Veszélybe
került a közrend Németországban a menekülthullám miatt, ezért „meg kell
húzni a vészféket" és kerítést kell építeni a határra – mondta a német
rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke a Welt am Sonntag című hetilapnak.
Rainer Wendt a vasárnaponként megjelenő lap új számában megjelent
nyilatkozatában kiemelte: ha a döntéshozók komolyan gondolják a –
szeptember 13-án ideiglenesen visszaállított – határellenőrzést, akkor
kerítést kell építeni a határon, és a tervezett tranzitzónák sem
működhetnek hatékonyan, ha nyitva áll a zöldhatár.
A műszaki zár kialakítása láncreakciót indítana el, „végül Ausztria is
kerítést építene a szlovén határon", Németországnak pedig „pontosan erre
a hatásra" van szüksége – mondta a szakszervezeti vezető a vasárnapi
lapnak.
Szerinte nem lehet már tovább kürtölni a világba azt az üzenetet, hogy
„jöjjön mindenki hozzánk", mert a menekülthullám veszélybe sodorta
Németországot.
„Hazánk belbiztonsága veszélyben forog, társadalmi nyugtalanság kitörése
előtt állunk. Valakinek meg kell húznia a vészféket, és ez csakis
Angela Merkel lehet" – mondta a rendőrszakszervezet elnöke.
Angela Merkel kancellár és kormánya nem kíván kerítést építtetni a
határra, és a konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD)
ellenkezése miatt az sem biztos, hogy bevezetik a tranzitzónák
intézményét.
A kancellár több nyilatkozatában kifejtette, hogy szerinte a
határkerítés nem tartóztatja fel, legfeljebb más utakra tereli a
menedékkérőket, ezért a határzár csak látszatmegoldás, amelyről hamar
kiderülne, hogy nem működik, és így csak tovább erősödne a társadalmi
elégedetlenség.
Közben az Angela Merkel vezette konzervatív CDU-ban és a bajor
testvérpártban, a CSU-ban az ellenállás erősödik a kormány
menekültpolitikájával szemben. Ezt jelzi a CSU egyik belügyekkel
foglalkozó szakpolitikusa, Hans-Peter Uhl nyilatkozata a Bild am Sonntag
című vasárnapi lapban, miszerint a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-)
frakciójának belügyi szakpolitikusai indítványt készítenek elő a
következő frakcióülésre arról, hogy tegyék kötelezővé mindazon
menedékkérők visszafordítását a határon, akik nyilvánvalóan nem
szorulnak a német állam védelmére.
A régóta erélyes fellépést sürgető konzervatív belügyi szakpolitikusok –
köztük volt rendőrök – az indítvány beharangozásával ultimátumot adtak
Angela Merkelnek és a CDU-s belügyminiszternek, Thomas de Maiziere-nek:
vagy elrendelik a védelemre nem szoruló menedékkérők visszafordítását a
határon, vagy a november elején tartandó következő frakcióülésen a
képviselőcsoport kezdeményezi ezt, nem törődve a kormány elutasító
álláspontjával.
A CDU/CSU-frakcióban tovább növelheti a feszültséget, hogy a friss
közvélemény-kutatási adatok a pártszövetség választói támogatottságának
folytatódó csökkenését jelzik. A Bild am Sonntagban ismertetett adatok
szerint a CDU/CSU az utóbbi egy héten újabb egy százalékpontot gyengült,
így 37 százalékon áll, szemben a legutóbbi Bundestag-választáson,
2013-ban elért 41,5 százalékkal.
Ugyanakkor a konzervatívok még így is 11 százalékponttal vezetnek a
második legnagyobb német politikai erő, az SPD előtt, amelynek
támogatottsága 25-ről 26 százalékra emelkedett.
A Bundestagon kívüli legnagyobb párt, az Alternatíva Németországnak
(AfD) tovább bővítette táborát, támogatottsága 6-ról 7 százalékra nőtt.
Az AfD így már biztosan átlépné a bekerüléshez szükséges 5 százalékos
küszöböt, ha most lennének a Bundestag-választások.
A jobboldali populista párt egyik társelnöke, Frauke Petry a Welt am
Sonntagnak azt mondta, hogy a kormány menekültpolitikájával szembeni
elégedetlenség révén naponta átlagosan negyvenen jelentkeznek felvételre
náluk. Ezzel a párt tagjainak és támogatóinak létszáma a tavaszi
szakadás – a mérsékelt, euroszkeptikus szárny távozása – után először
ismét elérte a 19 ezret, és 2000 tagfelvételi kérelmet még nem is
bíráltak el.
Az AfD létszáma azonban még így sem mondható jelentősnek a Bundestag
pártjaihoz képest; például a CDU-nak 450 ezer tagja van, a Bundestag
legkisebb pártjának, a Zöldeknek pedig nagyjából 60 ezer.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése