Szegeden
született 1927. május 8-án. Atyja Ádám, anyja Ördög Mária. Egy
fiútestvére van.1945-ben a szegedi piarista gimnáziumban érettségizett
és ezután augusztus 29-én Szécsényben belépett a ferences rend
Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományába. A szerzetesrendben a
Pacifik nevet kapta. A ferences rendben 1949. október 4-én tett
örökfogadamat. Teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte.A rend szétszóratása után a nagyváradi egyházmegye keretébe került, és tanulmányait Budapesten a Hittudományi Akadémia hallgatójaként fejezte be, ahol 1952-ben teológiai doktori címet szerzett.
Pappá szentelték Budapesten 1951. március 3-án. Ezután Szegeden püspöki szertartó. 1955-ben Szegeden a szeminárium prefektusa és a teológiai főiskola tanára, 1962-ben a szeminárium spirituálisa. 1965-1969 között Budapesten, a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, 1973-tól rektora. Közben 1965-67 között a Hittudományi Akadémián a filozófia megbízott tanára, 1967-1978 között nyilvános rendes tanára.
VI. Pál pápa 1978. március 2-án c. bavagalianai püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezte ki. Püspökszentelése 1978. április 5-én Veszprémben történt. Szentelője Lékai László bíboros, esztergomi érsek, társszentelői Kádár László érsek és Kisberk Imre püspök. Püspöki jelmondata: In virtute spiritus/A lélek erejében (Lk. 4,14). 1979. március 31-én veszprémi megyéspüspökké nevezték ki. II. János Pál pápa 1982. április 5-én utódlási joggal kalocsai koadjutor érsekké nevezte ki.
1986. június 30-án Lékai László bíboros halála után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották meg. E tisztséget 1990. szeptember 17-ig töltötte be. Az esztergomi érseki székre való kinevezése 1987. március 3-án történt, így Magyarország prímása lett. 1988. június 28-án a pápa bíborossá kreálta, és címtemplomául kijelölte a Corso d’Italian levő Avilai Szent Teréz templomot. Rómában 1988-tól tagja a Szerzetesek és Világi Intézmények Kongregációjának, a Justitia et Pax Pápai Bizottságnak és a Kánonjogi Kódex hiteles értelmezésével foglalkozó Pápai Bizottságnak.
1988. augusztus 20-án II. János Pál pápát a Püspöki Konferencia nevében lelkipásztori látogatásra hívta meg, amely 1991. augusztus 16-20. között történt meg. 1989-től tagja a Keleti Egyházak Kongregációjának. 1989 májusában Kárpátalján tett látogatást, amikor a római katolikus egyház újjászervezését elindította, majd 2002. március 27-én a Szentszék megyéspüspökséggé szervezte ezt a területet, melynek első püspöke Majnek Antal. Mindszenty József földi maradványait Marizellből hazahozatta és 1991. május 4-én újratemette az esztergomi bazilika altemplomában, majd 1994-ben elindította boldoggáavatását.
Az új időknek megfelelően II. János Pál pápa Magyarországra látogatásának évében, 1991-ben ökumenikus szellemben nemzetközi konferenciák vették kezdetüket, amelyek azóta is tartanak. Ezeket a levéltár szervezte Esztergom várossal, majd Komárom-Esztergom megyével karöltve, és ennek eredményeként publikációk láttak napvilágot. Mindezeket Paskai László bíboros pártfogolta védnökként és előadóként is. Nem véletlen, hogy az 1991-es konferencia és a hozzákapcsolódó kiállítás kötetei ajándékként kerültek a Szentatyához. Emellett megindulhatott a Strigonium Antiquum periodika is. Elindította az Esztergom-budapesti Zsinat szellemében az Egyháztörténeti Bizottságot, amely évente rendez konferenciát Budapesten a főegyházmegye történetével foglalkozó kutatók részvételével. Ennek eredményeként rendezhette meg a millennium alkalmából rendezendő Vatikáni kiállításhoz kapcsolódva a konferenciát, amelynek előadásai a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis periodika első kötetéül szolgáltak. Amikor az Állami Egyházügyi Hivatal 1989-ben megszűnt és kihirdették a III. Köztársaságot, akkor nagyobb mozgásteret biztosítottak az egyháznak.
A Szentszékkel folytatott megbeszélések értelmében 1990-ben megújult a vatikáni diplomáciai kapcsolat és Angelo Acerbi nuncius hazánkba érkezett. II. János Pál pápa lelkipásztori céllal 1991-ben hazánkba látogatott. A Szentatya 1993-ban a Hungarorum Gens kezdetű rendeletében a Magyar egyházmegyéket átszervezte, így az eddigi esztergomiból Esztergom-budapesti Főegyházmegye lett. Még ebben az évben az érsekség átköltözött Budapestre.
1994. július 3.-9. között Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat után elsőként megszervezte az Esztergom-budapesti Főegyházmegyei Zsinatot. Több templomot szentelt föl: 1987-ben a Budapest–Pünkösdfürdői Boldog Özséb templomot, 1994-ben Budapest–Kőbányán a Szent György templomot és Budapest–Kelenföldön a Szent Gellért templomot, 1995-ben Újpest–Káposztásmegyeren a Szentháromság templomot, 1996-ban Budapest–Lágymányoson a Magyar Szentek templomát, valamint Budapest–Zobor-hegy téri Regnum Marianum templomot, 2000-ben Budapest–Pestszentlőrincen a Szent Margit templomot, valamint Budapest–Rákoskeresztúr–Madárdombon a Szent Pál templomot, 2001-ben a Budapest–Soroksár–Újtelepen a Fatimai Szűzanya templomot.
Több egyházmegyei és országos egyházi ünnepség szorgalmazója. Nagyszabású ünnepség sorozat volt a határokon átívelően Szent Adalbert tiszteletére, a millennium megünneplése a Szent Korona Esztergomba vitelével. A Vatikán és egyes országok szorosabb kapcsolatát kifejező vatikáni kiállítások sorában a magyar egyház az elsők közt vehetett részt 2001-ben. 2002. december 7-én II. János Pál pápa elfogadta 75. évét betöltött bíboros lemondását és egyúttal a főegyházmegye apostoli adminisztrátora volt 2003. január 11-ig. 2003. március 23-án Batthány-Strattmann László boldoggáavatási szentmiséjén II. János Pál pápa mellett koncelebrált.
75. életévét elérve benyújtotta lemondását, melyet II. János Pál pápa elfogadott. 2003. január 11-éig a főegyházmegye adminisztrátora volt.
Nyugdíjba vonulása óta Esztergomban, a Simor Papi Otthonban lakott, és ahol tudott, segített a lelkipásztorkodó papságnak és utódjának, Erdő Péter bíborosnak. 2008. október 23-án Esztergom díszpolgárává választották.
Temetéséről a főegyházmegye a későbbiekben rendelkezik.
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése