Székelyföld - Mikor teljesedik be?

Húsvétvasárnap megtartottuk a hagyományos ételszentelést Csíkszereda Főterén. Az ételszentelésen több ezren vettek részt. Ételszentelés közben a MTV emberei interjút is kértek tőlem. Az interjú itt meghallgatható, ha bemásolod a keresőbe: http://www.mediaklikk.hu/video/ma-reggel-2017-04-16-i-adas-3/
Ma húsvéthétfőn az ünnep örömét aprópénzre váltva, a következőkről elmélkedhetünk:

Egy fiatal itáliai hajós az Atlanti óceán partján ismeretlen eredetű növényi maradványokra lett figyelmes. Ekkor elhatározta, hogy hajóra száll és felkutatja azt az ismeretlen földet, ahonnét ezek a növények Európa partjaira vetődtek. Szívében ott élt a vágy: üzent a túlsó part. Királyi udvaroknak kínálta fel szolgálatát, de csak a spanyol udvar bízott meg benne és hajókat bocsátott rendelkezésére. Így indult el Kolumbusz Kristóf az ismeretlen világ felé és felfedezte Amerikát 1492 októberében.

Isten nekünk is ad jeleket. Ilyen húsvéti jelek: az üres sír, az összehajtott leplek és kendő, az angyalok jelenése, az asszonyok tanúsága, az apostolok beszámolója.

Isten adta jeleket felismerjük-e és elfogadjuk-e? Ha hiszünk, akkor elindulunk-e arra az üdvözítő kalandra, amelyre vállalkoztunk a keresztség szentségében?

A keresztény emberek világszerte a feltámadt Jézus győzelmének örvendenek. Mi is e győzelmet ünnepeljük minden szentmisében. A szentmisében teljesen azonosulunk az értünk meghalt és feltámadt Jézus Krisztussal. Hozzá kapcsolódva fejezzük ki örömünket, tetszésünket, lelkesedésünket és hálánkat. Minél nagyobb a minket ért megtiszteltetés, annál mélyebb formában szoktuk hálánkat, örömünket kifejezni, és mégis úgy érezzük, hogy nem tudjuk még sem kellőképpen viszonozni.

Húsvétunkat a feltámadás világítja be. Ezért zengjük a 117,24 zsoltárból: Ezt a napot az Úristen adta. Örvendjünk és vigadjunk rajta! Két nagy eseményben szemlélhetjük az embert: a születésben és a meghalásban, a lelki újjászületésben és a lelki meghalásban. Ezekben az életeseményekben, vagy ami a kettő között van, abban sem találkozunk mai ünnepünk tartalmával: a föltámadással. Ha valaki jó irányba tereli életét, akkor szoktunk hasonló kifejezést használni: újjászületett, életre kelt, föltámadt. De ezek a kifejezések is mind az evangéliumban gyökereznek. Ami a feltámadást illeti, elmondhatjuk, hogy teljesen újszerű. Olyannyira az, hogy sokan ma is hihetetlennek tartják.

A holtak feltámadását Isten fokozatosan nyilatkoztatta ki. A holtak föltámadásába vetett reménységünk úgy jelenik meg, mint lényegi követelménye az egész embert teremtő Istenbe vetett hitnek (KEK 992). Ugyanakkor a velünk szövetségre lépő Isten fenntartja szövetségét Ábrahámmal és utódaival. Ebben a kettős perspektívában fogalmazódott meg az ember feltámadásba vetett hite. A Teremtés történet a léleknek Istentől való eredetét és ezzel halhatatlanságát hirdeti. Utána fokozottan vallják: A mindenség királya föltámaszt minket az örök életre, mert az ő törvényeiért halunk meg (2Mak 7, 9). A föltámadásról csodálatos képet találunk Ezekiel prófétánál, a csontmezőről szóló látomásban, amikor a holtnak vélt kiszáradt csontok újra megelevenednek. Az Úr Jézus kortársai, a farizeusok is vallották a föltámadást, ellenben a szadduceusok tagadták. Szent Pál apostol jól ismerte felfogásukat és ezt fel tudta használni a maga védelmére.

Az Úr Jézus határozottan tanítja a föltámadást. A szadduceusok kitalált történetére - ti. egy asszony hétszer ment férjhez - Jézus így válaszolt: Azért tévedtek ugye, mert nem ismeritek sem az Írást, sem Isten hatalmát? (Mk 12,24). A feltámadás alapja az Istenbe vetett hit, aki „nem a holtak Istene, hanem az élőké” (Mk 12,27).

