XVI. Csángó Nap Csíkszeredában

Vasárnap a Millenniumi templomban 11 órától A moldvai csángókért szól a harang, ünnepi szentmise zárja a rendezvényt. Az adományokat Szarka Felicia külsőrekecsini tűzkárosult tanítónő megsegítésére adjuk.
A programokban közreműködnek a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai.
A Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Szent Kereszt Római Katolikus Plébánia, a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai közreműködésével

Fotó: 2016. évi XV. Csángó Nap

16,30 órakor a Csíki Játékszín kamaratermében ünnepi műsor kezdődik  Jelentés a nyelvi határról címmel. 
19 órától a HMKK-nál táncház lesz a Serke és a Borsika tánccsoportokkal.


XVI. Csángó Nap - Szent Lászlóval 

A XI. század elejétől harcias, nomád lovas népek állandó becsapásaikkal nyugtalanították az oroszokat, a magyarokat és a bizánciakat. A besenyők a Don és Al-Duna között elterülő sztyeppéről indítanak támadást. 
A besenyők egyeduralmát az úzok törik meg. Mivel nem tudtak megtelepedni, zömük átkelt a Bizánci Birodalomba, hol Macedónia területén annyira felőrlődtek, hogy nevük sem maradt. 
A Don és az Al-Duna közötti puszta megürült. Szent László ezt az alkalmat használta fel, hogy a Dnyeszter folyóig terjedő síkságon gyepűövezetet hozzon létre.  
A folyó képezte természetes határvonal hosszában őrségeket, figyelőhelyeket, leshelyeket (Orhei - Őrhely város és megye, Dnyeszterfehérvár - Cetatea Alba) épített. 
A síkságon pedig gyepüövezetet állított fel, azaz több előretolt védelmi állást, leshelyet egy időben egymás mögött. 
A Kárpátok átjárható völgyeihez székelyeket, magyarokat telepített a völgyek eltorlaszolására a támadó lovas seregekkel szemben, kisebb völgyekben pedig leshelyeket, figyelőállomásokat állított. A csöbörcsökiek 17o9-ben is őrizték azt a hagyományt, hogy őket egykor László király telepítette a Dnyeszter partjára, és a dnyeszterfehérvári templomot Szent László király építtette. Településtörténetünkben Szent László nagyszabású politikai tette (a székelyek áttelepítése a mai helyükre és a Szeret folyóig, a gyepüövezet [egyben menedékhely] kiépítése, az őrségek felállítása) mélyreható átalakulásokat idézett elő. 

Amit tett az ország érdekében, arra építettek királyaink Könyves Kálmántól egészen Mátyás királyig. A Szentföldről kiszoruló német lovagrendet 1211-ben II. Endre a Barcaságra és a Kárpátokon kívüli területekre telepítette. Mivel önálló államot akartak szervezni, ezért őket  1225-ben elűzte. 
Ekkor Beszterce vidékéről, a Küküllő mentéről és az Olt melletti Királyföldről a magyarságot végleg átköltöztette a Kárpátokon, erősítve ezzel a kunországi missziót, míg helyüket átadták a szászok őseinek.  
Lükő Gábor nyelvészeti és néprajzi érvek alapján megállapította, hogy a moldvai magyarság két különböző magyar népből áll. 
Az egyiket, mely a Románvásár és Bákó körül él, moldvai-magyarnak, a másikat, a Tatros folyó mentit pedig moldvai-székelynek nevezte.
D. Cantemirt (1716) úgy tudta, hogy „Ştefan cel Mare ideje előtt ugyanis az összes hegyek, amelyek Moldvát elzárják, Erdélyhez tartoztak s az ország ezen a részén keskeny volt.” 

A székelyek között is él a „Száraz-Szeretről” szóló hagyomány a  tágasabb magyar határról. „Tekucs-galaci úton, a konatyi erdő részen van egy homoktorlasz, amikor a székely ember Galac felé jöve, ha ide ér, kalapját leveszi, mert ő eddig tartja a székelyek határát...”  

