1956 üzenete

Október 23-án tisztelettel emlékezünk az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc résztvevőire és mártírjaira. A II. világháborút követő években 1948-ig elviselték az orosz uralmat, és azt akarták, hogy a szovjet csapatok hagyják el az országot. Pater Petrus ferences pap rózsafüzér hadjáratot hirdetett a szovjetek ellen. Kérte, hogy az osztrákok 10%-a, 700.000 ember naponta imádkozza a rózsafüzért. Ennyi ember jelentkezett is. Hét éven át kitartóan imádkoztak, és 1955. május 13-án, a fatimai jelenés évfordulóján a szovjet csapatok egyszerűen elhagyták az országot. Ez a tény még jobban fellelkesítette a szabadságszerető magyar népet, és 1956. október 23-án kimondta: Le a zsarnoksággal! Elég volt!

Magyarországot a nyugati hatalmak elárulták. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország arról biztosították a szovjet politikai vezetést, hogy nem nyújtanak segítséget az új magyar kormánynak. Ezért a szovjet csapatok november 4-én hadüzenet nélkül háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben, Magyarország több napon át folytatott hősi szabadságharca november 11-én végképp elbukott. 25.000 ember életét áldozta, negyedmillió polgár pedig külföldre menekült. Az eltiport szabadságharcot brutális megtorlás követte, s a zsarnokok bosszúja kiterjedt a Kárpát-medencére.

Ahogy a nóta mondja: Jegenyefák nem nőnek az égig – a kommunista diktatúra sem tarthat örökké. Így érkezett el az 1989-es fordulat, a vasfüggöny-vágás, majd 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta az országot.

A magyar nép óhajtotta eredményeket az elkövetkező évtized sem hozta meg, mert egy láthatatlan politikai és gazdasági hatalom, a pénzvilág gyarmatosítói kinyújtották fojtogató karjaikat. Magyarország kormányának ezekkel kellett farkas szemet néznie.
2010. június 10-én, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a magyar gazdaság talpra állítására, amely terv a banki különadó bevezetését is tartalmazta. Azóta  a háttérhatalom sokoldalú támadása folyik Magyarország ellen. Ezért új szabadságharcot vív a magyar kormány, melyet népünk többsége háromszor is megerősített.

Ferenc pápa már 2014-ben a FAO főigazgatójának címzett üzenetében elítélte a nyereségre hajtók által elkövetett spekulációkat, és hangsúlyozta: ahhoz, hogy leküzdjék az éhséget a világban, meg kell változtatni a fejlesztési politikákat és a piaci szabályokat. „Meddig fogjuk még védeni azokat a termelési és fogyasztási rendszereket, amelyek a világ lakosságának nagy részétől megtagadják még a gazdagok asztaláról lehulló morzsákat is?” – „Elérkezett az ideje annak, hogy ne a piac alakulására, hanem a személyekre és közösségekre gondoljunk elsősorban. Meg kellene változtatni a munkáról, a gazdasági tevékenység célkitűzéséről, az élelmiszer-termelésről és a környezetvédelemről alkotott nézeteinket is. Ez talán az egyetlen lehetőség arra, hogy valóban békés jövőt építsünk, amelyet azonban ma az élelmezési bizonytalanság fenyeget.”

A Gloria Victis megköveteli, hogy becsületes munkával és imádsággal támogassuk népünk hű vezetőit, s az 1956-os magyar hősökre és mártírokra emlékezzünk.