+ Birman József

Szent Péter és Pál apostolok főünnepén, 2016. június 29-én reggel, életének 73., papságának 50. évében, 

 

 Nt. Birman József szentszéki tanácsos, ny. plébános

 

hosszú betegség után elhunyt Gyergyószárhegyen, ahol az utóbbi években az Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás lelkipásztori felelőseként tevékenykedett.

 

Lelki üdvéért szentmisét mutatnak be június 30-án, csütörtökön déli 12 órakor Gyergyószárhegyen, majd július 1-jén, pénteken, 13 órakor helyezik örök nyugalomra szülővárosában, Borszéken.

 

Az örök világosság fényeskedjék neki!

 

Színes és rázós élet

A csíkszeredai RMDSZ-es diák vizsgázik geográfiából. Egy adott pillanatban ezt kérdezte a tanár:

-          - Mekkora távolság van a csíkszeredai Bíróság és Városháza között?

-         -  Domnu Profesor, három tényezőtől függ: az iránytól, a postástól és térnövekedéstől.

       Először is függ az iránytól, mert nem mindegy hogy kelet felé küldik-e el a levelet, vagy nyugat irányba, hogy a földet is megkerülve érkezzék meg. 

      Másodszor függ a postástól, hogy a végzést 50 méterre átviszi-e, vagy feladja Madéfalván az állomási postára, hogy Bukaresten keresztül kerüljön a címzetthez. 

      Harmadszor pedig függ az intézmények közti térnövekedésétől!

-         -  Elég! Csak erre válaszoljon, hogyan értette meg mindezt?

-          - Úgy hogy a tanácsosok mandátumát érvényesítő végzés már két hete megérkezett a Bíróságtól, de Ráduly Róbert Kálmán polgármesteré még nem!
     **

     Szolidaritás Ráduly Róbert és társai mellett

Európa építői 2.

A hűséges hivatalnok. Egy lelkiismeretes hivatalnok harminc éven át pontosan, hűségesen végezte munkáját. Nem látványos feladatokat, de az emberek közvetlen javát szolgálta. Sohasem élt vissza beosztásával és becsülettel teljesítette kötelességét. Valaki megkérdezte tőle: Miért tartott ki ebben a nehéz szolgálatban, amikor annyi bosszúság és értetlenség kísérte áldásos tevékenységét?

Az illető ezt válaszolta: Senki sem hajózta volna át az óceánt, ha vihar esetén elhagyhatta volna a hajót...

Mitagadás, szívesen elmenekülnénk a szenvedés viharából. Egyesek meg is teszik... Mindent elkövetnek, hogy saját terveiket írassák alá az Istennel. Ez azonban nem sikerül. Nekünk kell aláírnunk Isten tervét akkor is, ha beleszövi a szenvedés szálait, mert ezek Jézus igazi jegyei, általuk kapcsolódunk bele megváltó művébe.

**

Pascal imája

Vedd hát el tőlem, Uram, a szomorúságot, amely az önszeretetből származhatna. Ne legyek szomorú az én bajaim és a világ dolgai miatt, amelyek nem sikerülnek úgy, ahogy hajlamaim kívánnák... 

De add meg azt a szomorúságot, amely összhangban van a tiéddel. Bajaim szolgáljanak haragod kiengesztelésére. Add, hogy fájdalmaim üdvösségemet szolgálják... 

Te tudod, mi válik javamra, te vagy a legfőbb Mester. Tégy velem, amit akarsz... 

Add, hogy szent bizalommal kész legyek elfogadni örök Gondviselésed végzéseit és egyformán szeressem mindazt, ami tőled jön. Ámen.

Ajánló:

Európa építői

Ferenc pápa és II. Garegin közös nyilatkozata

Június 26-án, vasárnap délután négy órakor a jereváni Apostoli Palotában Ferenc pápa és II. Garegin, minden örmény katholikosza közös nyilatkozatot írt alá a két egyház kapcsolatáról és közös célkitűzéseiről.

„Ma Szent Ecsmiadzinban, minden örmény spirituális központjában mi, Ferenc pápa és II. Garegin, minden örmény katholikosza elménket és szívünket hálaadásban emeljük fel a Mindenható Istenhez azért, hogy az Örmény Apostoli Egyház és a Katolikus Egyház között szüntelenül növekedik a közelség a hitben és szeretetben, az evangéliumi üzenetről tett közös tanúságtételben, a viszályoktól sújtott és vigaszra, reményre vágyó világban.

Dicsőítjük a Legszentebb Szentháromságot, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, hogy lehetővé tették számunkra, hogy találkozzunk Ararát bibliai földjén, amely arra emlékeztet, hogy Isten mindig védelmezőnk és üdvözítőnk kíván lenni. Lelkünkben örömmel emlékezünk rá, hogy 2001-ben, 1700. évfordulóján annak, hogy a kereszténységet Örményország vallásának hirdették ki, Szent II. János Pál meglátogatta Örményországot, és tanúja volt az Örmény Apostoli Egyház és a Katolikus Egyház közötti szívélyes és testvéri kapcsolatok új fejezetének. Hálásak vagyunk azért a kegyelemért, hogy együtt lehettünk a Szent Péter-bazilikában bemutatott ünnepélyes liturgián Rómában 2015. április 12-én, ahol elköteleztük magunkat, hogy ellenállunk a diszkrimináció és az erőszak minden formájának, és megemlékeztünk annak az áldozatairól, amiről Őszentsége II. János Pál és Őszentsége II. Garegin közös nyilatkozata így szólt: „másfél millió örmény keresztény kiirtása, amire általában úgy utalnak, mint a huszadik század első népirtása”. (2001. szeptember 27).

Dicsőítjük az Urat, hogy ma a keresztény hit ismét vibráló valóság Örményországban, és küldetését az örmény egyház az egyházak közötti testvéri együttműködés lelkületével végzi, támaszt nyújt a híveknek a szolidaritás, igazságosság és béke világának építésében.

Ugyanakkor szomorú tanúi vagyunk egy óriási tragédiának, amely szemünk előtt zajlik: számtalan ártatlan embert megölnek, kitelepítenek vagy fájdalmas és bizonytalan száműzetésbe kényszerítenek tovább folytatódó etnikai, gazdasági, politikai és vallási alapú konfliktusok a Közel-Keleten és a világ többi részén. Ennek eredményeként vallási és etnikai kisebbségek üldöztetés és kegyetlen bánásmód célpontjaivá váltak, egészen odáig menően, hogy a vallási meggyőződés miatti szenvedés napi valósággá vált. A vértanúk mindegyik egyházhoz tartoznak, és szenvedésük a „vér ökumenizmusa”, amely túlmutat a keresztények közötti történelmi megosztottságon, mindnyájunkat arra szólítva, hogy mozdítsuk elő Krisztus tanítványainak látható egységét.

Ma a szent Apostolok, Péter és Pál, Tádé és Bertalan közbenjárására imádkozunk, hogy változzon meg a szívük mindazoknak, akik ilyen bűntetteket elkövetnek, és azoknak, akiknek módjukban van megállítani az erőszakot. Erőteljesen kérjük a nemzetek vezetőit, hogy hallgassák meg emberek millióinak kérelmét, akik békére, igazságosságra vágynak világszerte, akik kérik, hogy tartsák tiszteletben az Isten által adott jogaikat, akiknek sürgető szükségük van kenyérre, nem pedig puskákra.

Szomorú tanúi vagyunk a vallás és a vallási értékek fundamentalista ábrázolásának, amit arra használnak fel, hogy indokolják a gyűlölet, a diszkrimináció és az erőszak terjesztését. Elfogadhatatatlan ezeknek a bűntetteknek a vallási alapon történő igazolása, „Isten ugyanis nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek az Istene” (1Kor 14,33). Ezen túlmenően, a vallási különbözőségek tiszteletben tartása szükséges feltétele a különböző etnikai és vallási közösségek békés együttélésének. Éppen mivel keresztények vagyunk, arra kaptunk meghívást, hogy keressünk és megvalósítsunk olyan ösvényeket, amelyek a kiengesztelődéshez és a békéhez vezetnek. Ebben a vonatkozásban kifejezzük reményünket, hogy Hegyi-Karabah és környékének problémáit is békésen oldják meg.

Emlékezve arra, amit Jézus tanított tanítványainak, amikor azt mondta: „Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek” (Mt 25,35-36), arra kérjük egyházaink híveit, hogy tárják ki szívüket és karjukat a háború és a terrorizmus áldozatai, a menekültek és családjaik előtt. Emberségünk, szolidaritásunk, részvétünk és nagylelkűségünk lényege forog kockán.
Ezt csak akkor tudjuk megfelelően kifejezésre juttatni, ha azonnal és a gyakorlatban elkötelezzük magunkat erőforrásaink felhasználására. Elismerjük, hogy mindennek megvalósítása már folyamatban van, de hangsúlyozzuk, hogy sokkal többre van szükség a politikai vezetők és a nemzetközi közösség részéről, hogy biztosítsák mindenkinek a békében és biztonságban éléshez való jogot, a jogrendet, a vallási és etnikai kisebbségek védelmét, hogy küzdjenek az emberkereskedelem és -csempészet ellen.

A társadalom széles rétegeinek szekularizációja, elidegenedése a spirituálistól és az istenitől elkerülhetetlenül az emberről és az emberi családról alkotott deszakralizált, a szentségtől megfosztott, materialista nézethez vezet. Ebben a vonatkozásban aggaszt bennünket a család válsága sok országban. Az Örmény Apostoli Egyház és a Katolikus Egyház osztozik a családra vonatkozó nézeteiben. A család házasságon alapul, egy férfi és egy nő közötti szabad döntésen alapuló és hűséges szerelem aktusa.

Örömmel állapítjuk meg, hogy a keresztények közötti továbbra is fennálló megosztottság ellenére sokkal világosabban látjuk azt, ami egyesít bennünket, mint azt, ami elválaszt. Ez az a szilárd alap, amelyen Krisztus egyházának egysége majd megnyilvánul, az Úr szavainak megfelelően: „hogy egyek legyenek” (Jn 17,21). Az elmúlt évtizedekben az Örmény Apostoli Egyház és a Katolikus Egyház közötti kapcsolatok sikeresen új szakaszba léptek, amelyet megerősítettek kölcsönös imáink és közös erőfeszítéseink, hogy leküzdjük korunk kihívásait. Ma meg vagyunk győződve kapcsolataink előmozdításának döntő fontosságáról, elkötelezve magunkat egy mélyebb és határozottabb együttműködésre, nem pusztán a teológia terén, hanem az imában és a helyi közösségek tevékeny együttműködése szintjén, a teljes szeretetközösség és az egység konkrét kifejezésének távlatában.

Arra sürgetjük híveinket, hogy összhangban munkálkodjanak a társadalomban a keresztény értékek előmozdítása terén, amelyek valóban hozzájárulnak az igazságosság, a béke és az emberi szolidaritás civilizációjának építéséhez. A kiengesztelődés és a testvériség ösvénye nyitva áll előttünk. Bárcsak a Szentlélek, aki elvezet minket a teljes igazságra (vö. Jn 16,13), támogatná minden hiteles erőfeszítésünket a szeretetközösség hídjainak építésére.

Szent Ecsmiadzinból minden hívőnket arra szólítjuk fel, hogy csatlakozzon imáinkhoz, Szent Nerszész szavaival: „Megdicsőült Urunk, fogadd el szolgáid könyörgéseit, és kegyesen teljesítsd könyörgésünket, Isten Szent Anyja, Keresztelő János, Szent István első vértanú, Világosító Szent Gergely, a szent apostolok, próféták, hittudósok, vértanúk, pátriárkák, remeték, szüzek, minden égi és földi szented közbenjárására. Neked pedig, ó, osztatlan Szentháromság, dicsőség és imádás mindörökkön örökké, Ámen.”

Szent Ecsmiadzin, 2016. június 26.

Őszentsége Ferenc                                                     Őszentsége II. Garegin

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

Kolozsváron minden "al" az magyar

Horváth Anna
Forrás: erdely.ma-archívum

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezeteinek megállapodása értelmében Horváth Anna marad Kolozsvár alpolgármestere, és Vákár István viselheti a Kolozs megyei tanács alelnöki tisztségét – jelentették be az RMDSZ helyi vezetői egy pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón.

Horváth Annát péntek délelőtt be is iktatták a tisztségébe, a megyei önkormányzat alakuló ülését, Vákár István megválasztását péntek délutánra tűzték ki. A megállapodás kitér arra is, hogy Kolozsváron és a többi Kolozs megyei településen, ahol a két politikai szervezet alkot többséget a helyi önkormányzatban, a kisebbségek helyi számarányától függetlenül háromnyelvű, román-magyar-német helységnévtáblák kihelyezéséről fogadnak el tanácsi határozatokat.

