Golgota

Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt (1881)

Nagypéntek van. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot, nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket. Szigorú böjt, hústilalom van. Háromszor lehet étkezni és egyszer jól lakni, mert Urunk kínszenvedésére és halálára emlékezünk. 

A templomi liturgia délután három órakor vagy később kezdődik. Ennek a szertartásnak három része van: 1. az igeliturgia, 2. hódolat a szentkereszt előtt, 3. szentáldozás.

A pap és a segédkezők úgy öltöznek, mint ahogy a miséhez szokás, piros színű ruhába. Az oltárhoz vonulnak, ott meghajolnak és a pap arcra borul, és egy ideig csendben mindenki imádkozik.

Ezután a pap a segédkezőkkel a papi székhez vonul, és a nép felé fordulva mondja: 

Emlékezzél meg irgalmasságodról, Urunk, Istenünk, és örök oltalmaddal szenteld meg híveidet, akik számára vére árán szerezte a húsvét szent titkát a te Fiad, Jézus Krisztus. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. 

Munkácsy: Golgota (1884)

Az igeliturgiában Izajás próféta 52. és 53. fejezetét olvassuk a hozzátartozó 30 zsoltárral. Következik a szentlecke a Zsidókhoz írt levél 4. és 5. fejezetéből. Ezután meghallgatjuk Urunk szenvedésének történetét (Passio) Szent János szerint.

Az ige liturgia segít, hogy elmélkedni tudjunk Urunk halálba menő szeretetéről. A nagyhét szenvedései nem a halál, hanem a szeretet és az önátadás logikájába illeszkednek - mondta Ferenc pápa.  
Tíz könyörgést végzünk a világért, hogy Jézus húsvéti misztériuma megszenteljen mindenkit. Utána hódolunk a Szent kereszt előtt, majd szentáldozáshoz járulunk. 
Liturgiánk végén csendes szentségimádást végzünk.