Az örmény genocídiumtól hangos a világ

2015. április 24-én volt az örmény népirtás kezdetének századik évfordulója. Szerte a világon megemlékezések és tüntetések voltak, az utóbbiak leginkább azért, mert Ankara a mai napig nem hajlandó elismerni, hogy genocídium történt. 

1915. április 24-én az Oszmán Birodalomban az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Az ezt követő, éveken át tartó erőszakos eseményekben mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg. Az elmúlt években több mint 20 ország hivatalosan is népirtásként ismerte el a történteket. Törökország viszont visszautasítja a vádakat és bírálja azokat az államokat, melyek az eseményeket genocídiumnak nevezik.

Pillanatképek az 1915-ös népirtásból: egy lerombolt örmény falu és lemészárolt lakosok.

“Örményország semmit sem felejtett és soha nem felejt” – jelentette ki Szerzs Szargszján államfő az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulóján tartott jereváni megemlékezésen. Az örmény államfő külön köszönetet mondott  azoknak a külföldi politikusoknak, akik jelen voltak az eseményen A rendezvényen megjelent örmény és külföldi állami vezetők egy-egy szál sárga rózsát helyeztek az emlékműre. A hivatalos ceremónia után örmények tízezrei gyújtottak gyertyát az áldozatok emlékére.

Szerzs Szargszján örmény államfő sárga rózsát helyez a sírhoz.

Többek közt Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett a megemlékezésen, aki felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy “a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie, hogy az emberek ne ismerjék meg az idegengyűlölet, a vallási ellenségeskedés és az agresszív nacionalizmus borzalmait”. Ez egyértelmű utalás volt az ukrajnai konfliktusra, amellyel kapcsolatban Moszkva azzal vádolja a kijevi vezetést, hogy diszkriminálja az ukrán területen élő oroszajkú lakosságot.

Putyin Jerevánban. Az orosz diplomácia üzenetet küldött Ankarába, miszerint “megértéssel viszonyul” Putyin részvételéhez a jereváni évfordulós megemlékezéseken.

A jereváni megemlékezésen jelen volt Francois Hollande francia elnök, aki szintén együttérzéséről és támogatásáról biztosította az örményeket: “Franciaország fejet hajt az áldozatok előtt, és sohasem fogja elfelejteni  az örmény népet ért tragédiát. Az államfő leszögezte, Törökország “jelentős szavakat” fogalmazott meg a tömeggyilkosságok kapcsán, de “egyelőre váratnak magukra a továbbiak”.

Aktív diaszpóra 

Az örmény diaszpóra tagjai szerte a világban megemlékeztek az örmény népirtásról: Los Angelestől Londonon át egészen Sydneyig. Párizsban százak gyülekeztek a Köztársaság téren a tömeggyilkosság évfordulójára emlékezve. Az alkalomból az Eiffel-tornyot közép-európai idő szerint este tíz órától elsötétítették.

A párizsi tüntetés.

A moszkvai örmény Színeváltozás-székesegyházban pénteken gyászszertartást tartottak az örmények ellen az Oszmán Birodalomban elkövetett tömeggyilkosságok kezdetének 100. évfordulója emlékére. A szertartáson, amelyet Ezrasz Nersziszján érsek, az örmény egyház oroszországi egyházmegyéjének feje vezetett, mintegy ötezren vettek részt.

Demonstráció Moszkvában.

Jeruzsálem óvárosában, a Szent Jakab templomban örmény papok tartottak szertartást az évfordulón, melyen az izraeli örmény közösség tagjai vettek részt, de jelen voltak izraeli zsidók is, több százan pedig a templomon kívül vettek részt a megemlékezésen. “A gyilkosságok tagadása önmagában is bűntett, Törökország bűnös az örmények kiirtásában”, “Az örmények igazságtételt követelnek” – ilyen és ehhez hasonló feliratok voltak olvashatók a transzparenseken.

Egy örmény közösség tag virágot helyez Jeruzsálem Óvárosában található emlékműre.

Libanon az elsők között ismerte el a genocídiumot, és most először volt az évforduló iskolaszüneti nap az egész országban.Több ezren – hatalmas örmény zászlókkal és számos transzparenssel – tüntettek a libanoni örmény pátriárka mellett Bejrútban. A résztvevők követelték, hogy Törökország ismerje el az Oszmán Birodalom területén élt keresztény vallású örmények ellen száz éve elkövetett atrocitásokat népirtásnak. Ezen kívül a tüntetők anyagi jóvátételt követeltek Törökországtól. A száz éve menekülni kényszerült örmények közül sokan Bejrút Burdzs-Hammúd nevű külvárosi részén telepedtek le, megalapítva a “Kis-Örményország” néven is ismert  városrészt.

A bejrúti zászlós felvonulás.

Törökországban is megemlékezések kezdődtek pénteken az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulója alkalmából. Helyi idő szerint péntek reggel több tucatnyian gyűltek össze Isztambul azon negyedében, ahonnan 1915. április 24-én első alkalommal hurcoltak el örmény értelmiségieket. Ezzel párhuzamosan Törökország délkeleti, többségében kurdok lakta részén, Diyarbakir városában további megemlékezéseket tartottak.

Az isztambuli megemlékezés az első örmény értelmiségi áldozatok képeivel.

Aram Atesyan isztambuli pátriárka pénteken örmény istentiszteletet celebrált, amelyen részt vett Volkan Bozkir európai uniós ügyekben illetékes török miniszter, noha a törökországi megemlékezések nem hivatalos rendezvények. Korábban a pátriárka a Vatan című török napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az istentiszteleten nem fogja használni a “népirtás” szót, helyette inkább a törökök és örmények közös fájdalmára helyezi a hangsúlyt.

A török hozzáállás 

A török vezetés igyekezett pár engesztelő gesztust tenni az áldozatok rokonainak. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök április 20-án azt mondta, Törökország osztozik fájdalmukban. Megerősítette, hogy Törökországnak kötelessége az oszmán örmények emlékének és az örmény kulturális örökségnek a megőrzése.

“Osztozom az örmények fájdalmában” – olvasható Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken Isztambulban közzétett nyilatkozatában. Erdogan ebben részvétét nyilvánította a meggyilkolt örmények utódainak. Úgy fogalmazott, hogy tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik “az első világháborús körülmények” között vesztették életüket. “Gyermekeiknek és unokáiknak részvétem fejezem ki” – hangsúlyozta Erdogan, “szomorú eseményeknek” nevezve a történteket. Egy nappal korábban Erdogan gyakorlatilag tagadta a népirtás megtörténtét: Az örmény állítások az 1915-ös eseményekről minden alapot nélkülöznek”.

Török és külföldi állami vezetők, valamint veteránok gyűltek össze pénteken a törökországi Gallipoli-félszigeten, az I. világháború egyik legvéresebb csatája kezdetének 100. évfordulóján, hogy megemlékezzenek az egykor elesettekről.

Csütörtökön Joachim Gauck német államfő úgy nyilatkozott Berlinben, hogy száz éve az Oszmán Birodalomban előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen. A német államfő szerint a történtekkel kapcsolatban vizsgálni kell a német felelősség kérdését, mert a deportálások megtervezésében és végrehajtásában a Német Császárság katonái is részt vettek, továbbá az akkori német vezetés nem vett tudomást azokról az információiról, amelyek az Oszmán Birodalom vezetőinek népirtásra irányuló szándékát jelezték.

Gauck a berlini katedrálisban mondta el a beszédét.

A török külügyminisztérium tegnap este elítélte Joachim Gauck német elnök nyilatkozatát az örmények elleni népirtásról. Továbbá bírálta Barack Obama amerikai elnököt is. Az amerikai elnök a századik évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában elkerülte a népirtás szó használatát, és nagy vérfürdőként emlegette a mészárlást. A török minisztérium úgy reagált, hogy Ankara “nem fogad el semmilyen diszkriminatív és az igazságot csak részlegesen tükröző koncepciót”. Ankara egyébként a napokban hazarendelte vatikáni és bécsi nagykövetét, mert Ferenc pápa népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását, az osztrák parlament pedig határozatban emlékezett meg az örményeket sújtó népirtás áldozatairól.

A képek forrása: Europress/AFP

asiaport.hu