Március 15. a Gál Sándor szobornál - D-K. J. beszéde

Kedves óvodások, tanulók, cserkészek!

Tisztelt ünneplő Testvéreim!

2015. március 10-én a Székely Szabadság Napján rövid megemlékezést és tiltakozást tartottunk 17,30 órakor a Szabadság téren, ahol felolvasták a Peticiót, imát mondtam és himnusszal zártunk. Ezt követően három jelenlévő megjegyezte: hiányoltuk a beszédet, de még adunk egy esélyt Önnek.

Válaszom rövid volt, a felkéréshez igazodtam és azért nem beszéltem.

Tisztelt Jelenlévők!

Március 15. a magyar nemzet ünnepe. Ami 1848. március 15-én Pesten zajlott, annak híre csak április 4-én érkezett el Csíkszeredába. Ekkor kezdődött itt a forradalom. Majd 1849. január 18-án Gál Sándor ezredes érkezett meg, és néhány nap alatt sikerült három csíki zászlóaljat megszerveznie és fegyverbe állítania. Ezek a későbbi 76, 77. és 78. honvéd zászlóaljak, melyek élére Sándor László, Endes József és Kabos Károly őrnagyokat állította. Ezzel a csíkiak bekapcsolódtak a magyar szabadságharcba. Ott küzdöttek Szebennél, a Piski-hídnál, április 16-án Szörénybalázsnál (Vojszlova), ahol az ellenség ágyúit elfoglalva, azokkal verték szét a német és román ellenséget. Küzdelmüket látva, Petőfi másnap megírta A székelyek című versét, amit a Debreczeni Közlönyhöz küldött el ezzel a megjegyzéssel: „A székely akkor ilyen vitéz, ha vezére még vitézebb!” Megismétlem: „A székely akkor ilyen vitéz, ha vezére még vitézebb!” 
Éppen ezért politikusainkat, hivatalt viselő elöljáróinkat, akik autonómiánk mellett kiállnak, akik ilyen lehetőségek között mernek dolgozni, ne szidja senki! Még a Székelyhonon se! Mert ez mérgezi a közösséget. Nekünk bátorítanunk kell a vezetőinket, a vezéreinket, hogy mi is bátrabbak legyünk.

Tisztelt Ünneplő Testvérek!

Napjainkban a Székelyföld autonómiáját akarjuk. Az autonómiát ma szubszidiaritásnak mondjuk. A szó jelentése: kisegítés, felsegítés. A kereszténydemokrácia egyik alapelve ez, amely szerint egy adott szervezeti szint amit megtud oldani, abban magasabb szint nem jogosult dönteni.

A szubszidiaritás szabályozza az egyes emberek, a kisebb-nagyobb közösségek, a társadalom és az államhatalom kölcsönös viszonyát. A személyi szabadsággal és a közösségi élettel kapcsolatos feszültségek feloldására is szolgál (v.ö. ApCsel 6,1-7).

A magasabb szervezeti szintek feladata a kisegítés, az önszerveződés támogatása, és döntés a helyi szinten bizonyíthatóan nem kezelhető kérdésekben. Ez azt is jelenti, hogy Csíkszeredának ne dirigáljon Bukarest (Budapest, Brüsszel), hanem a hatalom előbb támogassa a várost, s utána tartson ellenőrzést!

- A szubszidiaritás azt kívánja, hogy mindazt, amit az egyes ember vagy egy kisebb közösség céljának megfelelően meg tud valósítani, azt a nagyobb közösség vagy az államhatalom ne sajátítsa ki önmagának. Ha ezt tenné, megsértené az ember személyi szabadságát, felelősségtudatát, és lehetetlenné tenné az öntevékenységet.

Az államhatalom feladata támogatni az embert, a kisebb közösségeket, beleértve a nemzetiségeket is, amennyiben rászorulnak és tevékenységük megfelel a közjó érdekeinek. Egészséges társadalomban a közösségek és társadalmi mozgalmak száma döntő jelentőségű. Ebben fogalmazódik meg a közjó gyakorlati tartalma. Ezek jelentik a különböző politikai pártok részére is a társadalmi alapot, és rájuk tartozik azok tevékenységének ellenőrzése.

A szubszidiaritás elvéből következik:

1) a társadalom (egyén, család, lakóhelyi és munkahelyi közösségek, települések, egyházközségek, régiók, nemzeti szervezetek, állam, nemzetközi közösségek) életének hierarchikus rendezőelv szerinti szemlélete;

2) országos és nemzetközi területi szinten a föderalista berendezkedés;

3) állami szinten széleskörű önkormányzati rendszer (az adott helyi közösség függetlenül működik, és saját ügyeiben önálló döntési jogosultsággal rendelkezik, a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat felettük!);

4) pluralizmus a szellemi életben és az oktatásban;

5)demokratikus módszerek alkalmazása a legalacsonyabb közösségektől a legmagasabbakig;

6) az egyének joga és kötelezettsége a társadalom életében való cselekvő részvételre és a hatalom ellenőrzésére.

A rendszerváltás óta az erdélyi magyarság a következő követeléseket fogalmazta meg: 

1.) A magyar nyelv, mint regionálisan hivatalos nyelv használata. 

2.) Oktatási és a kulturális életünk saját magunk által való igazgatása. 

3.) A területi, közigazgatási beosztás befolyásolása, hogy minél kisebb arányban legyenek regionális kisebbségek.

4.) Gazdaság- és területfejlesztési esélyegyenlőség. 

5.) A magyar kisebbség szimbólumainak hivatalos elismertetése. 

Itt egy kis beszúrással emlékeztetni szeretnénk Románia vezetőit, hogy 1848-ban megalakult magyar kormány  a XXI. törvénycikkelyben a nemzeti színt és az ország címerét ősi jogaiba visszaállította. A 2. §. így szól:   „Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképen újra felvétetvén, egyszersmind megállapittatik, hogy minden középületnél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország címere használtassék. - Egyébiránt a kapcsolt Részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és címere mellett, saját színeiket és címerüket is használhassák.” Képviselőink ezt a paragrafust fordítsák le román nyelvre és tegyék a kormány asztalára, hogy szembesüljenek azzal, hogy a magyarok 1848-ban tiszteletben tartották a nemzetiségek jogait, amit az EU-s Románia 2015-ben sem akar tudomásul venni, hanem üldözi szimbólumainkat és himnuszunkat! Ez a demokrácia megcsúfolása.

6.) Folyamatos parlamenti, önkormányzati, sőt kormányzati képviselet igénye. 

7.) A jó szomszédság ápolása a két ország között, és a magyarországi egyéni emancipáció (Viccesen: Mikor lesz a székelyből román? – Amikor átlépi a magyar határt!).

Tisztelt Ünneplők!

Azt akarjuk, hogy az erdélyi magyarság jogos követeléseit vegye tudomásul a román kormány, a parlament és a szenátus, sőt a német származású államfő is, és teljesítsék! 

Figyelmeztetőül szabadon idézem Nicolae Bălcescut, aki a Românii supt Mihai-Voievod Viteazul könyve végén azt írta a vajdáról: "Erdélybe jött, de nem enyhítette népe sorsát, ezért megérdemelte bukását!"

A szubszidiaritás alapján, az ország felelős urai, ha nem veszik figyelembe az erdélyi magyarság (és románság) jogos igényeit, akkor bukásuk előbb-utóbb bekövetkezik, s meg is érdemlik! 
Amilyen mértékkel mértek ti, majd nektek is olyan mértékkel fognak mérni!

Emberi, demokratikus igényeinket hangoztatjuk, a szubszidiaritás érvényesülését, az autonómiát kérjük. Ez isteni jogon minket megillet, ezért fogunk tovább küzdeni.

Ha Székelyföld visszakapja autonómiáját, azzal nem csorbul a románok joga, ezt garantáljuk. Az itt élő románok veszélyt jelentő része legföljebb attól fél, nehogy úgy viszonyuljunk majd hozzájuk, ahogy ők viszonyulnak most is hozzánk!

Éljen a magyar szabadság! Éljen a nép!

Csíkszereda 2015. március 15.

Darvas-Kozma József 

Ajánló:
Mit kíván a külhoni magyarság 2012. március 15-én?
1848-2012: Megbüntetett Magyarország és a 7 követelmény
Hogyan lettem híres? avagy a balliberális rágalmak szelében

1. Darvas-Kozma József beszéde 2012 március 15-én - YouTube

www.youtube.com/watch?v=1o1E6WdJ-30

2012. márc. 18. – Darvas-Kozma József beszéde a csíkszeredai Gál Sándor szobornál 2012 március 15-én ( részlet )

► 5:15► 5:15

2.Mit kíván ma a magyar nemzet? - Székelyhon.ro

szekelyhon.ro2012. márc. 16. - 5 perc
Hét követelményben fogalmazta újra 1848 követeléseit csütörtökön Darvas- Kozma József címzetes esperes, aki ...