Délen Săcueni megye (1845), Iorga szerint is „a Székelyföld havaselvi meghosszabítása volt”. 
A Kárpátokon kívüli földrajzi helynevek a magyar gyepüövezetről tanúskodnak. Weigand Gustav 1921-ben 28 magyar folyónevet is talált a Kárpátokon kívül. „Egy ország egykori népességének a kikutatásához legfontosabb forrásul szolgálnak a folyónevek, amelyek a helyneveknél is jobban hagyományozhatják át a távoli múltat, mivel állandóbbak a helyneveknél...” 
Olyan helyeken is, ahol a népesség évszázadok óta román, a folyó- és patak nevek jelentős része a magyarból vagy a szlávból, de az utóbbi esetben magyar közvetítéssel került a románba. Ez azt tanúsítja, hogy ezeken a helyeken a magyar lakosság megelőzte a románt, mégpedig a kunok letelepedése és a mongol dúlás előtt. Ebben alapvető érdeme van Szent Lászlónak.

Darvas-Kozma József

16.30-kor a Csíki Játékszín kamaratermében ünnepi műsor kezdődik Jelentés a nyelvi határról címmel. Meghívottak: Halász Péter néprajzkutató, Duma István András költő, író, Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Ferencz Gabriella pedagógus. Közreműködik Fülöp Zoltán színművész és diákok.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)

Vasárnap tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Csángó Napot Csíkszeredában. A rendezvényt idén a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették meg, részeként a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett rendezvénysorozatának.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)

Vasárnap tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Csángó Napot Csíkszeredában. A rendezvényt idén a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették meg, részeként a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett rendezvénysorozatának.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)

Rendezvényeket tartanak a moldvai csángók és az anyanyelv tiszteletére Csíkszeredában R. Kiss Edit • 2017. november 09., 18:22 Vasárnap tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Csángó Napot Csíkszeredában. A rendezvényt idén a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették meg, részeként a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett rendezvénysorozatának. A tavalyi Csángó Napon. Alkalom az odafigyelésre • Fotó: Gecse Noémi „Intézményünk az elmúlt évtizedekben széles körű − emberi és szakmai − kapcsolatokat épített a moldvai magyarokkal. Számos rendezvényünk kötődik a csángósághoz, aktív moldvai, gyimesi, kosteleki jelenlétünk van a Csángó programunknak köszönhetően, amelyet Hargita Megye Tanácsával közösen bonyolítunk. A Csángó Napot eredetileg egy cselekvési terv részeként úgy találták ki, hogy minden erdélyi városban megünnepeljék, és mi örökségül kaptuk Borbáth Erzsébettől, aki az első rendezvények főszervezőjeként minket bevont a szervezésbe − osztotta meg Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója, hogy miért tartják fontosnak a Csángó nap megszervezését. Intézményük Hargita Megye Tanácsával, a Csíki Játékszínnel, a Szent Kereszt Római Katolikus Plébániával, a Csángó Továbbtanulók Közösségével és a Domokos Pál Péter Egyesülettel együtt szervezi meg vasárnap Csíkszeredában a XVI. Csángó Napot. HIRDETÉS • Fotó: Gecse Noémi 11 órakor ünnepi szentmisét tartanak a moldvai csángókért a Millenniumi templomban, ezen közreműködnek a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai. 16.30-kor a Csíki Játékszín kamaratermében ünnepi műsor kezdődik Jelentés a nyelvi határról címmel. Meghívottak: Halász Péter néprajzkutató, Duma István András költő, író, Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Ferencz Gabriella pedagógus. Közreműködik Fülöp Zoltán színművész és diákok. 19 órától a HMKK-nál csángó táncház lesz, a Serke és a Borsika tánccsoportokkal. • Fotó: Gecse Noémi A magyar nyelv napjára Az idei Csángó Napot a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették meg, a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett rendezvényeinek részeként. Ferencz Angéla szerint sok lehetőséget rejt magában ez a kettős ünnep. Alkalom felidézni vagy megismerni a gyönyörű, archaikus nyelvjárásokat. Alkalom találkozni csángó költővel és verseivel. Ugyanakkor csíkszeredai költők csángókról írt versei és meghívottaink gondolkodtatnak el a nyelvben való létezés történelmi dimenzióiról. Meghívottaink hiteles és elhivatott emberek, példamutatók a moldvai magyar nyelv és kultúra megtartásában, a közösség nevelésében − emelte ki. A magyar nyelv napja alkalmából Hargita Megye Tanácsa hétfőre megyeszerte további rendezvényeket szervezett. Ezek között Csíkszeredában 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében bemutatják Hegedűs Imre János Székelyország – Szerelmes földrajz című könyvét.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)

Rendezvényeket tartanak a moldvai csángók és az anyanyelv tiszteletére Csíkszeredában R. Kiss Edit • 2017. november 09., 18:22 Vasárnap tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Csángó Napot Csíkszeredában. A rendezvényt idén a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették meg, részeként a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett rendezvénysorozatának. A tavalyi Csángó Napon. Alkalom az odafigyelésre • Fotó: Gecse Noémi „Intézményünk az elmúlt évtizedekben széles körű − emberi és szakmai − kapcsolatokat épített a moldvai magyarokkal. Számos rendezvényünk kötődik a csángósághoz, aktív moldvai, gyimesi, kosteleki jelenlétünk van a Csángó programunknak köszönhetően, amelyet Hargita Megye Tanácsával közösen bonyolítunk. A Csángó Napot eredetileg egy cselekvési terv részeként úgy találták ki, hogy minden erdélyi városban megünnepeljék, és mi örökségül kaptuk Borbáth Erzsébettől, aki az első rendezvények főszervezőjeként minket bevont a szervezésbe − osztotta meg Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója, hogy miért tartják fontosnak a Csángó nap megszervezését. Intézményük Hargita Megye Tanácsával, a Csíki Játékszínnel, a Szent Kereszt Római Katolikus Plébániával, a Csángó Továbbtanulók Közösségével és a Domokos Pál Péter Egyesülettel együtt szervezi meg vasárnap Csíkszeredában a XVI. Csángó Napot. HIRDETÉS • Fotó: Gecse Noémi 11 órakor ünnepi szentmisét tartanak a moldvai csángókért a Millenniumi templomban, ezen közreműködnek a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai. 16.30-kor a Csíki Játékszín kamaratermében ünnepi műsor kezdődik Jelentés a nyelvi határról címmel. Meghívottak: Halász Péter néprajzkutató, Duma István András költő, író, Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Ferencz Gabriella pedagógus. Közreműködik Fülöp Zoltán színművész és diákok. 19 órától a HMKK-nál csángó táncház lesz, a Serke és a Borsika tánccsoportokkal. • Fotó: Gecse Noémi A magyar nyelv napjára Az idei Csángó Napot a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették meg, a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett rendezvényeinek részeként. Ferencz Angéla szerint sok lehetőséget rejt magában ez a kettős ünnep. Alkalom felidézni vagy megismerni a gyönyörű, archaikus nyelvjárásokat. Alkalom találkozni csángó költővel és verseivel. Ugyanakkor csíkszeredai költők csángókról írt versei és meghívottaink gondolkodtatnak el a nyelvben való létezés történelmi dimenzióiról. Meghívottaink hiteles és elhivatott emberek, példamutatók a moldvai magyar nyelv és kultúra megtartásában, a közösség nevelésében − emelte ki. A magyar nyelv napja alkalmából Hargita Megye Tanácsa hétfőre megyeszerte további rendezvényeket szervezett. Ezek között Csíkszeredában 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében bemutatják Hegedűs Imre János Székelyország – Szerelmes földrajz című könyvét.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/rendezvenyeket-tartanak-a-moldvai-csangok-es-az-anyanyelv-tiszteletere-csikszeredaban)