Orgona
az egyik legrégibb és legnagyobb összetett fúvós (aerofon) hangszer. Guillaume
de Machaut (†1377) a hangszerek királyának nevezte, mert hangerejével,
hangterjedelmével, hangszínkeverési lehetőségeivel szinte egy nagy zenekart is
felülmúl, és monumentális felépítettsége, bonyolult szerkezete is indokolja
ezen elnevezést. Az első orgonát az
alexandriai görög Ktészibiosz
(Kr. e. 250 táján) találta föl. Ez az orgonatípus volt a víziorgona, melyben a légsűrítés
víznyomással történt. A víziorgona
Rómában mint luxushangszer az udvari zenészek, sőt császárok kedvelt hangszere
lett, és eljutott Pannónia földjére is. Kr. u. 228-ban az aquincumi (óbudai) tűzoltótestület
kapott ajándékba egy víziorgonát. Nagy Lajos régész 1931-ben találta meg és
tárta fel ezt a hangszert az egykori római tűzoltószékház romjai között. Az
Aquincumi Múzeum őrzi ezt a híres hangszer-leletet, amelyet a világ legrégibb,
épen maradt ókori orgonájának tartanak. Bizánc ókori muzsikájában az orgonát a
cirkuszban és a színházban használták.
Ha fejedelmeknek kedveskedni akartak,
orgonát ajándékoztak. Így kapott orgonát ajándékba V. Konstantinosz császártól
757-ben Kis Pippin frank uralkodó (751-775), majd 812-ben Nagy Károly császár.
Ettől az időponttól számíthatjuk az orgona európai elterjedését.
A
templom berendezési tárgyai között különleges helyet foglal el az orgona.
Megjelenésében és hangjában egyesül a művészet csaknem minden területe: a
zeneművészet, építészet, festészet, szobrászat és az énekhez kapcsolódva a költészet
is. A régi orgonaépítő mesterek hangszereik formáját a templombelső, az oltár
és a szószék stílusjegyeinek felhasználásával alakították ki.
Az
orgona feladata általában a liturgia szolgálata és önálló orgonazene előadása
hangverseny keretében. Az orgona hangzását a múltban általában a templomi
szolgálat igényei, követelményrendszere és az építő tapasztalatai, tanultsága,
stílusa határozta meg. A magyarországi orgonák történetének kezdetét a 12.
század közepére teszik.
1350
után a templomhajó nyugati végébe, a bejárat fölé orgonakarzatot is építettek az orgona számára. Ettől kezdve ezekben a
templomokban a jobbára rózsaablakos kóruson foglaltak helyet azok az énekesek,
akik addig a templom földszintjén, rendszerint a szentélyben énekeltek. Magyarország
legrégebbi orgonája a soproni Szt György-templomban van, melyet 1633-ban
valószínű Johann Woeckerl bécsi mester készített.
A Millenniumi templom
mechanikus, csúszka ládás, 20 regiszteres, 2 manuál, pedálos orgona
látványtervét Bogos Ernő műépítész készítette, megépítését Sándor Péter
orgonaépítő vállalta. A munkálat teljes kivitelezése 90 ezer euróba kerül.
November közepétől megkezdik az orgona beépítést. Felszentelése f. év december
20-án, advent 4. vasárnapján lesz. Az orgonaépítés teljes összegéből még 10
ezer euró hiányzik, ezért tisztelettel kérek minden jóakaratú embert, hogy támogasson.
Bankszámlaszám: RO29RNCB0159015413200001
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése