A történelem örömteli találkozása

Az 1352 körül létesült Csíkszeredában, Csík szék új vásáros helyén már a 14. század végén felépült a Sarlós Boldogasszony kápolna. (Vis. Can. 1721., 1734., 1744.) E Mária-ünnepet akkoriban rendelte el VI. Orbán pápa (1378-89). Egyházi szokásjog, egy templom titulusát a közelében épített kápolnának nem adják. Viszont a kápolna titulusát egy épülő templomnak adhatták. Ez is igazolja, hogy 1442 előtt létezett a csíkszeredai Sarlós Boldogasszony kápolna. 

Somlyón a ferencesek 1442-ben telepedtek le, akik templom és konvent építésbe kezdtek a törökök által 1421-ben és 1432-ben lerombolt pálos kolostor romjain. 1448-ra felépült a Sarlós Boldogasszony templom és konvent, Hunyadi János vajda és Újlaki Dénes pápai követ támogatásával. 

Györffy Pál ferences elöljáró 1719-ben írta: „Ezen konvent első alapját, valamely más, régebbi rend tagjai részére vetették meg. – Hogy mikor és milyen alkalomból került hozzánk, nem tudjuk megmondani.” (70. old.)  Az a fontos, hogy a "de novo construi coepta" azaz “újraépíteni kezdett” konvent végzi áldásos, lélekújító munkáját. 

Az adventi időszak az előkészület, a bűnbánat, a megújulni akarás, az újra kezdés ideje. Az ember remél abban, hogy Isten segítségével romjaiból fel tud kelni és képes magában új, Istennek tetsző remekművet felépíteni. 

Advent 4. vasárnapjának evangéliuma az “áldottak örömteli találkozásáról” – Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozásáról szól. (Lk 1,39-45) Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében „repesett” a magzat. Fia, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet. Isten az ő akarata szerint kegyelmi ajándékait a boldogságos Szűz Mária, a kegyelem Anyja által árasztja az emberekre. Erzsébet első csodálója Mária hitének: „Boldog vagy, mert hitted...” - és a Szentlélek azt akarja, hogy mi ilyen Mária-csodálók legyünk. És hogy a csodálat által mi is hitet fogjunk, mint ahogy tűz közelében tüzet fog minden. Mert hogy is volt? 

A Szűzanyában is élt egy Messiás-kép. Olvasta, hallotta a próféták, köztük Mikeás jövendölését: Te, efratai Betlehem, belőled születik a Megváltó. (Mik 5,1-4a) Ő is imádkozta a zsoltárokat: Seregek Ura, tekints le az égből... (Zsolt 79) És nem gondolta, hogy ezzel a világot mozgató Messiással lép vérségi kapcsolatba, mint édesanya.

Mindennek garanciája egy angyal jelenés és az ő igenje, valamint az örök Ige kijelentése: „Íme, elmegyek, hogy teljesítsem akaratodat.” (Zsid 10,5-10) Ezután minden mozdulatlannak tűnik, mint a mi világunk. 

Válaszoljunk arra, hogy tudunk-e ebbe a mozdulatlanságunkba olyan nagy hitet beállítani, mint amilyen a Szent Szűzé volt? 

Ő tudott, mert, akart Istenbe kapaszkodni és szavaira építeni! Erzsébet észrevette Máriának ezt a nagy hitét és lelke tüzet fogott. Ha mi is észrevesszük, akkor magával ragad Máriának Istennek adott, Istenre épülő, isteni garanciájú hite.

„Isten-áldása van azon a helyen, ahol a Szent Szűz keresztül megyen” – népi mondás.