Drezda terrorbombázása 1945.II.14.

Hatvan évvel ezelőtt, 1945. február 13-14-én rombolta le a második világháborús angolszász szövetségesek hadászati légierője a németországi Drezdát, Európa egyik legszebb barokk városát.

A most újjáépülő drezdai királyi palota

Az annak idején a `terrorbombázások` kategóriájába sorolt légitámadásban 150 000 és 200 000 ember vesztette életét. Néhány hónappal a második világháború befejezése előtt sokszázezer kelet-németországi menekült tartózkodott a városban, ezért az áldozatok pontos számát nem lehetett megállapítani (150 000 - 500 000 között). Drezdát néhány emlékeztetőül meghagyott romépület kivételével újjáépítették, ma félmillió lakossal, az újjászervezett Szászország székhelye. 

Kilátás a drezdai városházából a szétrombolt városra a támadás után

Drezdát az Elba folyó partjain valamikor szláv halászok alapították, a németek a XII. század végétől telepedtek le a városban, amely aztán központi szerepet kapott a szászság, Szászország történetében. A XVIII. században épült a Zwinger, a Hofkirche, a Frauenkirche. A második sziléziai háborúban a poroszok a város egy részét elpusztították. A hat évtizede történtek főbb részleteikben ismertek, a másodrendű részletekben még sok a bizonytalanság, az értékelésekben az ellentmondás és a célzatosság. A Times Books sorozatban Londonban megjelent "A második világháború atlasza" pontos időrendben vázolja fel a Drezda elleni támadásokat.
A brit Lancaster-bombázók első hulláma 1945. február 13-án este 21 óra 49 perckor érte el Drezdát. A német radarállomások nagy késéssel észlelték a berepülést. Egy Mosquito-kötelék 480-500 km/óra sebességgel repülte át a várost és vörösen izzó jelzőberendezéseket dobott le a bombázandó térségekre. Az első bombázási forduló 22 óra 13 perc és 22 óra 21 perc között zajlott le, a németek ekkor már bevetették a megtévesztő fényjelzéseket. Drezda 23 órára egyetlen hatalmas tűztengerré vált. A környékből sorra érkeztek a német mentő- és tűzoltó alakulatok.

Elszenesedett emberi holttestek halomba rakva az elpusztított város főterén, az Altmarkon, 1945. február (Auschwitzben nem volt ennyi holtest halomban!)

Éjfél után fél egykor a német éjszakai vadászok készen álltak a második támadó hullám fogadására, de a riasztást valamilyen okból nem követte felszállási parancs. Fél kettőkor megkezdődött a második bombázási hullám. Több mint félezer Avro "Lancaster" zúdult a városba érkező mentő- és tűzoltó oszlopokra. Február 14-én déli 12 óra 12 perckor az amerikai légierő 316 Boeing-17-ese hajtotta végre a harmadik szőnyegbombázást... Összesen 3749 tonna bomba zúdult a városra, ennek 75 százaléka gyújtóbomba volt. A nyugat-európai légiháborúban "Elba Firenzéjének" letarolása több értelemben fordulópontot jelentett.

Kilátás a drezdai városháza tornyából dél felé (Fotó: id. Richard Peter, 1945)

"A második világháború története" 1982-ben megjelent harmadik kiadásában Ránki György saját forrásai alapján a következőket írta: "1945 februárjában került sor a második világháború legnagyobb bombatámadására Drezda ellen. Ebbe az ipari szempontból jelentéktelen városba a menekültek ezreit helyezték el, és a 14 órás támadás következtében 100 ezer ember pusztult el. A város nagy része teljesen leégett. A drezdai támadás borzalmas jelenetei jogosan felvetették a kérdést, vajon indokoltak-e ezek, a nagyvárosok ellen indított, több tízezer polgári halottat okozó bombatámadások. Igazolták-e a szövetségesek elképzeléseit, hogy a támadások megbéníthatják a gazdasági életet, aláássák a német lakosság ellenálló képességét. Az adatok és a háború menete azt bizonyította, hogy a bombatámadások hatása nem felelt meg a várakozásnak."

Panoráma - P. S.