A Securitate és a marosvásárhelyi fekete március titkai

Kincses Előd ügyvéd szerint a marosvásárhelyi viszonyokat máig meghatározza a városban 1990 márciusában kirobbant román-magyar véres összecsapás. A marosvásárhelyi magyar közösség - vezetői tisztségéből a Fekete március alatt lemondatott - emblematikus alakja úgy látja, Marosvásárhely azóta is a román-magyar küzdelem frontvárosa maradt.

Kincses Előd az MTI-nek adott interjúban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult szembenállást, a Székely szabadság napjára tervezett magyar tiltakozás betiltását, de a marosvásárhelyi magyarok azóta történt tömeges elvándorlását is a Fekete március számlájára írja. Hozzáteszi, Marosvásárhelyről éppen az önbizalommal rendelkező, mozgékony, vállalkozó szellemű magyarok költöztek el, és hiányukat nagyon megsínyli a közösség.

"Úgy jártunk, mint a Szovjetunió, megnyertük a háborút, de elvesztettük a békét" - állapította meg. A jelenleg közel 128 ezer lakosú városban a Fekete március után csökkent 50 százalék alá a magyarok számaránya. A magyarság ma a lakosság 45 százalékát teszik ki, és 2000 óta már a polgármesteri tisztséget sem sikerül a közösség soraiból érkező politikusnak elnyernie.

Kincses elmondta, az utóbbi években is az események újabb és újabb részletei világosodtak meg előtte, de ezek nem módosítják azt az 1990-ben megfogalmazott álláspontját, hogy a marosvásárhelyi román-magyar összecsapást az 1989 decemberében megszüntetett Securitate robbantotta ki. Előzőleg a Ceausescu-rendszer politikai rendőrségének a teljes állományát három hónapos fizetett szabadságra küldték. Ez a szabadság járt le márciusban.

"A román közvéleményt meg kellett győzni arról, hogy szükség van a titkosszolgálatra, hiszen a magyar veszélytől ez tudja megvédeni az országot" - jelentette ki az ügyvéd. 1990 március 26-án meg is alakult a Securitate állományából a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amelynek létrehozása nem okozott megütközést a romániai társadalomban. Kincses Előd vitatta két marosvásárhelyi történész kutatásainak két éve közzétett eredményeit, amelyek szerint elsősorban helyi erőcsoportok felelősek az összecsapásért.

Több tanúnak a vallomását is idézte, akik szerint Ion Iliescu ideiglenes elnök pontosan tudta, hogy mi történik Marosvásárhelyen, de nem hozott intézkedéseket a konfliktus megfékezésére. "Iliescunak szüksége volt a marosvásárhelyi összecsapásra" - állapította meg. Azt is hozzátette, elsősorban a magyarok önmérsékletén múlt, hogy nem terjedt ki még jobban a konfliktus. Emlékeztetett, személyesen beszélte le március 20-án a Székelyudvarhelyen gyülekező székelyeket a marosvásárhelyi bevonulásról, így a város felé elindított bányászok vonatait is visszafordították a székelykocsárdi vasútállomásról.

Óvatosan reagált arra a kérdésre, hogy a Klaus Iohannis elnök hivatalba lépése után elindult folyamatok elvezetnek-e a Fekete március eseményeinek hatósági feltárásához, és a bűnösök felelősségre vonásához. Hozzátette, az államfő hivatalosan nem szólhat bele az igazságszolgáltatás ügyeibe, és Iohannis különben is rendkívül óvatos és hárító magatartást tanúsít a magyar ügyekben.

Kincses Előd 1990 márciusában a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának Maros megyei alelnöki tisztségét töltötte be. 1990 március 19-én erről a tisztségről mondott le az ellene tüntető marosvásárhelyi románok nyomására. Pár nappal később a megtorlásoktól tartva Magyarországra menekült, ahonnan csak hat és fél évvel később térhetett vissza szülővárosába.

mti