A rózsafüzér ereje

A rózsafűzér imádság  közösségépítő és megtartó ereje.

Szent Domonkos a rózsafűzér terjesztője maga is magtapasztalta a rózsafűzér imádság csodálatos erejét. Amikor dél-franciaországon átutazó élesszemű püspöki titkár, Guzman Domonkos hamarosan észrevette, hogy e vidéket megfertőzte az albi eretnekség. Előbb a Toulouse-i vendéglőst térítette meg. Majd a közeli vidéki városban, Fanjeaux-ban prédikál, ahol az eretnekek tűzpróbáján győzedelmeskedett. Az eretnekek azt kívánták, hogy dobják tűzbe a tanításukat tartalmazó iratokat. Domonkos miután a mennyei Atyához fohászkodott és a Szűzanya segítségét kérte, elfogadta az ajánlatot. Az eretnekek bedobták írásaikat a tűzbe, melyek azonnal elhamvadtak. Domonkos is bedobta pergamenjeit, a lángok magasra csaptak, még a szoba gerendáját is megperzselték, de a pergamenek sértetlenek maradtak. Újra megismételték a próbát, az eredmény azonban a győzelem volt ismét: a Domonkos által prédikált igaz hit győzelme. Domonkos Fanjeaux-ből a két kilométerre levő Prouille-be ment. Útközben két eretnek meg akarta gyilkolni. A Szent csak annyit kért tőlük: hadd végezze el szokásos imádságát! Azok engedtek a kérésnek. Domonkos imádkozni kezdett. A gyilkosok csodálkozva látták, hogy minden Üdvözlégy után egy-egy rózsa hull le az „elítélt” ajkáról. Előbb fehér, majd piros, végül sárga rózsák hullottak, melyeket egy Szépséges Nő csokorba kötött. E látomáson a két eretnek megilletődött, megtért, és csatlakozott Szent Domonkoshoz. Azóta azt a helyet eretnekek keresztjének és a falut Rózsafüzér szentélyének nevezik.

Szent V. Piusz pápa 1571-ben írta, a Rózsafüzér királynője ünnep elrendelésében: „Szent Domonkos – az Ő Rendjének egykor mi is ünnepélyes fogadalmas tagja voltunk – az égre emelte szemét és azt a szent hegyet nézte, aki nem más, mint a Boldogságos Szűz Mária, Istennek szent Anyja. S ekkor – amint hisszük – a Szentlélek sugallatára könnyű, mindenkinek hozzáférhető és rendkívül szép imádságot adott a keresztény népnek, ti. a Boldogságos Szűz Zsolozsmáját, vagyis a rózsafüzért. Ezt az ájtatosságot azután fiai az egész Egyházban elterjesztették, aminek következtében a keresztény népek felbuzdultak, az eretnekség sötétségét elhagyták és a katolikus hit világosságára tértek, majdpedig az imádság terjesztésére társulatokba tömörültek.” Ezután a pápák és népek nehéz helyzetekben a Szűzanya égi pártfogását kérték.

Brazília is a rózsafüzérrel mentette meg önmagát. 1961-ben sokan igyekeztek, hogy Kubához hasonlóan a kommunisták átvegyék Brazília vezetését. De kik akadályozták meg a kommunista hatalom átvételt? Brazília asszonyai, rózsafüzéreikkel! Az asszonyok rózsafüzére nélkül nem állíthatták volna meg Brazíliát a kommunizmus lejtőjén. A brazil asszonyok kezükben vagy nyakuk körül rózsafüzérrel 1300 világfelhívást tettek közzé: „a haza, melyet Istentől kaptunk, hatalmas és nagyszerű, de rendkívüli veszélyben van: korlátlan ambícióval rendelkező vagy lelkiismeretlen emberek engedik, hogy népünket nyomorba döntsék, tönkretegyék gazdaságunkat, megzavarják a társadalom békéjét, gyűlöletet és reménytelenséget teremtsenek. Beszivárogtak népünk, kormányunk, haderőnk közé, sőt, még templomainkba is. Isten Anyja, óvj meg minket Kuba, Lengyelország, Magyarország és a többi rabságba taszított nép mártír asszonyainak sorsától!” 

Brazília asszonyai rózsafüzérrel megmentették az országot.