Hirdetés: 2016. március 24-28.

1. Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton reggel fél 8 órakor Jeremiás siralmai, alatta gyónási alkalom. Hittanórát nem tartunk, a gyermekek vegyenek részt a nagyheti liturgián.

2. Nagycsütörtök este 7 órakor püspöki szentmise, lábmosás szertartása, oltárfosztás, szentségimádás.

3. Nagypénteki liturgia, passió du.6 órakor. Utána szentségimádás.

4. Nagyszombaton este 8 órakor a Millenniumi-templomtéren fényünnepség, vigília-mise és körmenet. Hozzanak gyertyát magukkal. Kezdődik a nyári időszámítás, az órákat előre kell vinni.

5. Húsvétvasárnap reggel 8 órakor ünnepélyes ételszentelés a Főtéren.

Szentmisék rendje: 9,30; 11; 12,15; 17 és 19 órakor.

Szent József kápolnában 8,30 és 16 órakor.

Szécsenyben 10 órakor.

6.   Húsvéthétfőn vasárnapi miserend van: 7; 8; 9,30; 11; 12,15; 17 és 19 órakor. 

Vízbevető-hétfő, locsolás.

7.   Kedden 6,30; 7; és este 7 órakor szentmise.

 

Az ételszentelésről

Csíkszereda Főterén húsvétvasárnap reggel 8 órakor tartjuk a Kárpát-medence egyik legnagyobb ételszentelését. A fegyelmet és a felfejlődést csak az tudja megszívlelni, aki legalább egyszer részt vett. Itt is látható, hogy a székely katona nemzet, fegyelmezett és közösségét erősíti. Csíkszereda, akár csak a csíki falvak, megőrizte évszázados hagyományát, a húsvéti ételszentelés ünnepélyességét, egyházi, családi és társadalmi jellegét. 

Fotó: Nagy István

A szertartást 2001 húsvétjától a Szakszervezetek Művelődési Háza előtt elkészített asztaltól végezzük. A hívek, amint a térre érkeznek, a Művelődési Ház és a Nagy István Líceum felőli részen kezdenek sorokba fejlődni. A sorok kialakítását mindig  a tér közepéről kezdik és fokozatosan növelik a sort úgy a Kossuth utca, mint a Sapientia Egyetem felé. Vigyáznak arra, hogy a tér közepe ne maradjon üres. Az ünnephez és a katona nemzet múltjához méltóan egy-egy szembefordult sor között megy végig a papság és hinti meg az eledeleket.
Népünk ajkán a húsvéti szent eledelek (kalács, kicsontolt sonka, bárány, hámozott tojás, kenyér, só, torma, bor) összefoglaló régi neve  a kókonya. Miután a nagyböjtben felkészültünk a húsvétra, bűnbánatot tartottunk, gyóntunk és áldoztunk, ezért első húsvétvasárnapi eledelünket is megáldatjuk. Az eledeleket legtöbb helyen kengyeles, füles kosárban viszik, amit hímzett terítővel takarnak le. A terítő elkészítése mindig az új asszony első feladatai közé tartozott. Az ételszentelés után mindenki igyekszik haza, így is jelzik azt, hogy a munkában is elsők akarnak lenni, nemcsak az étkezésben.
Húsvét megkoronázza a nagyböjt negyvennapos táplálkozási fegyelmét. Lelkileg megtisztultan először ülhetünk a húsvéti eledelek mellé. Felidézzük az Utolsó Vacsora emlékét a családban és a közösségben. A bárány Jézus áldozatára emlékeztet, a piros tojás Krisztus vérére és feltámadására. Amint a csirke kikel a tojásból, úgy támadt föl Jézus a sírjából, hogy nekünk örök életet adjon. 
Fegyelmezetten étkezünk, ahol minden morzsára, darabra tisztelettel vigyázunk, mert szentelmény, és ami nem ehető, azt tűzben szoktuk elégetni. A közös reggeli után szentmisére megyünk, hogy Krisztus asztaláról is táplálkozzunk.