéniségének szólt-e, vagy annak, amit mondott. Eléggé keményen fogalmazott ugyanis: ahhoz, hogy Európát ne csak a pénz és a gazdasági szempontok irányítsák, s ne maradjon elöregedett, vissza kell térnie a gyökerekhez. Nem nehéz belátni, hogy most rossz az irány. Az elanyagiasodás, ezzel együtt az erőszak elburjánzása például Ukrajnában vagy a keresztényeket is üldöző Iszlám Állam területén, igen riasztó képet mutat.” Azzal az elképzeléssel kapcsolatban, hogy tömegesen kerülhetnek át szociális intézmények egyházi fenntartásba, Soltész István hangsúlyozta, hogy ez még csupán kezdeményezés, „ráadásul a szociális államtitkárság viszi az ügyet, mi az egyházak észrevételeit közvetítjük. Kétségtelen, hogy bár valamennyi intézményben értékes szolgálat zajlik, a felekezetek által működtetettekben különleges pluszt hordoz a lelki gondozás. De az átvállalásnak vannak bizonyos korlátjai, s Erdő Péter bíborosnak igaza volt abban, hogy csak úgy lehet ezt a folyamatot elindítani, ha figyelembe vesszük az egyházak teljesítőképességét, illetve az arányosságot. Az átvétel pedig csakis önkéntes lehet, szó sem lehet kötelezettségről. Szintén jogos felvetés, hogy az intézményi finanszírozás ügyét is tisztázni kell, mégpedig hosszú távon, nem eseti jelleggel. Megjegyzem, a mostani szentszéki megállapodás nemcsak a katolikus egyház intézményi-fenntartásában segít, hanem kiterjed valamennyi bevett felekezetre.”
MK