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy mind a PNL, mind a Szociáldemokrata Párt helyi vezetőivel tárgyaltak, mindkét félnek felvetették a többnyelvű helységnévtáblák kérdését, és egyik sem képviselt elutasító álláspontot ebben a kérdésben. A politikus hozzátette: Kolozsvár nagyon sok tekintetben példa az ország települései számára, elérkezett az idő arra, hogy a nyelvi jogok érvényesítése terén is példává váljék.

Vákár István, a megyei önkormányzat alelnöke (az újabb alelnöki mandátum várományosa) hozzátette, amiként a Kolozs megyei Torda példamutató volt a világ számára azzal, hogy elsőként itt hirdették meg a vallásszabadságot, most Kolozsvárról indulhat a nyelvi jogok kiterjesztésének a romániai hulláma.

Horváth Anna kolozsvári alpolgármester hozzátette, hogy nem határoztak meg határidőket a megállapodásban, mert a kölcsönös bizalom képezi a szöveg alapját. Úgy vélte, ha ez a bizalom nincsen meg, akkor a határidők sem segítenek.

A megállapodás értelmében magyar alpolgármestere lesz Aranyosgyéresnek, Bánffyhunyadnak és a Kolozsvárral csaknem összeépült 25 ezer lakosú Szászfenesnek is. Ezeken a településeken is háromnyelvű helységnévtáblát helyeznek ki.

A kolozsvári többnyelvű helységnévtábla ügye évek óta feszültség forrása a helyi magyar közösség és a városvezetés között. Az Emil Boc volt miniszterelnök által vezetett hivatal korábban elutasítóan viszonyult a magyar közösség erre vonatkozó kéréséhez. A táblaügy több folyamatban levő per tárgyát is képezi.

MTI

Hirdetés: 2016. június 26.

1. Jézus Szíve litániát végzünk ma 16,45 órakor, hétköznap 18,45-kor.

2. Június 29-én szerdán, Szent Péter és Pál apostolok főünnepe. Kötelező ünnep. Szentmisét végzünk reggel ½ 7, 7, délelőtt 11 és este 19 órakor. A templomi perselyezés az Apostoli Szentszék részére történik.  

3. A gyulafehérvári főszékesegyházban papszentelés, imádkozzunk  papi hivatásért és a szentelendőkért.

4. Jegyeskurzus szerdán 18 órakor.

5. Péntek elsőpéntek, meglátogatjuk betegeinket.

6. Szombaton, július 2-án Ezer Székely Leány Napja. Gyülekező a csíkszeredai Márton Áron téren, indulás 9 órakor a csíksomlyói szentmisére majd a Salvator-hegyre. Részvételünkkel járuljunk hozzá népviseletünk és néphagyományunk, hitéletünk és közösségi identitásunk megőrzéséhez!

7. Jövő vasárnap szentségimádás az 1¼ órás mise után ¾5 óráig.

8. Kegyeleti zarándokút augusztus 15-20 között Galíciába, hat nap és négy éjszaka részvételi díj 330 euró/fő. Érdeklődni a plébánián és vitéz Lázár Elemér törzskapitánynál.

9. Zarándoklat Lengyelországba az Irgalmasság Szent Évében 2016. szeptember 5-8 között. Érdeklődni Veress Katalinnál. A részvételi díj 230 euró/fő.

10. Katolikus újságok, könyvek kaphatók a kegytárgyasnál.

A magyar focit így értlkelte!

A foci megtanít arra, hogy az életben is egymásért játsszunk  - Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök még papi pályája elején is igazolt focista volt, és a papi futballválogatott tagjaként most is pályára lép olykor. Labdarúgó-válogatottunk parádés szereplése kihagyhatatlanná tette, hogy megkérdezzük, miként vélekedik a magyarok meneteléséről.

– Bizonyára követi az Európa-bajnokságot. Hogyan szurkol?
– Amikor csak tudom, nézem a magyarok mérkőzéseit, de sajnos pont a harmadikat, a portugálok ellenit nem láttam, pedig az elmondások szerint az eddigi legjobb volt az Eb-n. Fontos papi találkozót tartottunk Milejszegen, Zalaegerszeg mellett, és azért bármennyire is szeretem a focit, a paptestvéreim mégis fontosabbak. Éppen ebben is látszik, hogy a labdarúgás megtanít egyfajta csapatjátékra, a közösség fontosságára.
– Visszatérve a foci-Eb-re: azt hiszem nemcsak mi, szurkolók, hanem maguk a fiúk sem gondolták volna, hogy a legmerészebb álmaikat is felülmúlva, csoportelsőként jutnak tovább a nyolcaddöntőbe. Mi lehet az oka ennek a jó teljesítménynek?
– Mindenképpen a magas színvonalú szakmai munka. Bernd Storck és segítője, Andy Möller nagyon sokat tesztelték a játékosokat, és személy szerint mindenkinek elmondták, mindenkivel begyakoroltatták, mit kell tennie. Aztán összeállt a koncepció a fejekben, hogyan lehet eredményt elérni egy-egy csapat ellen, és ezt sikerült megvalósítaniuk, ebben látom az eredmények kulcsát szakmai szempontból.

A pszichés tényezőket illetően pedig az lehet az ok, hogy kezdünk értéket látni abban, hogy magyarok vagyunk, hogy nem kell nekünk ezt az országot elhagynunk azért, hogy sikeresek legyünk. Lehet, hogy a mi népünk, a mi országunk nem olyan gazdag, mint a nyugatiak, de itt is vannak értékek, és felelősségünk van abban, hogy ezt megőrizzük. Futballhagyományaink is vannak. Azt látom még ezekben a sportolókban, hogy szeretnének példaképek is lenni. Amikor gyermekkoromban mi játszottunk a pályán, Törőcsikre vagy Nyilasira akartunk hasonlítani, most megint vannak olyanok, akiket nemcsak a sajtó kapott föl, hanem nagyon népszerűek lettek a fiatalok, a gyermekek körében is, akikre hasonlítani szeretnének a ma felnövekvők.

– Nem kérem, hogy megjósolja, hogy meddig tart ez a menetelés, de mire számít a továbbiakban?
– Már az óriási eredmény, hogy 44 év után Európa-bajnoki porondra, harminc év után világversenyre kijutottunk. Ezáltal már nincsen elvárás, már ha mind a három meccsen kikaptak volna a fiúk, akkor is olyan eredmény születik, amit magyar futballisták már nagyon régen értek el. Amit eddig megtettünk, az is felrázta a magyarságot, az embereket, a szurkolókat. Ezt a sikert nyugalommal, szabadsággal, görcsösség nélküli játékkal tudta elérni a csapat. Nincsenek sztárjaink vagy nagyon kiugró személyiségek, de a csapatszellem, az egymásért küzdés nagyszerűen működik. Emiatt a szabad csapatjáték miatt látok a szereplésükben további meglepetéseket is. Azt hiszem, vasárnap is így mehetnek pályára a belgák ellen. Ha időm engedi, megnézem a meccset is, és nagyon fogok szurkolni, hogy nyerjen a csapat.
Az Európa-bajnokságon vannak olyanok is, akik rámutatnak arra, hogy hívőként is lehet játszani a játékot. Ha valaki gólt lő, azért az égieknek ad hálát – mint a magyarok közül Gera Zoltán. Hogy ilyen szempontból is példaképek lehetnek a futballisták, annak külön nagyon örülök.

– Ha már a hit és a futball kapcsolata szóba került: a foci, vagy tágabban értelmezve a sport a katolikus pasztorációban és misszióban mindig is fontos eszköz volt, különösen a fiatalokat lehetett, lehet megnyerni vele. Elég, ha Don Bosco pedagógiájára gondolunk. Mi a titka a sportnak, hogy az egyházi közegben is ilyen fontos szerepet vívott ki magának?
– A játéknak, a játékosságnak nagyon fontos szerepe van az ember életében, nemcsak szórakoztat, hanem nagyon sok mindenre meg is tanít. Arra nevel, milyen lényeges, hogy egymásért küzdjünk, hogy a másik embert, aki velem egy csapatban játszik, helyzetbe hozzam, hogy ne az legyen a fontos, hogy én lőjem a gólt, hanem hogy nyerjen a csapatunk, hogy elérjük a célunkat. Én azt tanultam meg a labdarúgástól, hogy másokkal közösségben egymásért küzdjünk és vállaljunk áldozatot egymásért. Hogyha együtt játszunk valakivel, az nemcsak a játékot jelenti, hanem a közösséget, az együtt létezést. Azt is focizás közben tanultam, hogy a másikat tisztelni kell, az ellenfél nem ellenség, és ha nemes küzdelemben játszunk is egymással szemben egy mérkőzést, attól még barátok is lehetünk. A foci megismertet a játék örömével és azzal is, hogy nem mindig úgy alakul az életünk, ahogy azt szeretnénk, ezáltal megtanulunk veszíteni is. Éppen ezért szeretem a focit nézni is meg játszani is.

Don Bosco nevelési módszerének épp az a lényege, hogy fontosnak tartom azt, amit a gyermek fontosnak tart, hogy aztán ő is lényegesnek találja, ami nekem az: Isten ügyét. Ha a játékban vele tartok, akkor a játék után is kapcsolatot tart velem, és akkor neki is alkalma lesz, hogy ezt átérezze.
Az önfeledt játék ráadásul beleemel bennünket az öröm, a küzdelem, az áldozat, a készülődés valóságába, sok mindenben hasonlít az életünkre.
– A portugálok elleni meccs előtt rengetegen gyűltek össze az egyik lyoni templomban, hogy együtt imádkozzanak a magyar válogatottért. Hogyan fogadta ezt a hírt?
– A találkozónk miatt csak utólag értesültem erről, de természetesen mindig nagyon örülök, ha az emberek együtt imádkoznak. Mi, keresztények, fontosnak tartjuk, hogy dolgainkat Istennel kezdjük, és vele is fejezzük be, egy fontos futballmeccs is tartozhat ebbe a kategóriába. Imádkozhatunk egy mérkőzés előtt, hogy győzzünk, de nem ez a legfontosabb, hanem hogy Isten szeretetének parancsa szerint teljen el a játék ideje, és ha Isten úgy akarja, nyerjünk, de ha nem, adjon erőt, hogy meg tudjunk birkózni a vereséggel. Csak életünk nagy meccsét ne veszítsük el!

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, MLSZ
Agonás Szonja/Magyar Kurír

Ferenc pápa beszéde az ecsmiadzini székesegyházban

A Szentatya június 24-én kezdődő háromnapos örményországi látogatásának első találkozója magyar idő szerint kora délután zajlott az ecsmiadzini apostoli székesegyházban, ahol közös ima keretében köszöntötte egymást Ferenc pápa és II. Garegin katholikosz. Az alábbiakban a Szentatya beszédét közöljük.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Tisztelt Testvérem,
Minden Örmény Legfőbb Pátriárkája és Katholikosza,
kedves Testvéreim és Nővéreim Krisztusban!
Meghatódva léptem át e szent helynek, népetek történelme tanújának, lelkiségetek kisugárzó központjának küszöbét. Isten nagybecsű ajándékának tartom, hogy idejöhettem ahhoz a szent oltárhoz, ahonnan Krisztus fénye tündökölve szétáradt Örményországban.
Köszöntöm II. Garegin Őszentségét, Minden Örmény Legfőbb Pátriárkáját és Katholikoszát, akinek szívből köszönetet mondok kedves meghívásáért a szent Ecsmiadzin meglátogatására, köszöntöm továbbá az Örmény Apostoli Egyház érsekeit és püspökeit. Köszönetet mondok mindannyiatoknak a szívélyes és örömteli fogadtatásért. Köszönöm, Őszentsége, hogy befogadott házába; a szeretetnek ez a megnyilvánulása a szavaknál sokkal beszédesebben tanúsítja, mit jelent a barátság és a testvériség.
Ezen ünnepi alkalomból hálát adok az Úrnak a hit földeteken felgyulladt fényéért, azért a hitért, amely megadta Örményországnak különleges identitását, és Krisztus hírnökévé tette a nemzetek között. A ti dicsőségetek, a ti világosságotok Krisztus, az a nap, amely megvilágosított titeket, és új életet adott nektek, amely kísért és támogatott titeket, különösen a nagyobb megpróbáltatások idején. Meghajlok az Úr irgalmassága előtt, aki úgy akarta, hogy Örményország legyen az első nemzet, amely – 301-től kezdve – saját vallásaként fogadja el a kereszténységet, egy olyan korban, amikor a Római Birodalomban még tombolt a keresztényüldözés.
A Krisztusban való hit Örményország számára nem egyfajta ruha volt, amely felölthető és levethető a körülményeknek vagy érdekeknek megfelelően, hanem önazonosságának lényegi eleme, rendkívüli hatású ajándék, amelyet örömmel kell fogadnia, elkötelezetten és erősen kell védelmeznie, saját élete árán is. Ahogyan Szent II. János Pál írta: „Az örmény közösség »keresztségével« […] a nép új identitása született meg, amely az örménység lényegi és elválaszthatatlan sajátossága lett. Attól kezdve lehetetlen örménységről beszélni anélkül, hogy önazonosságának összetevői között ne lenne ott a Krisztusba vetett hit mint lényegi elem” (Apostoli levél az örmény nép megkeresztelkedésének 1700. évfordulója alkalmából [2001. február 2.], 2.). Kívánom, hogy az Úr áldjon meg titeket ezért a tündöklő hívő tanúságtételért, amely példaszerűen bizonyítja a több mint ezerhétszáz évvel ezelőtt kapott keresztség rendkívüli hatékonyságát és termékenységét a vértanúság beszédes és szent jelével, amely népetek történelmének állandó része maradt.
Köszönetet mondok az Úrnak azért az útért is, amelyet őszinte és testvéri párbeszédet folytatva a Katolikus Egyház és az Örmény Apostoli Egyház megtett, hogy elérje az eucharisztia asztalának teljes közösségét. A Szentlélek segítsen bennünket megvalósítani azt az egységet, és kérem a mi Urunkat, segítse tanítványait, hogy egyek legyenek, és így higgyen a világ. Örömmel emlékezem meg arról, hogy az utóbbi időben az egyházaink közötti kapcsolatok szorosabbá fűzésének és a párbeszéd erősebbé tételének a döntő lökést őszentsége I. Vazgen és I. Garegin, Szent II. János Pál és XVI. Benedek adta meg. Ennek az ökumenikus elkötelezettségnek a különlegesen fontos szakaszai között szeretném felidézni a következőket: a hit huszadik századi tanúiról való megemlékezés a 2000. év nagy jubileumához kapcsolódóan; Világosító Szent Gergely, a keresztény Örményország atyja ereklyéjének átadása Őszentségednek Jereván új székesegyháza számára; az Őszentsége II. János Pálnak és Őszentségednek a közös nyilatkozata, amelyet épp itt, a szent Ecsmiadzinban írtak alá; végül azok a látogatások, amelyeket Őszentséged tett a Vatikánban fontos események és megemlékezések alkalmából.

Sajnos a világot megosztottságok és konfliktusok jellemzik, továbbá az anyagi és lelki szegénység súlyos formái, köztük az emberek kihasználása, gyermekeké és időseké is. Ez a világ a kölcsönös megbecsülés és a testvéri együttműködés tanúságtételét várja a keresztényektől, amelynek fel kell ragyogtatni Krisztus feltámadásának hatalmát és igazságát minden ember lelkiismerete előtt. A türelmes és megújított elkötelezettség a teljes egység mellett, a közös kezdeményezések intenzívebbé tétele és az Úr összes tanítványa közötti együttműködés a közjó érdekében tündöklő fényt jelent a sötét éjszakában, valamint felhívást arra, hogy szeretetben és egymást megértve éljük meg a különbözőségeket is. Az ökumenikus szellem példaszerű értéket nyer az egyházi közösség látható határain kívül is, és erős felhívást jelent mindenki számára, hogy a nézeteltéréseket párbeszéddel oldjuk meg, és megbecsüljük azt, ami összeköt minket. Ez az ökumenikus szellem meggátolja a hit helytelen célra való felhasználását és manipulációját, mert arra kötelez minket, hogy felfedezzük annak valódi gyökereit, hogy közöljük, megvédjük és terjesszük a minden ember méltóságára vonatkozó igazságot, ezt pedig oly módon kell tennünk, hogy átragyogjon rajta annak a szeretetnek és üdvösségnek a jelenléte, amelyet továbbadni szándékozunk. Így azzal a meggyőző tanúságtétellel fordulunk a világ felé – melynek sürgős szüksége van rá –, hogy Krisztus él és működik, képes mindig új utakat nyitni a nemzetek, kultúrák és vallások közötti kiengesztelődés előtt.
Kedves testvéreim, ha cselekvésünket Krisztus szeretetének ereje ihleti és mozgatja, növekszik egymás megismerése és megbecsülése, jobb feltételek születnek a gyümölcsöző ökumenikus út számára, egyúttal minden jóakaratú embernek és az egész társadalomnak konkrét, járható utat mutatunk a konfliktusok megoldására, melyek rombolják a polgári lakosság életét és nehezen helyrehozható megoszlásokhoz vezetnek. A mindenható Isten, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja a Szentséges Szűz Máriának, Világosító Szent Gergelynek, „az Örmények Szent Egyháza fényoszlopának”, és Nareki Szent Gergely egyháztanítónak közbejárására áldjon meg mindannyiatokat és az egész örmény nemzetet, és őrizze meg azt mindig abban a hitben, amelyet az atyáktól kapott, és amelyről dicsőségesen tanúságot tett a századok folyamán.
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatikáni Rádió olasz nyelvű adása; ANSA
Magyar Kurír

Nem tehette le esküjét Ráduly

A hatalom nyomást gyakorol a bíróságra, így a demokrácia alapelveit megszegik Hargita megyében, de nem a magyarok, hanem a román hatóságok!!!
Talán így provokálják Rádulyt és a népet????
**
A bíróság még nem küldte ki a végzést Ráduly Róbert Kálmán mandátuma érvényesítéséről, így Szőke Domokos látja el a csíkszeredai polgármesteri feladatokat mindaddig, amíg a megválasztott városvezető is leteheti a hivatali esküt.

Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa az alakuló ülés kezdetén magyarul gratulált Csíkszereda önkormányzati képviselőinek, majd közölte, hogy Ráduly Róbert Kálmán, megválasztott polgármester csak egy következő ülésen teheti le a hivatali esküt, mert a csíkszeredai bíróság nem küldte ki a végzést a mandátuma érvényesítéséről.

„Amint megérkezik a végzés, újra összehívjuk a testületet, hogy a polgármester letehesse az esküt. Most megalakul az új testület és megszűnik a volt polgármester mandátuma, az önkormányzati képviselőkből pedig kiválasztanak két alpolgármestert. Közülük az egyik polgármesteri feladatköröket is átvesz” – magyarázta az eljárást a prefektus. Hozzátette, hasonló helyzetben van a tusnádfürdői és a balánbányai testület is. A prefektus után Antal Attila, polgármesteri feladatkörökkel felruházott leköszönő alpolgármester szólalt fel. Megköszönte mindenkinek a segítségét és támogatását.

A testület összetétele
Csíkszereda Megyei Jogú Város 19 tagú önkormányzati testületében 13 képviselő jutott mandátumhoz az RMDSZ színeiben, míg az EMNP három, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két és a Szociáldemokrata Párt (PSD) egy tanácsossal képviselteti magát. A testületi tagok: András Hunor Jenő, Ábrahám Előd, Bardocz László, Bíró Hanna Barbara, Bors Béla, Fodor Levente, Füleki Zoltán, Fülöp Árpád Zoltán, Kirmájer Enikő, Orbán Zsolt, Szőke Domokos, Tófalvi Éva, Veress Dávid – RMDSZ; Szabó Soós Klára, Tőke Ervin, Mark Dezső Sorin – EMNP; Marius Țepeluș, Alina Maftei – PNL; Emil Bușe – PSD.

Az alakuló ülést a legidősebb és a két legfiatalabb önkormányzati képviselő, Emil Bușe és Alina Maftei, illetve Tőke Ervin vezette. Először mandátumigazoló bizottságot hoztak létre. Minden önkormányzati képviselő mandátumát rendben találták, végül a tanácsosok szavazással erősítették meg a testület megalakulását.

Ezt követően javaslatot kellett tenniük az alpolgármesteri tisztségre. Fülöp Árpád Zoltán RMDSZ-es önkormányzati képviselő Füleki Zoltánt és Szőke Domokost javasolta a tisztségek betöltésére. Más javaslat hiányában ezt fogadták el. Egyenként szavaztak megválasztásukról: mindkét jelölt 15 mellette, 2 tartózkodó és 2 ellenszavazattal alpolgármesteri mandátumot szerzett.

Végül arról is dönteniük kellett, hogy Ráduly Róbert Kálmán eskütételének elmaradása miatt kit ruházzanak fel ideiglenesen polgármesteri hatáskörökkel. Füleki Zoltán Szőke Domokost javasolta. A testület ezt is elfogadta 16 mellette és 3 EMNP-s tartózkodással. Ezen kívül jóváhagyták a testület működési szabályzatát, a szakbizottságok összetételét, illetve Orbán Zsoltot megválasztották a következő három hónapra ülésvezető elnöknek.

székelyhon.ro