A józan közszellemért

Pascal, a híres francia matematikus és lelki író azt állapította meg: „Csak kétféle ember van: az igaz, aki azonban magát bűnösnek vallja; és a bűnös, aki pedig magát igaznak tartja.” A keresztény nemcsak Pascal megállapítását érti, hanem azt is, hogy az Istenhez térni nem akaró ember, mások igaz voltát sem akarja elfogadni.

Egykor Athén legjelesebb férfiját, Aristidest, akit „igazságosnak” neveztek, irigyei azzal vádolták meg, hogy egyeduralkodó akar lenni, ezért tízévi számkivetésre ítélték.  Ezt az ítéletet az ún. „cserépszavazással” mondták ki. Aki Aristides kiutasítása mellett foglalt állást, az Aristides nevét felírta egy cserépdarabra, és a piacon letette egy erre kijelölt helyre.

Történt, hogy egy ember, aki közvetlenül Aristides mellett állt, mégis ellene szavazott. Írni ugyan nem tudott, ezért Aristideshez fordult, és őt kérte meg, hogy írja rá egy cserépdarabra az Aristides nevet. Aristides teljesítette kérését, de egyúttal megkérdezte: Bántott téged valaha Aristides?

Nem – felelte az illető.

Hát akkor miért szavazol ellene?

Mert nem tudom elviselni, hogy őt „igazságosnak” nevezik.

Arra sincs más magyarázat, mint az, hogy az irigység nem tudja elviselni a jót.

Csak bűneink beismerésével és Isten kegyelmével lehet józan közszellemet kialakítani.