A schengeni határok védelme és alapszabadságok

Teljes egyetértés volt az uniós állam-, illetve kormányfők között azzal kapcsolatban, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör, de ha egy tagállam nem tud vagy nem akar eleget tenni ezen kötelességének, akkor a többieknek legyen joga arra, hogy közösen biztosítsák a schengeni határt – jelentette ki Orbán Viktor pénteken, az Európai Tanács csúcstalálkozójának pénteki zárónapján.

A kormányfő sajtótájékoztatóján leszögezte, kormánya álláspontja továbbra is az, hogy az unió külső határainak védelme nélkül nem működhet a schengeni rendszer. Orbán szerint ez nem sikerült Görögország déli határainál, s ez húzódik meg az uniós állandó part- és határőrizeti szerv felállítását célzó bizottsági javaslat mögött is.
Magyarország álláspontja szerint nem szabad feladni a görög határ védelmét, de fontos, hogy legyen egy második védelmi vonal is a görög-macedón és a görög-bolgár határon.
Sajtóértekezletén a miniszterelnök kifejtette, az Európai Uniónak el kellene ismernie és támogatnia kellene a regionális együttműködéseket, például a visegrádi országcsoport együttműködését vagy Magyarország közös erőfeszítéseit Szerbiával, Macedóniában vagy Szlovéniával.
Az Európai Tanács csúcstalálkozójáról szólva Orbán hangsúlyozta, fontos pillanaton vagyunk túl, ez volt az első olyan EU-csúcs, amelynek a külső határok védelmének kérdése került a középpontjába.

Az Európai Tanács nyitottan fogadta a brit reformjavaslatokat

Orbán Viktor elmondta, az uniós vezetők nyitottan fogadták a brit reformjavaslatokat, azok négy területe közül szerinte három esetében aránylag könnyen dűlőre lehet jutni, és a negyediket, az uniós bevándorlás korlátozását célzó kezdeményezést illetően is vannak olyan javaslatok, amelyek alapján el lehet indulni.
A miniszterelnök arról számolt be, hogy a Nagy-Britannia esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdésekről szóló előző esti vita a vártnál sokkal támogatóbb hangulatban zajlott, leszögezte azonban, hogy az Európai Unió négy alapszabadságát, a személyek, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad mozgását nem lehet korlátozni.

Orbán Viktor miniszterelnök és David Cameron brit kormányfõ kétoldalú megbeszélésük előtt, Brüsszelben.

London legtöbb vitát kiváltó javaslatának értelmében a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
A kormányfő emellett arról tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy délelőtt kétoldalú tárgyalást folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel, aki január 7-én Budapestre látogat.

A Telekom-ügy alkotmányos kérdéseket vet fel

Kovács Ákos énekes és a Magyar Telekom ügye kicsinek látszik, de nagyon fontos elvi és alkotmányos kérdéseket vet fel – válaszolta újságírói kérdésre Orbán Viktor.
A kormányfő szerint érdektelen, hogy ki az alkotó, a szerződő fél, a kormánynak kötelessége lehetővé tenni, hogy akkor is elmondhassa a véleményét, ha azzal valaki nem ért egyet. „Ez szólásszabadság kérdése” – fűzte hozzá.
Orbán Viktor szerint a fő kérdés az, hogy egy Magyarországon működő nagy nemzetközi cég megbüntethet-e valakit azért, mert nem tetszik neki a véleménye.
A miniszterelnök leszögezte, érzékeny kérdésről van szó, mert a Magyar Telekom stratégiai partnere a kormánynak, de világossá kell tenni, hogy ennek ellenére tiszteletben kell tartania azokat az értékeket, amelyek Magyarországon alkotmányos védelem alatt állnak.

MTI