Az ünnep lelkünk belsejében éri el beteljesedését

„Valahányszor egy oltár vagy templom ünnepét üljük, ha őszintén és figyelmesen veszünk részt, s ha áhítattal és igazán átéljük, ami a kézzel épített templomban történik, mindannyiszor lelkünk szentélyében éri el beteljesedését az ünnepség.” Szent Ágostonnak e megállapítása minden találkozásra érvényes.

Életünk az állandó találkozások sorozatában fejlődik. Már az életinduláshoz két sejt találkozására van szükség. A születéskor a levegővel, a szülői szeretettel, a táplálékkal, sok ezzel-azzal kell találkozni. Az élet állandó találkozás a valakikkel és valamikkel. 

Aki elzárkózik a találkozások elől, az nem tud fejlődni.

A természetfeletti életünk is a találkozásban születik, mégpedig az Istennel való találkozásban, és a Vele való kapcsolat által bontakozik ki. 

Már az üdvtörténeti találkozás is megtörtént a teremtéskor és folytatódott a bűnbeesés után is. 
A Noéval, Ábrahámmal kötött szövetségkor megerősödött, majd állandósult Jézus Krisztusban és Egyházában.

Ezeknek az egyetemes találkozásoknak üdvözítő ereje van. 
 Jézus Krisztus húsvéti misztériumával mindenki számára biztosította, és Egyházában a világvégéig állandósította a szentségi találkozást. A szegénységbe burkolózott, Jézusban közénk jött Fiúisten, aki nemcsak valamit akar adni véghetetlen gazdagságából, mint a földi gazdagok, hanem szeretettel „önmagát” adja. 

Aki megfelelőképpen akar találkozni Jézussal, annak vállalnia kell a feltétel nélküli önátadást (a keresztségtől kezdve a többi szentségen át), hogy elkezdődjék benne a természetfeletti evolúció. 

Jézus egész befogadásával a lét síkján feljebb kerül az ember, bekerül a kegyelmi életbe és Isten partnere lesz a szeretetben. A keresztségben kapott lehetőségével csak az tud helyesen élni, aki megismeri Jézust. Szent Ágoston mondta: „Aki megteremtett téged megkérdezésed nélkül, nem fog üdvözíteni téged, közreműködésed nélkül.” 

A találkozás által, ha Isten barátja leszel, akkor teljes skálájú emberi életet tudsz élni - egész önmagad és mindenkit elfogadva az Atyától, mint Jézus. Ha az élet minden regiszterén, minden földi találkozásban az Atyáért élsz, és képes vagy lemondani önmagadról, akkor Jézussal egyesülsz. Ha így teszel, akkor az Atya átölel Jézusban, és életedet kiteljesíti. 

A szentségi találkozások által az ember élete már istengyermeki élet, azaz kegyelmi élet.