Afrikai útjának második napján a pápa Nairobiban, a kenyai apostoli nunciatúra székhelyén beszédet intézett az ökumenikus és vallásközi találkozó résztvevőihez. Beszédének magyar nyelvű fordítását teljes terjedelmében közöljük.
Kedves barátaim!Hálás vagyok, hogy eljöttetek ma ide, és lehetőségünk van megosztani egymással gondolatainkat. Különösképpen szeretnék köszönetet mondani Kairo érseknek, Wabukala érsekének és El-Buszaidi professzornak, akik a nevetekben és a közösségeik nevében kedves szavakkal fogadtak. Amikor meglátogatom egy-egy helyi egyház katolikusait, mindig fontos számomra, hogy lehetőségem legyen találkozni más keresztény felekezetek és más vallások vezetőivel is. Azt remélem, hogy ez az együtt töltött idő annak a jele lehet, hogy az egyház tisztelettel fordul más vallások követői felé, és megerősödnek azok a baráti kapcsolatok, amelyek már eleve léteznek közöttünk.
Az igazat megvallva a köztünk lévő kapcsolat kihívásokat támaszt elénk, kérdések elé állít minket. Az ökumenikus és vallásközi párbeszéd nem luxus. Nem valami járulékos, szabadon választható dolog, hanem a lényeget érinti; olyan dolog, amelyre egyre nagyobb szüksége van konfliktusoktól és megosztottságtól sebzett világunknak.
A vallási meggyőződések és ezek gyakorlásának módja befolyással van arra, amilyenek vagyunk és ahogyan értelmezzük a körülöttünk lévő világot. Ezek a meggyőződések a megvilágosodás, a bölcsesség és a szolidaritás forrásai számunkra, és ezáltal gazdagítják a társadalmat, amelyben élünk. Azzal, hogy gondoskodunk közösségeink lelki növekedéséről, az igazságra és a vallási hagyományaink által tanított értékekre neveljük az elméket és a szíveket, áldássá válunk a közösségek a számára, amelyekben élünk. Egy demokratikus és pluralista társadalomban, mint ez is, a vallási vezetők és a közösségeik közötti együttműködés fontos szolgálat a közjó érdekében.
Ennek fényében – egy olyan világban, amelyben egyre inkább kölcsönösen függünk egymástól – egyre világosabban látszik: szükség van arra, hogy a vallások megértsék egymást, szükség van a köztük lévő barátságra és együttműködésre, hogy megvédjék az egyes emberek és népek Istentől kapott méltóságát és azt a jogát, hogy szabadságban és boldogságban éljenek. A vallások azzal, hogy előmozdítják ennek a méltóságnak és ezeknek a jogoknak a tiszteletét, alapvetően fontos szerepet játszanak abban, hogy formálják emberek tudatát, belenevelik a fiatalokba vallási hagyományaik alapvető lelki értékeit és jó állampolgárokat nevelnek, akik képesek a civil társadalmat becsületre, feddhetetlenségre és világnak egy olyan látásmódjára nevelni, amely a hatalommal és az anyagi haszonszerzéssel szemben az emberi személyt tekinti értéknek.
Gondolok itt arra, milyen fontos a közös meggyőződésünk, amely szerint Isten, akit szolgálni igyekszünk, a béke Istene. Szent nevét soha nem szabad a gyűlölet és az erőszak igazolására használni. Tudom, hogy elevenen él bennetek a Westgate Mallt, a garisszai egyetemet és a Manderát ért barbár támadások emléke. A fiatalokat túlságosan gyakran teszik szélsőségessé a vallás nevében, hogy a széthúzás és félelem magvait hintsék el és szétszaggassák társadalmaink szövetét. Milyen fontos, hogy úgy ismerjenek el bennünket, mint a béke prófétáit, a béke munkásait, akik másokat is arra hívnak, hogy békében, harmóniában és egymás kölcsönös tiszteletében éljenek. A Mindenható érintse meg a szívét azoknak, akik erőszakot követnek el és adjon békét családjainknak, közösségeinknek!
Kedves barátaim, idén ötven éve, hogy lezárták a II. vatikáni zsinatot, ahol a katolikus egyház elkötelezte magát az ökumenikus és vallásközi párbeszéd mellett, a kölcsönös megértés és a barátság szolgálatában. Meg szeretném erősíteni ezt az elkötelezettséget, amely abból a meggyőződésből fakad, hogy Isten szeretete egyetemes és Ő mindenkinek felkínálja az üdvösséget. A világ jogosan várja, hogy a hívők együtt munkálkodjanak a jóakaratú emberekkel az emberi családot sújtó számos probléma megoldásáért. A jövőbe tekintve imádkozzunk, hogy minden ember egymás testvérének tekintse magát, legyenek békés egységben különbözőségeikkel együtt és azokon keresztül. Imádkozzunk a békéért!
Köszönöm a figyelmeteket és kérem a Mindenható Istent, bőségesen árassza áldását rátok és közösségeitekre.
Forrás: Vatikáni Sajtószolgálat
Fotó: News.va
Magyar Kurír
(tzs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése