Régizene Fesztivál előzetes Csíkszeredában

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál beharangozó koncertjét a Norvégiában élő grúz származású Ivan Sarajishvili orgonavirtuóz tartotta Csíkszeredában.

 

Ivan Sarajishvili orgonaművész

A koncertet megelőzően mesélt a sajtó képviselőinek az orgonamuzsikáról és a régizene-felfogásáról a koncert helyszínén, a Millenniumi templom orgonája mellett. Az is kiderült, Erdélyt egy csíkszentsimoni orgona kapcsán ismerte meg.
Nem először találkozott Ivan Sarajishvili a Millenniumi templom 2015 decemberében elkészült hangszerével, ennek hangképét ugyanis ő maga tervezte meg. A munka előtörténete pedig egy székelyföldi orgonának köszönhető. Az orgonaművész elmesélte, egy házi orgonát készült vásárolni norvégiai otthonába, amikor rábukkant az interneten a Sándor Péter csíkszentsimoni orgonaépítő műhelyének egyik felvételére.

„A fénykép minőségétől függetlenül egy értőnek azonnal meglátszik, ha egy igazi szakértelemmel készült, műves orgonával van dolga, és én nyomban elhatároztam,  nyakamba veszem az utat, és életembe először Erdélybe indulok” – mondta a művész. És mivel ő jelenleg Norvégia legrégebbi székesegyházának, a Stavanger Katedrálisnak zenei igazgatója és orgonistája is, innen fejlődött a kapcsolat az épülő csíkszeredai templomi orgona építésének ügyéhez. Ezúttal pedig, Sándor Péter meghívására és támogatásával, örömmel kapcsolódott be a Csíkszeredai Régizene Fesztivál programjába.

Ivan Sarajishvili a régizene műfajáról úgy fogalmazott: a régizene nem csupán muzsika, hanem „képeket, festményeket is vetít, eszmeiséget, esztétikát és legfőképpen retorikát is: a régizene a művészetek ötvözete.”
Ennek igazolásához a vasárnap tartott koncerten egy olyan korált adott elő, amelyben a két kezével folyamatosan kereszteket kell a billentyűkön rajzolnia. Erről a műről pedig csak nemrég derült ki a kutatások révén, hogy eredetileg tíz szakasza volt, a dallam pedig a szöveget próbálja reprodukálni. Ám, mivel a szövegben az ördögi kísértésnek ellenálló ember vívódásáról van szó, az orgonajáték során ezt gyakorlatilag belekomponálták. Ez kezek „koreográfiájában” is jelen van: a „párbaj”  - a jobb és bal kezek játéka - alatt folyamatosan kereszteket „ír le”, gyakorlatilag az orgonista „kereszteket vet”, míg végül a jobb kézzel játszott „ördög”-dallamot legyőzi a bal kéz: a jobb kézre írt dallam pedig „elillan”, megszűnik.
A művész azt is elárulta: megszerette a melegszívű erdélyi embereket, megszerette az erdélyi konyhát is, és a lakásába beszerelt, üvegfal mögé épített szentsimoni orgonájával immár „egy kis Erdélyt” is otthonában tart.
székelyhon.ro