Ne szomorkodjatok!

A gazdasági élet, a szolgáltatások és üzemeltetések meghatározói az anyagi források. Egészséges fejlődésünk miatt naponta testi-, lelki-, szellemi forrásokra szorulunk. Ezeket más-más formában kapjuk, de leginkább az ünneplésben. Ünnepet tartani annyi, mint tudatosan kiemelkedni az élet egysíkúságából, az anyagvilág alakításából, kapcsolatba kerülni az élő Istennel és az emberekkel. Ez az egyetlen olyan cselekedet, amit csak mi tudunk tenni, vagyis ünnepelni. Ezért az Úrban való örömünk, ünneplésünk, a mi erősségünk (Neh 8,2-4a. 5b. 8-10). 

Morus Szent  Tamás (1478–1535) ügyvéd, az angol parlament tagja, lelkes humanista, költő volt. Mindennap részt vett a szentmisén. Sokszor ő maga ministrált a papnak. Azt szokta mondani: "Nagyobb tisztességnek tartom az Isten oltáránál szolgálni, mint királyom udvarában." 1529-ben lordkancellár lett, a király után az első ember. E tisztségéről 1532. május 16-án lemondott. Nem ismerte el Henrik király Boleyn Annával kötendő házasságát, sőt az esküvőjére sem ment el. Közben Henrik az angol egyház fejének ismertette el magát a parlamenttel, és minden alattvalóját esküre kötelezte. Morus Tamás megtagadta az esküt, ezért a londoni Towerbe zárták. Hite miatt szenvedett, de minden vasárnap felvette ünneplő ruháját a cellában is. A börtönőr meg is jegyezte: "De hiszen hiába öltözködik, mert nem látja senki." Erre ezt válaszolta: "Nem az emberek kedvéért, hanem a szent nap miatt teszem." 1635. július 6-án elnyerte a vértanúság koronáját. 

Példája bátorítsa idős és beteg testvéreinket, akik vasárnap nem tudnak szentmisére jönni, akkor a maguk módján tartsanak ünnepet: a Mária Rádión sugározta szentmise, vagy csendes imádkozás által. 

Egykor Babilonba hurcoltak is igyekeztek az Úr napját megtartani. Amikor hazatértek Jeruzsálembe (Kr. e. 538), félév alatt felépítették házaikat, kijavították és megerősítették a város falait. A közös sors, az együtt munkálkodás összekovácsolta őket, de nagy szükségét érezték az istentiszteletnek. Ezdrás pap össze is hívta a népet a Víz-kapu előtti térre, ahol virradattól délig könnyek között hittel és engedelmességgel fogadták Isten szavát. Így lett az Istennek szentelt nap mindenki számára az örvendezés és erő forrás napja. 

Az evangélium arról szól, hogy Jézusban beteljesedtek az isteni ígéretek, és megvalósult Isten országa: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.” (Lk 1,1-4; 4,14-21) Jézus személye az örömhír, benne van az üdvösség. Rajtunk múlik, hogy befogadjuk-e Őt. Ha igen, akkor az Ő testének tagjaiként be tudjuk mutatni az Atyának tetsző áldozatot (1Kor 12,12-30). A Szentlélek, aki az egység ihletője és biztosítéka, ő halmoz el különféle ajándékokkal, hogy az újszövetségnek megfelelően, egységben tudjunk élni.

„Urunk szent napja ez! Ne szomorkodjatok!” (Neh 8,10)