Oldalak

2015. 02. 20.

Mondd, te mit választanál?



A tönkretett baráti kapcsolat után, Isten maga kezdeményez, hogy az embert visszavezesse szeretetéhez. Közbelépéseinek egyike, a vízözön végén a Noéval kötött szövetség, amely jelzi, hogy a szent maradékból új emberiséget növeszt (Ter 9,8-15). A kommunisták az embereket először megfosztották vagyonuktól, utána a hitüktől. Vallás nélkül diktatúrába fulladt az ország. 1989-es fordulatot követően a keresztény egyházak levegőhöz jutottak és a kibontakozó élet számos jelét tapasztaltuk. Ezek egyike az oktatásai törvényben is megmutatkozott, amely szavatolja az iskolai vallásoktatást. A vallásóra alaptantárgy lett az elemi iskolától a líceumig. Az a szülő, aki gyermekét mentesíteni akarta, az kérést tett le az iskola titkárságán és azzal meg is oldódott óhaja. Ez volt mostanig. 
A felekezetek hittanárképzése még 1990-ben elkezdődött, és azóta szakképesített hittanárok adnak elő az iskolákban, hol nagyon jól, hol gyengébben. Ez már ember függő. Az elsöpört pártállam helyett pedig a pártok, ideológiák sokszínűsége jelent meg a törvényhozásban. Ezért néha kiélezett és összekuszált, fordulatokkal tarkított törvények születtek, amolyan “terchea-berchea” törvények. Ilyenkor szokás mondani: egy a biztos, hogy semmi sem biztos! Ez történt a hitoktatással is. Van oktatási törvény, van alkotmány, van EU-s törvény, visszaszolgáltatási törvény stb. Van amit betartanak, van amit nem. Ez a zavaros víz tünete, ahol mindenki halászhat. Van agyonbírált igazságszolgáltatás. Vannak ítéletek, amelyeket néha jóváhagy a Strassbourgi Bíróság és vannak ítéletek, amit megsemmisít. Hát így történt, hogy a másságot (LGBT-t) támogató aktivista, független képviselő, a romániai Zöld párt elnöke, Remus F. Cernea kezdeményezésére tavaly az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a vallásórákon való részvételt szabályozó törvény alaptörvénybe ütköző. Erre Sorin M. Cîmpeanu tanügyminiszter szerint a következő tanévtől a diákoknak tagozatonként, az oktatási ciklus megkezdése előtt kell kérvényezniük a vallásoktatást. Az erre vonatkozó kéréseket most március 6-ig nyújthatják be a szülők. 
Ez a megoldás emlékeztet a 2004. december 5.-i magyarországi szavazásra, amikor a leadott szavazatok többsége az igen volt, de nem volt meg a kvórum. Most is a többségnek kell igazolnia magát, hogy akarja-e a vallásórát. És milyen az alaptörvény, amihez viszonyították az oktatási törvényt? Nem azzal kellene kezdeni, hogy amíg nincs egy jó, igazságos alaptörvény, addig azt ne használják? 

– Ma román és magyar keresztényeket egy táborba szólít az Úr, keresztény értékeink, jogaink melletti kiállásra. A krisztusi keresztség erre kötelez (1Pt 3,18-22). Március 6-ig lesz kísértésünk, de győzhetünk, ha bűnbánatot tartunk és hiszünk az evangéliumban (Mk 1,12-15). Szerzett jogaink, értékeink vannak, és ha ezekről lemondunk, akkor milyen országot, netán autonómiát akarunk? 

“Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban”. Mk 1,15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése