Német–francia–ukrán–orosz
csúcstalálkozót tartanak szerdán Minszkben, hogy megoldást találjanak a
kelet-ukrajnai konfliktusra. Az eddigi próbálkozások sikertelenek
voltak, ráadásul a tavaly ugyanitt megkötött tűzszünet is
tiszavirág-életűnek bizonyult.
A találkozón Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia,
Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök vesznek részt. Úgy
tudni, a nyugati hatalmak szeretnék elérni, hogy a szakadárok
vonuljanak vissza azokra a területekre, amelyek már múlt szeptemberben
is az övék volt, cserébe a kelet-ukrajnai régiók az eddiginél nagyobb
autonómiát kaphatnának. Noha a tervekről nincsen száz százalékig biztos
információ, az is valószínű, hogy kialakítanának egy 50-70 kilométeres
demilitarizált zónát. Ezzel szemben Oroszország vágya az lehet, hogy a
szakadárok kezén maradjanak azok a területek is, amiket tavaly
szeptember óta szereztek meg. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség
diplomáciai forrásokra hivatkozva eközben arról számol be, hogy a
minszki csúcstalálkozón várhatóan nem írnak alá újabb megállapodást,
valószínűleg csak egy közös állásfoglalást adnak ki.
Fegyverek Ukrajnának?
Ugyan Petro Porosenko ukrán elnök nemrég a Die Weltnek adott interjúban
arra kérte a NATO tagállamait, szállítsanak fegyvereket országának, a
nyugati hatalmak nincsenek egységes állásponton ebben a kérdésben. Míg
Németország vezetésével az európai államok többsége – köztük
Magyarország – nem kívánja fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget, az
Egyesült Államok már nem ennyire tartózkodó, és noha mind ez idáig
nincs hivatalos megegyezés, mégis több befolyásos amerikai szakember és
politikus szeretné, ha Amerika fegyvert küldene Kijevnek.
Ingadozik az Egyesült Királyság is: kedden Philip Hammond
külügyminiszter arról beszélt, hogy országa felülvizsgálat alatt tartja
azon döntését, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, mivel nem
engedheti, hogy az ukrán hadsereg összeomoljon. Az európai államok
kisebb része, így a balti államok, Románia vagy Lengyelország –
ellentétben a németek vezette többséggel – kevésbé a politikai megoldás
hívei, inkább az orosz befolyás visszaszorításának lehetőségét látják az
ukrán konfliktusban. A litván nemzetvédelmi miniszter, Juozas Olekas el
is ismerte, hogy országa átadott Ukrajnának „bizonyos fegyvereket”,
amelyeket Kijev kért.
Az EU soros elnökségét betöltő Lettország külügyminisztere szerint
minden tagállamnak magának kell eldöntenie, hogy szállít-e fegyvereket
Ukrajnának. „Nem hiszem, hogy egy ilyen kérdést el tudnánk dönteni a 28
tagállam körében” – közölte a hétvégén Rinkevics.
Sikertelen tárgyalások
Bár múlt héten Francois Hollande francia elnök váratlanul bejelentette,
hogy Angela Merkellel karöltve először Kijevbe, majd Moszkvába utazik az
ukrán válság lezárásáról tárgyalni, a kettős villámlátogatás nem hozta
meg a várt eredményt. Szintúgy nem járt komoly eredménnyel a hétvégi
müncheni biztonságpolitikai konferencia, Merkel washingtoni látogatása
alkalmával pedig mindössze abban állapodott meg Barack Obama amerikai
elnökkel, hogy a NATO erősíti kelet-európai katonai jelenlétét, az
Egyesült Államok és Európa a Nemzetközi Valutalappal (IMF) közösen
megadja az ukrán reformokhoz kulcsfontosságú gazdasági támogatást, az
Oroszországgal szembeni szankciók pedig érvényben maradnak.
Rövid életű tűzszünet
Tavaly szeptember 5-én a harcok szüneteltetéséről szóló jegyzőkönyvet,
vagyis tűzszünetet írtak alá Minszkben Kijev és a kelet-ukrajnai
oroszbarát szakadárok képviselői. A megállapodásnak ugyanakkor máig sem
sikerült érvényt szerezni, a harcok kiújultak, és mind ez idáig – az
ENSZ adatai szerint – több mint 5300-an haltak meg. A Frankfurter
Allgemeine Zeitung német hírszerzési forrásokra hivatkozva ugyanakkor
vasárnap arról írt, hogy már csaknem ötvenezer ukrán katona és civil
halhatott meg, csaknem tízszerese a hivatalosan bevallottaknak.
mno.hu / MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése