Két pápa találkozója!

Ferenc pápa kedden délelőtt 10 órakor ellátogatott XVI. Benedek emeritus pápa rezidenciájába, hogy jó nyaralást kívánjon Benedek pápának. A Vatikáni Rádió híre.

Ferenc pápa a Vatikáni Kertekben található egykori Mater Ecclesiae-konventben látogatta meg az emeritus pápát, hogy üdvözölje és jó nyaralást kívánjon neki Castel Gandolfó-i tartózkodásához.

Benedek emeritus pápa június 30-án, kedden délelőtt utazott a Róma közelében található nyári rezidenciára, ahonnan előreláthatólag július 14-én tér vissza a Vatikánba. 
Ferenc pápa és az emeritus pápa találkozója közel félórán át tartott, amely során rövid megbeszélésre is sor került.
Castel Gandolfo a 17. század óta a pápák nyári rezidenciája, ahová az egyházfők az év legforróbb időszakában, július és szeptember között vonulnak vissza. Ferenc pápa úgy döntött, nem él ezzel a lehetőséggel, és megnyitotta a kertet a látogatók előtt. XVI. Benedek lemondása után ebbe a palotába vonult vissza, és itt élt mindaddig, míg el nem készült lakóhelye a Vatikáni Kertekben. Az emeritus pápa első ízben tölti nyári pihenését Castel Gandolfóban.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

A piarista rend egyetemes káptalanja Esztergomban

Erdő Péter bíboros június 30-án, kedden délelőtt az esztergomi bazilikában abból az alkalomból mutatott be szentmisét, hogy a Szent Adalbert Központban megkezdődött a piarista rend egyetemes káptalanja. A szentmisét követően a bíboros az altemplomban elődje, Lékai László bíboros sírjánál imádkozott.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A káptalant Labancz Zsolt, a rend magyarországi tartományfőnöke nyitotta meg, ezt követte az ünnepélyes szentmise az esztergomi bazilikában.

A szentmise elején Pedro Aguado piarista generális üdvözölte a résztvevőket, és köszöntet mondott Erdő Péter bíborosnak a szívélyes fogadtatásért, a piarista rendhez való közelségéért. Erdő Péter elmondta, hogy maga is a rend konfrátere, és kifejezte örömét, hogy velük ünnepelhet. Hozzátette: a szentmisét egyben Lékai László bíborosért – aki maga is piarista diák volt – is bemutatják, halálának évfordulóján.
Erdő Péter olasz nyelven mondott homíliájában a szentmise evangéliumából, a Genezáreti-tó lecsendesítésének Máté evangélista által elbeszélt jelenetéből indult ki. Az evangélium nem véletlenül nevezi tengernek a tavat, mert a tengernek az Ószövetségben maga az Úr parancsol. Jézus megmagyarázhatatlan erővel rendelkezik, megmutatkozik ebben a történetben az istensége: Isten az, akinek segítségével népe túléli a nehézségeket.

A bíboros a történelem viharait átélő egyházat a tengeren hánykódó hajóhoz hasonlította. Kiemelte: vannak olyan időszakok, amikor az emberek nem látnak kiutat a nehézségekből. Ilyen időszak volt Magyarországon az 1950-es év: Mindszenty József bíboros börtönben volt, a rendeket feloszlatták. Minden sötétnek tűnt, de ebben a sötétségben is feltűnt egy kis fény, megjelent a túlélés lehetősége. A megmaradt iskolákban, így a piarista rend korlátozott létszámmal működő iskoláiban a katolikus értelmiség egész generációi nevelkedtek.
Erdő Péter felidézte az 1986-os évet is, amikor a főegyházmegyében egyetlen, a piarista rendhez tartozó papot szenteltek csak fel. Nem látszott, hogy lenne előttük perspektíva, pedig csak három évre volt szükség, és kitágult a látóhatár. Nem azért, mert megharcoltunk érte, hanem a történelem Urának akaratából. A világ Urának segítségével csodák történnek – hangsúlyozta a bíboros. Végül az Úrhoz fohászkodott, hogy a jelenlévők az eszközei lehessenek, akiken keresztül napjainkban is megmutatkozik az ereje.

A szentmise végén Erdő Péter bíboros kíséretével a bazilika kriptájában néhai elődje, Lékai László bíboros sírjánál imádkozott. A hagyomány szerint az elhunyt előd sírjánál minden esztendőben, halálának évfordulóján imádkozik az esztergom-budapesti főegyházmegye főpásztora. Lékai László 1986. június 30-án halt meg Esztergomban.

A szentmise után a résztvevők átmentek a Szent Adalbert Központba, ahol Erdő Péter előadást tartott a magyarországi egyház történetéről, majd válaszolt a piaristák kérdéseire.

A piarista rend sajtóközleményben tájékoztatott arról, hogy a szerzetesi közösség 2015. június 30. és július 21. között tartja 47. egyetemes káptalanját. A háromhetes esemény a rend történetében rendhagyó helyszínen, az esztergomi Szent Adalbert Központban zajlik. Az eddigi káptalanokat Spanyolországban és Olaszországban rendezték meg. Az idén a házigazda szerepét a rend magyar tartománya kapta, ahol több piarista oktatási intézmény (a nagykanizsai, a kecskeméti és a váci középiskola) is fennállásának kerek (250., 300.) évfordulóját ünnepli.
A rend 1300 tagjából hivatalosan 64 fő vesz részt a rendi tanácskozáson, akik 36 országból érkeztek az esztergomi Szent Adalbert Központba. Munkájukat kilenc világi munkatárs segíti majd, akik a káptalan második hetében csatlakoznak.

A piaristák egyetemes káptalanját rendszerint hatévente hívják össze. Az első napokban az egybegyűltek áttekintik az elmúlt időszakot. Az első hét végén a káptalani tagok megválasztják a rend generálisát, majd az asszisztenseit is, akik a négy kontinens (Európa, Afrika, Ázsia, Amerika) ügyeiért felelnek majd. A káptalani időszak utolsó harmadában megvitatják és elfogadják a rend következő hat évre szóló terveit és irányvonalait.

Fotó: Lambert Attila
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Zomora Dániel püspökhelyettes 3188-1936. számú leirata

Zomora Dániel püspökhelyettes 3188-1936. számú leirata a papság belső életéről és munkálkodásáról, melynek minden sora égető szükségesség

3189-1936. szám

Valamennyi Főtisztelendő Főesperesi Hivatalnak

A múltkori XVI. Relációval kapcsolatosan a következőkre óhajtom felhívni Főtisztelendőséged és papjainak figyelmét:

1. Felelősségem tudatában nyomatékosan kérem és intem a T. Testvéreket, tartsák be lelkiismeretes pontossággal az E. T.-nek és egyhm. statutumainak a papi életre és fegyelemre vonatkozó rendelkezéseit.

            Aggodalommal látom, hogy ebben a tekintetben egyeseknél még most is kívánnivaló mutatkozik. Nem tűrhető meg ez a visszaélés, hogy egyesek együtt étkeznek házvezetőnőjükkel, nem fogadható el mentségül a távoli rokonság, amely a plébános és házvezetőnője között esetleg fennáll, egyedül a legközelebbi vérrokonság (édesanya, testvér, legfeljebb még az első unokatestvér) miatt tehető bizonyos esetekben kivétel, papi összejövetelek alkalmával azonban még a legközelebbi vérrokonok se legyenek jelen az asztalnál, világi vendégek jelenlétében pedig kiváltságnak az anya és testvér lehetnek jelen.

            Egészen elítélendő és semmi esetre sem engedhető meg, hogy a plébános házvezetőnőjével együtt üljön kocsira, vagy ami – sajnos – szintén előfordul: hogy vele járjon látogatóba, vendégségbe.

            Ne tűrjék meg a házvezetőnő részéről, aki alkalmazottjuk, a legkisebb bizalmaskodást sem, de maguk is óvakodjanak ilyentől. Ne tűrjék meg, hogy a házvezetőnő a plébániai ügyekbe avatkozzék, a hjveknek rendelkezzék, vezető szerepet, vagy különös megtiszteltetést igényeljen.

            A ker. Főespereseknek nemcsak joga, de kötelessége is ellenőrizni, hogy az egyházmegyei statutumnak 32 paragrafusának előírásai betartassanak.

Kötelességük tehát megfelelőleg és hatályosan gondoskodni, hogy a kerület plébánosai csak olyan házvezetőnőt alkalmazzanak és tartsanak meg, aki a kívánalmaknak minden pontban megfelel.

2. lelkiismeretes kötelessége minden papnak, hogy vissza ne tartsa alkalmazottainak jogos bérét. Nagy károkkal jár az a visszaélés, hogy egyesek nem adnak rendes fizetést házvezetőnőjüknek, hanem számára házat, földet stb. vásárolnak, amit a saját vagyonukkal közösen kezelnek, még szégyenteljesebb, ha a pap végrendeletében, tehát mintegy Isten ítélőszéke előtt állva bevallja és nyilvánítja, hogy minden vagyona a házvezetőnő tulajdona.

3. A rendszeres prédikációk tartásában némi ellanyhulást tapasztaltam egyeseknél. Helytelen volna és az előkészület fogyatékosságát igazolná a túlságosan hosszú prédikációk tartása, éppoly helytelen – a vasárnapi homilía helyett állandóan csak rövid buzdító beszédet tartani. Szent kötelességeink közé tartozik az isteni Ige komoly és alapos hirdetése, a reánk bízott hívek tanítása és lelki vezetése.

            Ennek a fontos lelkipásztori kötelességnek teljesítése alig történhetik meg helyesen szentbeszédeink témáinak az utódok tájékoztatására is szolgáló feljegyzése nélkül. Kívánatos tehát, hogy minden plébánián legyen állandó és rendszeresen vezetett feljegyzés a megtartott szentbeszédek témáiról.

4. Fájdalmason tapasztalom, hogy igen sok helyen elhanyagolják a keresztény oktatást, a felnőttek katekézisét. Tapasztalatom, hogy az egyes helyeken nehézségekkel jár, de módot kell találnunk a nehézségek legyőzésére, mert ez az Egyház pozitív parancsa és mert nem nézhetjük tétlenül , hogy híveinket tudatlanságuk miatt elcsábítsák és elrabolják az Egyháztól.

            Ezeket óhajtottam és tartottam szükségesnek a jelen alkalommal általánosságban T. Papjaim figyelmébe ajánlani. Ezekkel kapcsolatban a f. évi XVI. Relációban az általános főesperesi jelentésen és az egyénileg szükségesnek mutatkozó megjegyzéseken kívül, különösen a következő pontokra kérek részletes jelentést a Főesperesek tapasztalatai és meggyőződése szerint:

1.   Ki van-e függesztve látható helyen és betartatik-e:

a) Az istentiszteletek rendje?

b) A stóladíjszabás?

c)  Az alapitványi misék bemutatása és elvégzésének igazolása? De az utóbbira vonatkozólag lásd. az E. T. rendelkezéseit, különösen az 1549 kán. 2. paragr., 843 kán.

2.   Segíti-e megfelelően a plébánost az iskolán kívüli népnevelésben a kántor és a tanító? Ebben a tekintetben más szerint kik ellen merült fel indokolt és bizonyított kifogás? Mit tett a plébános a hanyagság megszüntetésére?

Nem tűrhető, hogy a kántor indifferens, azaz éppen más vallású egyesületben, dalárdában tevékenykedjék, ugyanakkor pedig elhanyagolja az egyházközség megmozdulásait, sőt intézményeit.

3.   Minthogy évről – évre jelentés érkezik a hívek olvasmányairól, indokolt, hogy megnézzük papjaink olvasmányait is. Szomorú volna, ha csak híveinket buzdítanák a kath. sajtó támogatására, papjaink házában azonban indifferens, sőt ellenséges sajtótermékek járnának. Megdöbbentő az a megállapítás, ami jóindulatú és a helyzettel ismerő részről tétetett, hogy fiatalabb papjaink nem érdeklődnek a kath. Tudomány, irodalom és művészet iránt.

Jelentést kérek tehát:

a) papjaink mily napilapokat és folyóiratokat járatnak, milyeneket vesznek példányonkint?

b) az utolsó 5 évben mily könyvekkel gyarapodott a plébános, káplán könyvtára, mi a gyarapodás a plébániai könyvtárban?

4. Elszomorító tapasztalataim indítanak, hogy papjaim végrendelete felől is érdeklődjem.

a) elkészítette-e minden plébános (lelkész) a végrendeletét? (cf. can 1301 Stat-dioec.par.43)

b) a jogi előírások betartásával készült-e a végrendelet,

c) betartotta-e a hagyaték köteles részére vonatkozó egyházmegyei előírásokat?

Ebben a kérdésben külön is kérem a Főespereseket, legyenek testvéri szeretettel (2Tim 4.) papjaink segítségére, hogy a sajnálatos esetek többé ne forduljanak elő.

            Gyulafehérvár, 1936. ápr. 4-én

                                                Zomora Dániel sk.

                                                Püspökhelyettes

Szórvány éve 6. - 2015.

Az erdélyi plébániák alakulása a 18. századtól

Az 1687-es balázsfalvi paktum nyomán az erdélyi fejedelemség felesküdött a császárra és német helyőrségeket fogadott be. A pozsonyi országgyűlés pedig kimondta a Habsburgok örökös jogát Szent István koronájára, amit Lipót Erdéllyel együtt értett. Ezt a császár a Diploma Leopoldinum-ban rendezte. Az erdélyi rendek elfogadták az okiratot 1691-ben, a fogarasi országgyűlésen. A Habsburgok létrehozták az Erdélyi Udvari Kancelláriát. Bánffy Györgyöt nevezték ki kormányzónak, akit Bethlen Miklós kancellár, Apor István kincstárnok és Bethlen Gergely főgenerális segített a kancellária ügyeinek irányításában. Ez a rendszer a gubernium vagy kormányzóság, amelyben ott van II. Apafi fejedelem, de nem kormányoz. Ténylegesen sosem uralkodhatott dacára annak, hogy törvényesen megválasztott, a törökök majd a németek által is elismert fejedelem volt. Belátta helyzetét és 1701-ben lemondott a trónról, német-római birodalmi hercegi címet kapott és 10 000 forint évi kegydíjat. Ahogyan a Habsburg-berendezkedés erősödött, az elnyomott katolikusok úgy nyertek újabb pozíciókat, jogokat. A katonai vezetés pedig a szebeni generális kezébe került.

Az új hatalom a katonai állomások, őrhelyek, határ- és vámhivatalok felállításához kezdett. Ezzel együtt járt a plébániák megszervezése a Kárpátok átjáróinál, úgymint Naszód, Gyergyótölgyes, Csíkgyimes, Ojtoz (Sósmező), Törcsvár, Bodza, Felsőtömös, Szerdahely, Vöröstorony, stb. A katonák lelkivezetésben részesültek, ami a katolikus érzést erősítette bennük. 1687-től Nagyszeben a tábori lelkészek házaknál kezdenek misézni, a plébánia alapítása 1726-ban történt. Sepsiszentgyörgyön a cs. és kir. székely határőrezred lelki gondozását a 18. század elején az illyefalvi pálosok látták el, majd Schulz József kapitánya 1786-ban templomot épített szilárd anyagból katonái és az ott élő katolikusok lelki gondozására.

A politikai kényszer is hozzájárult új egyházközségek születéséhez. A madéfalvi veszedelem (1764) után többen a büntetés és a terror elől elmenekültek Moldvába vagy a Gyímes-völgybe. Gyímes-völgyében kb 350 ember telepedett meg. Kezdetben őket a bujdosó papok gondozták. Ma közel 12.000 lélek él öt plébánián. A krisztusi hit és az élet szeretete – az adott környezetben – a virágzó egyházközségek kibontakoztatója. Moldvába menekült és onnan Bukovinába letelepített székelyek egy része 1911-ben visszatért, Déván, Csernakeresztúron és Andrássy-telepen szerveződtek egyházközséggé.

Vezeklés és lelki igény ugyancsak több plébánia alapításául szolgált.  Tamásy Márton unitárius ember gyilkosság miatt elbujdosott. Az 1700-as évek elején Rómában megtért, vezeklésképpen Homorodkarácsonyfalván kápolnát épített. A székelyudvarhelyi jezsuita atyák rendszeresen felkeresték, és a falu többsége visszatért a katolikus hitre. Amikor III. Károly 1713-ban kinevezte Mártonfi Györgyöt erdélyi megyéspüspökké, akkor visszaszolgáltatta neki a püspöki javadalmak egyrészét a székesegyházzal együtt. Gyulafehérvár szomszédságában fekvő Borbánd egész lakossága 1734-ben katolikussá lesz. Tűr lakóinak többsége 1827-ben. Homorodremetét 1746-ban Ágota János pap térítette vissza. A jezsuiták 1702-ben Marosvásárhelyen telepednek le. Munkájuk gyümölcse: 1714-ben Ákosfalva, 1729-ben Nagyernye, 1768-ban Nyárádtő és környéke.

Az anyagi áldozat: telkek adományozása és a templomépítés fontos szerepet játszott a hívek igénye mellett a plébániák alapításában. Az együtt munkálkodás és a szerzetesek buzgó élete felkeltette a szunnyadó lelkek érdeklődését, így fokozatosan mindenki életeleme lett a hitélet. A ferencesek visszatérnek 1703-ban Désre, 1710-ben Vajdahunyadra. 1731-ben visszatelepednek Szászsebesre, ahol 1740-1769 között újjáépítik a kolostortemplomot. Ez időben P. Bereczky Romuald ferences szervezi újjá Kidét és környékét. Hátszegen a maradék katolikusok 1694-ben Eszterházi Pál herceg özvegyétől templom, plébánia és iskola céljaira birtokot kapnak adományba, amelyet több jótevő kiegészít. Ettől kezdve plébánia és innen látják el még a Zsíl-völgyét is.

Az erdélyi katolikus nemes családok támogatásával alakult plébániák: Görgényszentimre 1710-ben, Abosfalva 1718-ban, Zabola és Zágon 1730-ban, Mócs 1731-ben, Szászrégen 1736-ban, Kerelőszentpál 1740-ben, Szőkefalva 1747-ben, Harasztos 1767-ben, stb. Bánffyhunyadon 1848-ban létesült plébánia a Jósikáné Csáky Róza adományozta telken és házban. Bornemissza József br. üveggyáránál alakul meg Görgényüvegcsűr 1781-ben.

Buzgó katolikus családok áldozata révén bontakozik ki a hitélet: 1752-ben Székelykálon, 1757-ben Egrestőn, Szentágotán 1867-ben és más helyen, ahol templomot építettek.

Az iparosítás nyomán új munkahelyek is kínálkoznak. A 18. században a nemesfém, vas-, sóbányászat, feldolgozás hatással van az egyházi életre. A hunyadmegyei bányák katolikusait a ferencesek látják el. A jezsuiták munkája nyomán alakult meg 1736-ban a kapnikbányai plébánia. A fémfeldolgozás adott létet 1803-ban a kudzsiri plébániának. Az utak és vasutak megkönnyítették a közlekedést.

A 19. század végén a szénbányászat és az ipar vonzotta az embereket. A hunyadi esperesi kerület szénvidékén új plébániai közösségek alakultak: 1871-ben Petrozsény, 1893-ban Lupény, 1906-ban Vulkán, 1910-ben Pusztakalán, 1912-ben Lónyaitelep, 1914-ben Petrilla. A marosújvári sóbányászat 1790-ben megindult, 1819-ben templomot építenek, majd 1899-ben önálló plébánia lett. Az ipari létesítmények vonzották az embereket és így jött létre 1909-ben Marosludas, 1930-ban Aranyosgyéres plébániája. Fürdőhelyek kiépítése által keletkezett plébániák: Maroshévíz 1870-ben, Borszék 1901-ben, Tusnádfürdő 1950-ben.

A gazdasági kényszer, a megélhetés reménye vitte székely híveinket a Regátba, Bukarestbe, Galacra. Ezek jobbára beolvadtak. A gyergyói túlnépesedés kisebb kirajzásoknak adott közösségi létet: Hodosnak, Maroshévíznek, Borszéknek, Gödemesterházának. Majd 1945 után Csíkból, Gyergyóból és a Gyímesekből került ki Bátos, Vajola, Maroskeresztúr, stb. katolikus közössége. És éppen így erősítette Marosvásárhelyt és környékét a Nyárád-menti, valamint Sepsiszentgyörgyöt a felsőháromszéki „Szentföld”  lakossága.

Piskitelep plébániájának keletkezésével zárom ezt az ismertetőt. Piski 1276-ban püspöki birtok volt. A török hadak felvonulási útjába esett és elpusztult. A Zsíl-völgyi szénbányászat indulása után Ópiski mellett vasúti csomópont létesült, ahová új lakók költöztek. A katolikusok megsegítésére Lönhárt Ferenc erdélyi megyéspüspök 13 hold földet vásárol, és abból telket biztosít templom és plébánia részére. Mindkettőt maga a püspök építteti fel 1886-ra, amikortól önálló plébánia lesz. A vasutas hívek fizetésük 1%-át felajánlották az egyházközség fenntartására. Templomában nyugszik Lönhárt püspök (+1897).

A Szórvány éve nagyon sok és színes utat tár elénk. Embert nemesítő olvasni egyházmegyénk plébániáinak színes életét, amely Isten kegyelméből, az emberek odaadásából és buzgóságából alakul. Ezek olvasásakor néha könny szökik a szemünkbe, van ahol szívünk tettre hevül, van ahol az élni akarás erőfeszítéseit egyszerűen csak megcsodáljuk. Imádságaink és felajánlásaink mellett mi is tehetünk egyházmegyénk kis közösségeiért, ha nem többet, legalább a piskitelepi vasutas hívek példáján az 1%-os felajánlást.

Darvas-Kozma József 

In: Krisztus világa, 2015. július-augusztus

Felfedte feljelentőjét Ráduly Róbert Kálmán

Forrás: www.igazmondo.hu

Tudja, kik a feljelentői – nyilatkozta Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere a Magyar Televíziónak; a Hargita megyei rendőrség parancsnokát meg is nevezte mint a kivizsgálási sorozat egyik értelmi szerzőjét.

Ráduly „hülyeségnek” minősítette a vádak némelyikét, szerinte összefüggéseiben is látszik, hogy koncepciós per zajlik ellene és Szőke Domokos alpolgármester ellen.

A „történelmi tényszerűség kedvéért” elmondta: március 17-én kérte a rendőrparancsnok lemondását, miután az emberei „full részegen” több halálos áldozatot követelő balesetet okoztak Csíkszeredában.

Megfigyelésük azonban jóval korábban kezdődött: tizenhárom hónapig hallgatták le őket Szőke Domokos alpolgármesterrel, és követték éjjel-nappal – állítja a volt elöljáró, aki pontról pontra cáfolta az őket ért vádakat, köztük azt is, hogy magáncélra használta az önkormányzat autóját és visszaélt mintegy 70 – hetven (!) – eurónyi pénzzel. „Ennyi miatt kerülhetne börtönbe Ráduly Róbert” – ez a felvezetője a műsornak is.

Háromszék / Maszol.ro

5 év a pokolban! Hogyan lett drogcsempész Peruban?

Görbe József 5 évet töltött Dél-Amerika legkegyetlenebb börtöneiben, kábítószercsempészés miatt. Gyilkosságokat és kínzásokat kellett végignéznie Peru hírhedt büntetésvégrehajtási intézményeiben. Öt kiló kokaint akart átvinni a határon. A holland maffia szervezte be, és Amszterdamba kellett volna repülnie Limából a csempészáruval. 

Mosolyogva és könnyek közepette ölelte meg édesanyját és nővéreit a 31 éves férfi. Letöltötte a büntetését, és hála a Magyar-Latin-Amerikai Egyesületnek, hazajöhetett Peruból.
József kálváriája 2009-ben kezdődött: szűkös anyagi körülményei miatt úgy döntött, hogy csempésznek áll. Hollandiából kapott egy különleges ajánlatot: ha aranyat hoz át Peruból Amszterdamba, akkor 8000 dollár (2.2 millió forint) üti a markát. A férfi igent mondott, és kirepült Limába.

• Itt jött a meglepetés, mert amikor megkaptam a csomagot, akkor egyből rájöttem, hogy ez nem arany, hanem kábítószer. Azonnal ki akartam szállni, rettentő rossz érzésem volt. Tudtam, ha kiöntöm, vagy megszabadulok az anyagtól, akkor végeznek velem, egyszerűen kinyírnak. Ettől még jobban megrémültem, és úgy döntöttem, hogy megcsinálom a balhét. A felszállásig még két nap volt hátra. Ez a 48 óra idegeskedéssel telt. Aztán simán átmentem az ellenőrzésen, és már bent a repülőtéren nézegettem a kirakatokat, amikor az egyik rendőrnő rám mutatott, és kiemeltek a tömegből. Szétszedték a csomagomat, és természetesen megtalálták a kábítószert. – mesélte József.

Józsefet ezután a Dirandróra vitték, ez a Perui Rendőrség Kábítószerellenes Osztálya. Felvették a jegyzőkönyvet, és pár hét alatt megszületett az ítélet. A szokásos 6 év 8 hónap börtönbüntetést kapta.

• Nagyon nehezek voltak a körülmények. Az elején csak egy matracot kaptunk és egy kis vizet. A börtönben a maffia az úr, mindenért fizetni kell, a helyért, ahol alszol, az ételért, a ruháért, a cigarettáért, a tisztálkodó szerekért. Ha nincs pénzed, akkor halott ember vagy. Az őrök is korruptak, ha van elég pénzed, akkor bármit behoznak neked, volt olyan is, aki fegyvert szerzett tőlük. A maffiával nem lehetett újat húzni, ha nem azt csináltad, amit ők mondtak, akkor megvertek, vagy megkínoztak. A legjobban azokkal bántak el, akik kábítószert vásároltak a maffiatagoktól és utána nem fizették ki. Volt olyan, akinek partvisnyelet dugtak a végbelébe, de olyat is láttam, hogy törölközőt csavartak a fejére és vizet öntöttek rá, amikor levegőt akart venni. Állandóak voltak a verekedések is – mondta József.

József arról is beszélt, hogy egy héten csak egyszer kaptak húst, a menü rizs és bab volt minden nap. De a magyar raboknak van egy támaszuk Peruban, ő pedig Körömi Mária szociális munkás, a Magyar-Latin-Amerikai egyesület munkatársa. Rendszeresen látogatja a rabokat, segít nekik, papírokat intéz és szó szerint tartja bennük a lelket.

• A Marcsinak rengeteget köszönhetünk, mindig bíztatott minket, hogy ne adjuk fel, és ne csináljunk hülyeséget. Miatta lehetek most itt, hiszen az ő segítségével engedtek ki hamarabb.

József azt mondja, megbánta, amit tett, megpróbál új életet kezdeni, most munkát keres, és bármennyire is nehéz lesz, megpróbál tiszta lappal indulni. Azt kérte, hogy a következő mondatokat szó szerint idézzük tőle.

• Nem ajánlom senkinek, hogy egy ilyen vállalkozásba belefogjon. Nem érte meg! És nem csak a börtönkörülményekre gondolok, hanem arra, hogy mit veszíthet el az ember az évek alatt. Én elveszítettem mindent, a családomat, a barátnőmet, a munkámat, szóval mindenemet. Ami eddig volt, az már nincs.

Jelenleg Peruban még négy magyar ül kábítószercsempészés miatt, Dél-Amerikában körülbelül harmincan. Ők átlagosan 5-15-év börtönbüntetést kaptak.

globoport.hu

Papszentelés Gyulafehérváron

Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén a gyulafehérvári székesegyházban Jakubinyi György érsek öt diakónust szentelt pappá Tamás József segédpüspök, valamint az egyházmegye papsága és hívei jelenlétében. Udvarhelyszékről népes zarándokcsoport érkezett a szentmisére, hiszen a székelyudvarhelyi Benedek Róbert Károly és a lövétei Tódor Attila diakónusok az áldozópapság szentségében részesültek, Csíkszékről pedig a csíkdelnei Obermájer Ervint szentelték pappá.

 

A szentelési szertartás keretében a jelöltek leborulva imádkoztak (fotók: Nagy Zoltán)

Jakubinyi György bevezetőjében örömünnepnek nevezte a papszentelés alkalmát: Isten munkásokat küldött aratásába, újmisésekkel ajándékozta meg a Gyulafehérvári Főegyházmegyét. A hivatások évében mindannyiunknak szívügye kell legyen, hogy értük és az utánuk következőkért imádkozzunk – kérte a főpásztor.
Az evangéliumot követően bemutatták a jelölteket a szentelő püspöknek, a főpásztor homíliát mondott. Kifejtve, hogy Szent Péter és Szent Pál miként kapta a papi hivatást. A felszentelendők sem önmagukban bízva hallották meg a hívó szót.

A homília, majd a szentelendők ünnepélyes ígérettétele után a Mindenszentek litániája alatt leborulva, a hívek térdelve vagy állva imádkoztak. Majd a kézrátétel és a felszentelő ima következett. A papjelöltek egyenként a szentelő püspök elé térdeltek, ő pedig két kezét fejükre téve csendben imádkozott, átadva a lelki hatalmat. Az újonnan felszentelt papok kezeinek krizmával való megkenése után a papi módon viselt stólába és miseruhába való öltöztetésre került sor, átvették szolgálatuk liturgikus eszközeit, a paténát és a kelyhet, Isten népének áldozati adományával: a kenyérrel és a borral.

Az új papok a szentmise áldozati részét már a felszentelő püspökkel együtt ünnepelték, koncelebráltak. A liturgia a főpásztor ünnepi áldásával ért véget.  
Az újonnan szenteltek megkapták első kinevezésüket. Augusztus 1-jén megkezdik segédlelkészi szolgálatukat a főpásztor által kijelölt helyeken: Benedek Róbert Károly a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-, Tódor Attila a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánián, míg Obermájer Ervin a Marosvásárhely Keresztelő Szent János Plébánián.

székelyhon.ro

Nagy egyháztörténelmi pillanat lehet Magyarországon

Forrás: mno.hu

Kirill pátriárka és Ferenc pápa első találkozóját egy „semleges ország” láthatná vendégül, például Ausztria vagy Magyarország – nyilatkozta Hilarion volokalamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus külügyi vezetője a Corriere della Sera olasz napilap vasárnapi számában. Ez ügyben az MNO Moszkvában is tájékozódott 2013-ban, a lehetőség napról napra kézzel foghatóbb.

Hilarion metropolita úgy fogalmazott, hogy „nem szerepel az agendában Ferenc pápa látogatása Moszkvába. Programozva van viszont egy találkozó Kirill pátriárka és a pápa között”.

Ausztria vagy Magyarország

Hozzátette, úgy gondolja, hogy a moszkvai pátriárka és a katolikus egyházfő találkozója „egy semleges országban lesz”, ami azt jelenti, hogy nem Moszkvában vagy Rómában. Jelezte, már több ország ajánlkozott a találkozó helyszínéül, ezek közül Ausztriát és Magyarországot nevezte meg.

A moszkvai patriarchátus külügyminisztere úgy fogalmazott, nem akarja és nem is tudja megmondani, hogy a találkozóra 2015-ben sor kerül-e (az MNO moszkvai látogatása során szerzett tapasztalatai alapján biztosan nem, részletek keretes írásunkban). Megjegyezte, hogy a találkozót elő kell készíteni és ezt egy közös nyilatkozhat is megelőzhetné Kirill pátriárka és Ferenc pápa részéről.

Történelmi békekötés lehet

„Az a reményem, hogy ez a pápa és ez a pátriárka békül meg egymással” – mondta Hilarion, hozzáfűzve, hogy a moszkvai pátriárka és a katolikus egyházfő közötti találkozó húsz éve programon szerepel. 1997-ben II. Alekszij pátriárkának II. János Pállal kellett volna találkoznia, de akkor a találkozó elmaradt: „most napról napra közelebbinek tűnik, de elő kell készíteni”.

Ferenc pápa készen áll

Tavaly – a novemberi törökországi látogatásáról a Vatikánba tartó repülőúton – Ferenc pápa azt mondta újságíróknak, akármikor készen áll a moszkvai pátriárkával találkozni.

A szakadás

A római katolikus és az ortodox (keleti) egyház közötti úgynevezett nagy egyházszakadás, más nevén skizma, 1054-ben következett be. A római egyházhoz 1,2 milliárd hívő tartozik, a 250 milliós ortodox kereszténységen belül az orosz ortodox egyház 165 millió hívőt tart számon.

MTI

A dolgokat fürkésző

Szent Péter és Pál apostolok ünnepét üljük. Mindketten Krisztus egyetlen Egyházának oszlopai. Ünnepünk magába foglalja az Anyaszentegyház kétezer évét és az Evangélium terjedését. Egyházunk minden év január 25-én, Szent Pál apostol életútjára irányítja figyelmünket, ezért ma a Sziklának nevezett emberre, Péterre tekintünk.  A négy evangélista írásában az első helyen álló és a legtöbbet emlegetett apostol nem más, mint Szent Péter, András testvére. Kafarnaumban lakik, családos, mesterember, halászatból tartja el családját. Amúgy lelkes, a dolgokat fürkésző, rátermett, aki minden helyzetben feltalálja magát. Kevésbé törődik az illemmel. Nagy az önbizalma, ezért hirtelen és néha sértő megjegyzésekre is képes, de mihelyt észbe kap, azonnal kiköszörüli hibáját. Mindenben a legjobbat szeretné elérni, persze emberi elgondolás szerint. Jézus olyankor megfeddi, s ahogy történni szokott, belátja tévedését, és alázattal meghajol az igazság előtt. Lelkesen tud szeretni, elvegyül az emberek közt, megérti őket.

Szentmisénk hitvallásában Egyházunkat egynek, szentnek, katolikusnak és apostolinak mondjuk. 

Apostoli három értelemben is: 

1.) Az „apostolokra alapított épület” (Ef 2, 20; Jel 21, 14) volt és marad; apostolokra, akiket Krisztus választott ki tanúknak és küldött misszióba. 

2.) Az Egyház megőrzi és átadja a benne lakó Szentlélek segítségével a tanítást, a hitletéteményt, az apostoloktól hallott józan beszédet (2Tim 1, 13-14). 

3.) Továbbra is az apostolok tanítanak, szentelik meg az Egyházat Krisztus második eljöveteléig, hála azoknak, akik helyükre lépnek pasztorális feladatukban: a püspökök testülete „amelynek a papok a munkatársai, egységben Péter utódjával, az Egyház legfőbb pásztorával” (AG 5). 

A szentmise prefációjában valljuk: „nyájadat, örök Pásztorunk magára nem hagyod, hanem szent apostolaid által mindvégig őrzöd és óvod, hogy azok kormányozzák hívő népedet, kik rendelésedből állnak nyájad élén Fiad helyett, mint pásztorok”.

Péter utóda, a mindenkori római pápa oldó-kötő hatalmával irányítja, tanításával erősíti Krisztus Egyházát apostolutód társaival a püspökökkel.

Ne feledjük el, hogy ma teljes búcsú nyerhető, ha szentségekhez járulunk és imádkozunk a Szentatya szándékára. Emlékezzünk arra, hogy Jézus és később a jeruzsálemi keresztény közösség is imádkozott Péterért. Imádkozzunk a mindenkori pápáért, „az Úr szőlejének egyszerű és alázatos munkásáért”, hogy szolgálatát Isten egész népével együtt, az Úrnak tetszően tudja végezni.

Ma Szent Péter sírjánál és a magyar szentmiséken elhangzik az un. pápai himnusz, melyben óhajunk is ott van: Tartsd meg Isten Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját. Ekkor gondoljunk az apostolokra, akik olyan emberek voltak, mint mi, akik gyarlóságokkal küzdöttek, de szentek lettek, az Egyház oszlopai. 

Ha bennünk megvan a Jézus iránti odaadó szeretet, amely megvolt az apostolokban, akkor minden megpróbáltatásból fel tudunk kelni, meg tudunk újulni, szentekké tudunk lenni.

A gyulafehérvári főszékesegyházban Szent Péter és Pál ünnepén papszentelés van. 

Imádkozzunk a szentelendőkért. 

E nap a templomi perselyezés az Apostoli Szentszék részére történik.