Megérkezett
Minszkbe a német–francia–orosz–ukrán csúcstalálkozó mind a négy
résztvevője szerda délután, a következő órákban az ukrán válság
politikai rendezéséről fognak tárgyalni.
A négyoldalú csúcs előtt a Reuters brit hírügynökség diplomáciai forrása
szerint a két nyugat-európai kezdeményező, Angela Merkel német
kancellár és Francois Hollande francia elnök rövid háromoldalú
egyeztetést folytat Petro Porosenkóval. Az ukrán elnök a megbeszélés
után elmondta: ha nem születik Minszkben tűzszüneti megállapodás és nem
sikerül csökkenteni a feszültséget Kelet-Ukrajnában, akkor a konfliktus
„kezelhetetlenné fog válni”. Porosenko a csúcs előtt néhány órával, a
kijevi kormány kibővített ülésén azt mondta, Ukrajna és az Európai Unió
egységes álláspontot fog képviselni a csúcstalálkozón, és ennek
kulcsfontosságú eleme a feltétel nélküli kelet-ukrajnai tűzszünet
követelése. Egyúttal úgy fogalmazott: „a mai dátum az egyik legfontosabb
Ukrajna történelmében”.
Halvány reménysugár
Angela Merkel szóvivője azt mondta, hogy „halvány reménysugarat” lát a
megállapodásra, „de nem többet ennél”. A francia elnök szóvivője pedig
arról beszélt, Berlin és Párizs azt akarja, hogy célba érjenek a
tárgyalások. Vlagyimir Putyin orosz államfő a négyek közül utolsóként
érkezett meg a fehérorosz fővárosba, délután öt óra körül. A tárgyalások
kezdete előtt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, a találkozó
házigazdája azt mondta, szorít azért, hogy ez a nap úgy kerüljön be a
világ diplomáciai történetébe, mint amelyen sikerült megállapodni a
békéről. Hozzátette, hogy Minszk bármikor kész maximálisan hozzájárulni a
feszültség fokozatos csökkentéséhez, a béke megteremtéséhez.
Itt vannak a szakadárok is
A német-francia-orosz-ukrán négyoldalú csúcstalálkozónak otthon adó
Minszkbe utazott szerdán a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok két
legfőbb vezetője – közölte a donyecki szeparatisták szóvivője. Andrej
Purgin, a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott „donyecki
népköztársaság népi tanácsának” szóvivője a dpa német hírügynökségnek
azt mondta: Olekszandr Zaharcsenko donyecki és Ihor Plotnickij luhanszki
szakadárvezér azért utazott a fehérorosz fővárosba, hogy ha a
csúcstalálkozón fegyverszüneti megállapodás születik, akkor nyomban alá
is tudják írni azt. A két szakadárvezető elvileg nem vesz részt a
csúcstalálkozón, és korábban nem lehetett olyan tervekről tudni, hogy
Minszkbe utaznak.
Nem az utolsó esély
A tét nem kicsi, ugyanis egyre inkább eszkalálódik a kelet-ukrajnai
válság, és egyelőre nem világos, hogyan lehetne diplomáciai szinten
megoldani a konfliktust. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója szerint azonban nem a
minszki tanácskozás az utolsó esély a kérdés rendezésére.
A minszki 12 pont
Tavaly szeptember 5-én kötötték meg a minszki tűszüneti megállapodást
Kijev, a kelet-ukrajnai szakadárok, Oroszország és az EBESZ képviselői.
Az egyezmény csak lassítani tudta a harcokat Ukrajnában, és több helyen
erre sem volt képes. A megállapodás jegyzőkönyve 12 pontból áll.
1. Haladéktalanul életbe kell léptetni a kétoldalú tűzszünetet.
Pár nappal az egyezmény életbelépését követően drasztikusan visszaesett az áldozatok száma.
2. Az EBESZ-nek biztosítania kell a fegyvernyugvás ellenőrzését.
Ugyanakkor a szervezet megfigyelői állítják: bizonyítékuk ugyan nincs
rá, de szerintük Oroszország humanitárius segélynek álcázza a
szakadároknak küldött fegyverszállítmányt.
3. Kijevnek végre kell hajtania a hatalom decentralizációját a Doneck és
Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvény
meghozatalával.
Petro Porosenko ideiglenes autonómiát biztosított az elszakadt részek
számára, azonban november 2-án, Ukrajna és a Nyugat által el nem ismert
népszavazását követően már úgy rendelkezett az ukrán elnök, hogy
beszüntetett minden állami szolgáltatást: például a kórházak és az
iskolák támogatását.
4. Az EBESZ-nek biztosítania kell az ukrán–orosz államhatár állandó
ellenőrzését, és biztonsági övezetet kell létrehozni a határ menti
övezetekben.
Tekintve azonban, hogy a határok meglehetősen gyorsan változnak, ennek a pontnak a betarthatósága megkérdőjelezhető.
5. Haladéktalanul szabadon kell engedni az összes „túszt” és törvénytelenül fogva tartott személyt.
Az egyezmény megkötése óta több száz foglyot cseréltek ki.
6. Törvényt kell elfogadni, amely megtiltaná azoknak a személyeknek a
felelősségre vonását és megbüntetését, akik összefüggésbe hozhatók a
Doneck és Luhanszk megye egyes részein történt eseményekkel.
Mindezt a szakadárok azért tartják fontosnak, mert tartanak az ukránok bosszújától.
7. Folytatni kell az össznemzeti párbeszédet minden érintett bevonásával.
Oroszország hangoztatja ezt gyakran, Ukrajna azonban a legtöbbször úgy
vág erre vissza, hogy terroristákkal nem ülnek egy asztalhoz. Szeptember
5-e után azonban Porosenko időnként engedékenyebbnek mutatkozott.
8. Intézkedéseket kell hozni a Donbasz-medencei humanitárius helyzet javítása érdekében.
Elsősorban egészségügyi felszerelésekből van hiány.
9. A Doneck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes
törvénnyel összhangban meg kell rendezni ezeken a területeken az előre
hozott helyhatósági választásokat.
Mint fent utaltunk rá, a november 2-i szakadár népszavazás nagyon szúrja Kijev szemét.
10. Ki kell vonni Ukrajna területéről a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat.
Oroszország tagadja, hogy csapatokat küldött volna a térségbe, állításuk
szerint önkéntesek harcolnak Kelet-Ukrajnában. Az egyezmény azonban nem
pontosítja, hogy mit is értenek a szövegezők „törvénytelen fegyveres
csoport” alatt.
11. El kell fogadni a Donbasz újjászületését és a régió életképességének helyreállítását szolgáló programot.
Egészen biztos, hogy Ukrajna nem fog segíteni a régión, amíg az a
szakadárok befolyása alatt áll, és nem fog nekik pénzt küldeni.
12. Szavatolni kell a tárgyalások résztvevőinek személyes biztonságát.
Ukrajnának óriási katonai siker lenne elkapni az egyezményt aláíró
szakadár vezetőket, de ez egészen biztos felborítaná a minszki
megállapodás mind a tizenkét pontját.
Mit várnak a tárgyalástól a felek és a konfliktus résztvevői?
Ukrajna szeretné visszaállítani a kormány hatalmát a szakadár
területeken. Luhanszknak és Donecknek nagyobb autonómiát biztosítanának,
ha leszerelnék a felkelőket, kivonnák az orosz csapatokat, átvennék az
ellenőrzést az ukrán–ororsz határon. Ezenkívül pedig teljes fogolycserét
követelnek.
Az oroszpárti szakadárok szeretnék elismertetni a közelmúltban
kikiáltott és Ukrajnától elszakított népköztársaságaikat. Amnesztiát
követelnek vezetőinek, és elutasítják a lefegyverzésükre tett
törekvéseket.
Oroszország kisebbségi jogokat követel a kelet-ukrajnai orosz ajkúaknak,
teljes autonómiát Donecknek és Luhanszknak, akár szövetségi
rendszerben, nem gondolkodnak feltétlenül teljes függetlenségben.
Követelik az ukrán csapatok visszavonását, és nem adnák vissza a Krímet.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok azon lesz, hogy visszaállítsák
Ukrajna területi integritását, valamint hogy véget vessenek az orosz
intervenciónak. Szigorúan ellenőriznék az orosz–ukrán határt és a
demilitarizált zónát az összecsapó felek között. Mindezek mellett még
teljes demokráciát szeretnének Luhanszkban és Doneckben.
mno.hu / MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése