Sarlót, kést, vágóeszközt használók Szent Kiliánt, vértanúságának eszköze, az éles kard miatt választották védőszentjüknek.
Szent Kilián megóv a reumától, a köszvénytől és a szembetegségektől.
Kélián (1279),
Gellén, Kiliyén, Gilyén, Ghyllány családnév illetőleg a háromszéki és gyergyói Kilyén helynév arról tanúskodik, hogy középkori jámborságunk ismerte.
,,Írország sziget az óceánban, szántóföldjei termékenyek, de híresebb
a szentjei miatt, akik közül Itália Kolumbánnak, Alemannia Gallusnak,
Frankföld Kiliánnak örvendezik.'' Ezek a szavak, amelyeket Szent Kilián
egy korai életrajzában találunk, Európa, az Egyház és a szentek
történetére nézve egyaránt fontosak. Bizonyítják az írek jelentőségét a
kereszténység európai elterjesztésében, rámutatnak arra, hogy a népek - gyakran messzi távolságokat áthidaló - kapcsolata, amely az Egyházra
oly jellemző, a nemzeti sajátságokat nem szünteti meg, hanem inkább
kibontakoztatja.
A nyugat-európai népek kereszténnyé levésében az ír szerzetesek fontos szerepet vállaltak.
Kiliánt, mint ,Frankföld apostolát tisztelik. Ama sok ír
hithirdető között, akiket Európában tisztelnek, Kilián több tekintetben
is mindenkor kitűnt. Viszonylag korán írásba foglalták életének
részleteit.
Az 1700-as évek közepén amikor az írek összeállították nemzeti szentjeik propriumát, azok között a szentek közt ,,akik a
katolikus hitet Írországból elvitték más országokba'', elsősorban Szent
Kolumbánt és Kiliánt nevezték meg.
Szent Kilián ünnepét mindmáig megülik Németország legnagyobb részében. Kiliánt már a hazájában püspökké szentelték kolostorában, amikor
elhatározta, hogy a Szigetországból a műveltség tekintetében messze
Írország alatt álló európai szárazföldre megy, és ott néhány társával
együtt ,,teljes szegénységben követi Krisztust''.
Mielőtt
megkezdte volna a misszióját Würzburgban, Rómában felhatalmazást kapott
686-ban Konon pápától. Tizenegy társából csak ketten, Kolonat és Totnan mentek vissza Kiliánnal Würzburgba. Kilián még Írországból tudta, hogy mekkora a jelentősége az
uralkodónak a pogányok megtérítésében. Csakhamar sikerült a fiatal Gozbert herceget a keresztény hitre
téríteniök.
Kilián
tüstént és rettenthetetlenül a fejedelem hitének gyakorlati
bizonyítását kívánta, azt ugyanis, hogy hagyja el bátyja özvegyét,
akivel - az egyházi törvény ellenére addig együtt élt. Amikor az asszony,
név szerint Geilana megtudta, hogy Gozbert végül beleegyezett a lassú
elválásba, elhatározta, hogy megöli Kiliánt.
Gozbertnek egy hadjárat alkalmával bekövetkezett távolléte Geilanának
meghozta a kívánt alkalmat. Az ,,oratóriumban'', vagyis a ,,cellában'',
amely ír szokás szerint kápolna és lakóhely volt egyben, egy Geilana
által felbérelt ember vezette csoport 689. július 8-án lefejezte Kiliánt és társait. A tetemeket, az
egyházi ruhákat és könyveket elásták a cellában, és lóistállót
rendeztek be föléjük. Csoda folytán azonban egy idő múlva sértetlenül
megtalálták a három vértanú testét. A gyilkos megőrült és
öngyilkosságot követett el.
A frank nép Isten ítéletét látta benne, és
végleg elfordult a pogányságtól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése