Nagyboldogasszony

A Boldogságos Szűz Mária mennybevétele - Szűz Mária mennybevételének hittitka azt az igazságot foglalja magában, hogy Jézus anyja, a Boldogságos Szűz Mária, halála után testestével-lelkével a mennyei dicsőségbe felvétetett. E hittételt a kinyilatkoztatás nyomán az Egyház mindenkor vallotta. Az efezusi zsinat (431) Máriát „theotokosz”-nak, istenszülőnek nevezte. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, a szentséges Szűz elszenderülése névvel illették. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Rómában a 7. században, s itt a 8. századtól Assumptio beatae Mariae, a Boldogságos Szűz menybevételének nevezték. Az Egyház kezdettők fogva vallott hitét, XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hittételként hirdette ki.

Szűz Mária testi-lelki megdicsőülésének alapja egyrészt az istenanyasága, másrészt a Szeplőtelen fogantatása. Azért, hogy fokozottabb szeretetre gyulladjunk égi Édesanyánk iránt, és erőteljesebbé, hatékonyabbá legyen a feltámadásba vetett hitünk, valamint lelkünkben még nagyobb odaadás támadjon a természetfeletti élet és Isten után, vegyük fontolóra Isten hozzánk intézett szavait.

1. Az emberek örök vigasza a Napbaöltözött asszony (Jel 11,19a; 12,1. 3a-6. 10ab). „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.” Így köszönti Máriát a liturgia. A Jelenések könyvének látnoka azt a gyermeket váró asszonyt szemléli, aki harcban áll az Isten és az emberek örök ellenségével a sárkánnyal. Ez a küzdelmet és dicsőséget mutató kép annak a messiási ígéretnek a megvalósulására utal, amely a bűnbeesés után Isten ajkáról hangzott el: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” Mindez Jézus Anyja, Mária által valósult meg, aki Fia által a sátánt legyőzte. A győzelemnek, hogy igazán örvendhessünk, nekünk is naponta küzdenünk kell. Ebben a harcunkban Krisztusba és a kegyelmébe vetett hit segít, de mellettünk áll anyai oltalmával Szűz Mária is, aki közbenjár azokért, akik Isten országáért dolgoznak. Ezek a Bárány vére által győznek, akinek a Szűzanya adott életet. Mária, az Üdvözítő anyja által jött el „Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma”.

Miután a Fiú megdicsőült az Isten trónján, a menekülő asszonynak Isten helyet készített, ez pedig Mária felvételét jelképezi Isten örök dicsőségébe. A Szűzanya a teremtésben az első, aki teljesen átadta magát az Üdvözítőnek és egyedülálló módon együttműködött Vele a gonosz legyőzésében. A Fiú is megosztja elsőként édesanyjával dicsőségét, testével és lelkével felveszi a mennybe.

2. Krisztus a feltámadottak zsengéje (1Kor 15,20-26). Szent Pál Krisztusról szólva állítja, hogy ő a feltámadás elsőszülöttje. És mindenki, aki Krisztushoz tartozik egy nap részt kap  az ő megdicsőüléséből. A legszorosabban Mária tartozott Krisztushoz, mert soha nem érintette a bűn. Erről kifejezetten szól Isten angyala, amikor köszöntésében Máriát kegyelemmel teljesnek és az asszonyok között egyedül áldottnak nevezte. Aki a mennybe felment megtehette és megtette, hogy Szűz anyját lelkestől-testestől megdicsőítette. „Aki a Teremtőt, mint gyermekét keblén hordozta, annak az Isten örömében kell laknia” – mondja Damaszkuszi szent János (+750).

3. A szentség útja egyszerű, ha hittel és alázattal Istenre bízzuk magunkat (Lk 1,39-59). Mária nemcsak Istennek válaszol szeretettel, hanem rokonát is felkeresi, hogy segítségére legyen. Mária názáreti élete nem volt különb, mint a mi életünk. Lelkületét a világ számára az Isten tárta fel, és attól kezdve sem tudjuk kimerítően szemlélni. Ki tudná megszámlálni azokat a költőket, írókat, festőket, szobrászokat, zenészeket, liturgiavezetőket, templomépítőket, búcsús zarándokokat, szülőket, akiket Mária lelki szépsége valamilyen formában megihletett.

Erzsébet asszony Mária nagy hitét magasztalja, amellyel elfogadta az isteni akaratot. Mária dicsőítő énekében Istenre mutat, aki nagy dolgokat cselekedett benne. Rövid pillanatra a maga kicsinységét szemléli, hogy magasztalhassa Isten irgalmát, aki a kicsik, az alázatosak és a szegények életében megmutatja hatalmát. Mária Isten végtelen szeretetére adott válasza, változatlanul az, mit az angyalnak adott: „tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék”. Isten szolgálójának lenni, teljes lelki nyitottságot és benső készséget jelent. Isten pedig részesítette őt Fia kínszenvedésében és dicsőségében. Szűz Mária Krisztussal teljesen azonosult, követte őt a halálban is, de mentesítette őt a halál következményeitől: testét nemcsak megőrizte a feloszlástól, mint egyes szentekét, hanem a világvégi feltámadást megelőzve, Máriát halála után testben is megdicsőítette. Ezért „boldognak hirdeti” minden nemzedék. 

Szent István felajánlásától Mária-tiszteletünk töretlen.

Imádkozzunk népünkért: 

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. 

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.