Jézus azonban tovább megy: összekapcsolja a föltámadásba vetett hitet a saját személyével: „Én vagyok a föltámadás és az élet” (Jn 11,24). Maga Jézus az, aki majd feltámasztja az utolsó napon mindazokat, akik hisznek benne, akik eszik az ő testét és isszák az ő vérét (Jn 5,24; 6,54). Már működése alatt jelét és zálogát adja azzal, hogy néhány  halottnak (naimi ifjú, Jairus leánya, Lázár) visszaadta az életet, hirdetve ezáltal saját feltámadását, ami a természetfeletti rendhez tartozik. Erről az egyedülálló eseményről úgy beszél, mint Jónás jeléről, mint a templom jeléről: előre meghirdeti feltámadását a halála utáni harmadik napra.  

Az evangéliumi részben két kép tárul elénk: Az első kép az asszonyokat mutatja be Jézus sírjánál. Ők a szeretet művét beteljesíteni jöttek, és az angyal közlésére tudtak hinni. Mihelyt Jézus velük szembe jött és őket megszólította, akkor leborulva hódoltak előtte. Átkarolták a lábát, azaz befogadták életükbe és úgy mentek az apostolokhoz örömhírt vinni. A másik kép az őrök bemutatása. Ők is jeleket láttak, de életük beszorult egészen a földi dolgok közé. Megbízóikhoz siettek. A hatalomféltő zsidó főtanács úgy folytatta tevékenységét, mint húsvét előtt. Akkor Jézust ítélték el, hogy az emberek ne higgyenek benne. Pénzzel akartak diadalmaskodni, amikor Júdást lefizették. Húsvét után azért tanácskoznak, hogy Jézus feltámadását valamiképpen tudják letagadni. Elvtelen céljukhoz megoldást most is a pénzben leltek. Az őrök számára a hazugság is megoldás volt, mert ezért pénz ütötte a markukat.

Akkor és ma Krisztus tanújának lenni nem más, mint tanúskodni „az ő feltámadásáról”, meg arról, hogy az apostolok vele együtt ettek-ittak „halálból való feltámadása után” (ApCsel 10,41). A feltámadásba vetett keresztény reménységet a föltámadt Krisztussal történt találkozások fémjelzik. Mi is feltámadunk mint Jézus, csak őáltala, ővele és őbenne. Szent Péter apostol  pünkösdi beszédében erről szólt, idézte és magyarázta a l6.zsoltárt. Isten mindenhatóságában majd megadja a romolhatatlan életet testünknek, amikor Jézus feltámadásának ereje által egyesíti lelkünkkel.

Ki fog feltámadni? Minden ember, aki meghalt: Akkor előjönnek, akik jót cselekedtek, az élet feltámadására... (Jn 5,29).

Ételszentelés 2017 - Fotó - Kémenes Örs József

Miképpen?  Szt.Pál a  Fil 3,21-ben vallja: testünket hasonlóvá teszi  megdicsőült testéhez. Az 1Kor 15,35-53-ban   hirdeti: ennek a romlandó testnek fel kell öltenie a romolhatatlanságot, ennek a halandónak a halhatatlanságot.

Hogyan? Ez a"hogyan" túlhaladja elképzelésünket és megértésünket; csak a hit szerinti élet által érthető és elérhető. Szent Iréneusz vértanú vallja: Az Eucharisztiában való részesedésünk megadja testünk Krisztus általi átalakulásának első ízét: testünk is, amely részesedik az Eucharisztiából, többé nem romlandó, mert bírja a feltámadás reménységét. 

Ételszentelés 2017 - Fotó - Kémenes Örs József

 Mikor teljesedik be a feltámadás? Véglegesen az utolsó napon, a világ végén.

Addig viszont hittel valljuk: Krisztus feltámadt, ezért mi is feltámadunk. Ezt  a győzelmet ünnepeljük húsvétkor és minden szentmisében. Így készülünk a  boldog  találkozásra a feltámadt és megdicsőült  Krisztussal, hogy országában jobbjára állhassunk.

Nézd meg:
https://szekelyhon.ro/aktualis/ezrek-az-etelszentelesen