A keresztény hagyomány a húsvéti locsolást, öntözködést a keresztelésre vezeti vissza, mely hajdan vízbemerítéssel, leöntéssel történt.
A keresztségünkre emlékezünk a szentmisék elején tartott Aspergesszel - Hints meg, Uram, izsóppal és megtisztulok.
Amikor az Egyház már az esztendő bármely napján keresztelt, az ősi gyakorlatot a nép tartotta fönn, alkalmazván a maga sajátos szemlélete és igényei szerint.
Az öntözködésnek gyökere a keresztség szentségének kiszolgáltatása. (Hasonló ehhez az április elsejei bolondozás, amely Galliából terjedt el: Miért bolondos április elseje?)
Mikor Jézus feltámadott,
Emmauszba látogatott
Vendégségbe.
A
jó példát eltanultuk,
Nagy szívesen gyakoroljuk
Mink is itten.
Kölnivízzel
meglocsoljuk,
Hogy az Igét továbbadjuk,
Szeretettel.
**
Tisztelt Kislányok és Hölgyek!
Kinyílt egy szép rózsafácska,
Lankadozik már az ága,
Rózsafácska ne hervadj el,
Megöntözlek esővízzel.
Piros tojás lesz-e érte?
Most mindenki gondoljon kedvenc
illatára, lélegezzék mélyet, és megtelik tüdője a Hargitáról beáramló "végtelenség
fenyves illatával".
Szép virulást, krisztusi gyümölcsöket
kíván,
a plébános
Netán várakoznia kellene a kiskertész legényekre, akkor néhány másodpercre megtekintheti az alábbi képes ismertetőt:
A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése Csíkszeredában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése