Mindenki tanulja meg!

Tanulni, tanulni, tanulni! – mondta Lenin.

- Mikor mondta?

- Amikor meglátta Sztalin iskolai osztályzatát!

E viccet 5. osztályosként hallottam, amikor oroszul is kellett tanulni. Holnap kezdődik az iskola. És mindenki tanulni kezd, nemcsak a diákok, hanem velük együtt az egész család. Közben készül a tanár is, a pap is, mert a mondás úgy tartja, hogy holtig tanul. Az igaz, hogy mindenkinek mindig valami újat kell megtanulnia, ezt a társadalmi fejlődés hozza magával. A keresztény embernek is élete végéig kell tanulnia, hogy szolgálni tudjon a krisztusi közösségben. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják.

Szent II. János Pál pápa hangsúlyozta, hogy az egyház legfontosabb küldetése, hogy közösségei élő, testvéri közösségekké váljanak: közösségekké, amelyben a keresztények és a keresők otthonra, családra találhatnak, illetve amelyek valóban Isten szeretetének szentségei (vö. LG 1), Isten jelenlétének jelei és hordozói. 

Az evangélium a krisztusi közösségnek két olyan új jegyét adja meg, amelyek döntően megkülönböztetik azt az egyéb közösségektől. A krisztusi közösség kegyelmi létrejöttének két feltétele: hogy akik összejönnek, legyenek egyek Istenben (Jn 17,21) és hogy Jézus nevében jöjjenek össze (Mt 18,20). Hogyha közösségének tagjai egyek lesznek Istenben, ebből megismeri a világ, hogy Jézust az Atya küldte (Jn 17,23). A krisztusi közösség Isten szeretetének, a Szentháromság egységének, Jézus jelenlétének jele a világban. A krisztusi közösség szentségi valóság (vö. LG 1), Isten jele, mert egy külső cselekedet – a tagok jelenléte és kölcsönös szeretete – által maga Krisztus jelenik meg benne. (Mt 18,20). 

Ahogy a szervezetünkben folyamatosan termelődnek hibás sejtek, és nem lesz belőlük rák, mert őket a „javító” fehérjék kijavítják a sejtek hibáit. Ha ez sikerül, semmi baj nem történik. Az ellenkezője pedig végzetes lesz. Ahogyan a testben meghibásodnak sejtek, úgy az emberi közösségben is keletkeznek hibák. Felelősek vagyunk egymásért és formálnunk kell egymás életét, amely Isten szeretetére épül. (Ez 33,7-10) A törvény teljességéhez tartozik.a felebarát szeretete is. (Róm 13,8-10) 

Segítsük egymás lelkiismeretének fejlődését, a bűnöst tudjuk figyelmeztetni. (Mt 18,15-20) Na, ez az, amit egy életen át kell tanulni. A testvéri intés legyen diszkrét. Ha nem sikerül elsimítani az ügyet, csak akkor vonjunk be két-három embert, hogy segítsenek a jó viszony helyreállításában. Az egyházhoz fordulás az, hogy alkalmazzuk magunkra, amit az igehirdetésből leszűrtünk magunknak: megbocsátás, türelem, szeretet... 

Ha nem hallgat ránk, legyen olyan mint a pogány vagy vámos: imádkozzunk érte és a szeretetet ne vonjuk meg tőle.

„Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt 18,20