Oldalak

2016. 11. 04.

Emlékezzünk!



A keresztény Credo tetőpontját a halottak feltámadásának meghirdetésével és az örök életbe vetett hit megvallásával éri el. A novemberi vasárnapok emlékezetünkbe idézik a biztosan közeledő üdvösség igazságát. A jelek és események csak a végkifejlet kísérői. Az üdvösség a lényeges.  Amikor Isten az embert saját képére, önmagához hasonlónak teremtette, azt akarta a világfejlődés végén mi mindnyájan az ő örök boldog életének részesei legyünk. Ezt a tervét  előre látott engedetlenségünk ellenére fenntartja, s a Gondviselés irgalomra épülő rendjében el tudja érni. 
Az idők teljességében elküldte hozzánk Fiát, aki testvérünk lett, hogy megmentse, ami veszendőnek indult. Életével megmutatta, mit kell tudnunk és tennünk földi életünkben ahhoz, hogy miénk legyen a húsvéti dicsőség. Ez a cél akkor is elérhető, ha az eredeti bűn hatására továbbra is esendő emberek maradunk. Reményünk Jézus Krisztus, aki megváltott és üdvözíteni akar, és ha elfogadjuk megbocsátó irgalmát, bűnei bocsánatával mindenki elnyerheti az üdvösség teljességét.
Ezt az ígéretet Krisztus előtt még csak várta az ószövetség embere. Hitében azonban már ismerte az irgalmas Isten örök életet adó szándékát. Ebben a hitben bizonyultak állhatatosnak az olvasmányban szereplő hősök, a hét fiú és édesanyjuk. (2Makk 7,1-2. 9-14) Történetük minden idők embere számára bátorítás maradt, mint az Isten örök életre vezető tervét elfogadó hűség hősi példája. 
Jövő héten, november 11-én, pénteken 14 órakor megáldjuk a két világháborúban elesett katonáink emlékjelét. Akkor városunk és hazánk sok-sok elesett fiára gondolunk: azokra, akik életüket áldozták a hazáért, akik idegenben, bombák és lövedékek áldozataiként ontották vérüket, miközben családtagjaik hazatérésüket remélték és várták. 
Neveik emlékeztetnek bennünket arra, hogy a háborúk áldozatai köztünk élnek: az özvegyekben és árvákban, a testi, a lelki és a szellemi sérültekben. 
Mivel a holtak nem beszélnek, az emlékművek üzentét nekünk kell megértenünk. 
Mivel a holtak hallgatnak, beszéljen az emlékmű és üzenetét mi kiáltsuk világgá: legyen igazságosság és béke! 
 Az örök élet Ura vigasztalja meg szívünket és adjon erőt minden jó tettre és szóra. (2Tessz 2,16-3,5)
Istent mellőző és keresztény üldöző idők láttán se féljünk, mert a tagadás ellenére sem szűnik meg az élő Isten Ábrahám, Izsák és Jákob Istene lenni, s nem engedi, hogy a világot otromba törekvéseink tönkre tegyék. (Lk 20,27-38) 
Isten a világot szereti, ezért gyarapodni fog az Istent keresők száma. Az Eucharisztiában a dicsőséges feltámadás zálogát adja, s a feltámadást Ő viszi végbe, de nem a mi elképzelésünk szerint.

„Az Úr vezérelje szíveteket az Isten szeretetére.” 2Tessz 3,5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése