A szent engedelmességről

A szentcsaládról írja Lukács evangélista, hogy Jézus születése után: „amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak... Miután így eleget tettek az Úr törvényének, lementek galileai városukba, Názáretbe. A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Istennek kedve telt benne. Szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint… Velük ment hát, visszatért Názáretbe és engedelmeskedett nekik”. (Lk 2,22. 39-42. 51) A Szentcsaládról szóló rövid Lk-i ismertetőből kitűnik, hogy az Isten iránti szeretetből fakadt mindaz, amit tettek. 

1. Az Isten iránti szeretet kifejezése az engedelmesség. Csak az alázatos szívű lehet egyszersmind engedelmes is. Szent Antal már gyermekkorában is komolyan vette a X. parancsolatot. Sohasem volt engedetlen. Szüleinek és elöljáróinak szava szent parancs volt előtte. Ha olyasmit parancsoltak neki, ami az ő hajlamaival vagy terveivel nem egészen egyezett, ilyenkor a legbensőbb alázattal gondolt a vérrel verejtékező Jézusra és mondta: Uram, legyen meg a te akaratod és ne az enyém!  

1220. június 16-án Marokkóból Koimbrába hozták át az első öt ferences vértanú földi maradványait, akkor lelkét megragadta a vértanúk látása és életének új irányt adott. Isten a szegénység lovagjai közé hívja, ezt közli elöljáróival. Ekkor egy kanonok testvére e szavakkal búcsúzott tőle: „Menj, de aztán szent válljon belőled!”

Az év végén elöljárói engedélyével egy kísérővel elindul Marokkóba. Betegség, visszafordulás, tengeri vihar után Szíciliai partot érés. Onnan indul 1221 húsvétja után az Assisiben pünkösdkor tartandó rendi káptalanra. Részt is vett a híres “gyékényes káptalanon”, ott húzódott meg a háttérben, eltökélve: „Semmit nem kérni, és semmit vissza nem utasítani”. Gracianus romagnai tartományfőnök magával vitte, a Forli melletti remeteségbe beosztotta, ahol Antal megbizatását a legnagyobb pontossággal követte, akár csak a följebbvalói utasításait, még a Forliban történt rögtönzött predikálást is. Soha életében nem fordult elő, hogy valami parancsot kedvetlenül teljesített volna. Ellenkezőleg, mindent a legnagyobb készséggel és kedvességgel cselekedett, amit tennie parancsoltak.

Krisztusban Testvéreim!
2. Az engedelmesség erkölcsi erény. Az engedelmesség (lat. oboedientia, az obaudire, 'odahallgat' igéből) erkölcsi erény, mely készségessé teszi az akaratot a parancsoló akaratának teljesítésére.  
a) Az Ószövetségben, a héber nyelvnek nincs külön szava az engedelmességre, hanem a 'valakire hallgat' (Ter 22,18), 'valakinek felel' (Iz 66,4) vagy a 'megbízást, parancsot teljesít' (Kiv 7,6) igével írták körül. Eszerint az engedelmesség nem más, mint párbeszéd, az imádság szóbeli válasza mellett a tettleges felelet Isten megértett szavára.

Istent megillet az engedelmesség, aki különféle módokon nyilvánítja ki akaratát közvetlenül, személyhez szólóan (Ter 22,18), vagy közvetve, "szolgái", Mózes és a próféták, a papok és a bírák által. Később, a babiloni fogság után egyre inkább a Tízparancsolatban ölt testet akarata. Az engedelmesség tehát nem félelemből születik, hanem istenszeretetből, s mindig a hit gyümölcse.

b) Az Újszövetségben továbbél az ószövetségi szóhasználat: 'Isten szavát hallgatni és megtartani' (Lk 11,28), 'az Atya akaratát teljesíteni' (Mt 7,21), 'a parancsokat megtartani' (Jn 14,15.21). Az Újszövetség könyveiben jelenik meg az engedelmesség saját szava: gör. hüpakouein, és huszonegy alkalommal szerepel.

Az engedelmesség ősmintája Krisztusnak az Atya iránti engedelmessége (Mk 14,36; Fil 2,8-11; Zsid 5,8; 10,5-7). Az evangélisták Jézus életét és halálát a megjövendölt engedelmesség szempontjából mutatják be. Krisztus engedelmessége alapján Úr és Megváltó, az Ő engedelmessége megszünteti Ádám engedetlenségét és annak minden következményével együtt (Róm 5,9), s akik engedelmeskednek neki, azoknak örök üdvösséget szerez (Zsid 5,8).

c) Az engedelmesség a keresztény alapmagatartása Istennel szemben. A saját akarat szeretetből történő megtagadása a Krisztus-követés alapja, lelki rokonságot létesít Jézussal (3,34; vö. Jn 15,14). János apostol az Isten és a Jézus iránti szeretet lényegét a parancsok megtartásában látja (1Jn 2,3-6).

Az engedelmesség mindig Istenre, az Atyára irányul, kinek akarata elsősorban a parancsokból ismerhető meg, de az állapotokból adódó tekintély rendelkezéseiben is benne rejlik, ha nem Isten parancsaival ellentétes dolgot kíván (Pt és Jn a főtanács előtt: ApCsel 4,19; 5,29). Ezért köteles engedelmeskedni a gyermek a szülőnek, a szolga urának, az alattvaló a fölöttesnek, az állampolgár az uralkodónak.

Isten akaratát tökéletesen Jézus ismerteti meg velünk. Mivel az Atya mindent átadott neki, Jézus is igényt tart az ember szeretetből vállalt engedelmességére. Ez a Jézus iránti engedelmesség fejeződik ki evangéliuma, és az Ő küldetését folytató Egyház s annak feje, a pápa iránti engedelmességben. A keresztény engedelmesség a szívünkbe oltott új törvény, vagyis készség annak követésére, amire az Isten Lelke belülről indít (vö. Róm 8,1-7).

3. Az engedelmesség mint keresztény életelv. Az ember igazságához tartozik, hogy engedelmességben éljen. A kerersztény nevelés fontos összetevője az engedelmességre nevelés, melyre a házasságban éppúgy szükség van, mint a papi vagy szerzetesi állapotban.

Az engedelmességek sorában az Isten iránti engedelmesség megelőz minden emberi engedelmességet, s egyben megvonja határait is.

Az engedelmesség tökéletes formája a szerzetesi engedelmességi fogadalom, akik elkötelezték magukat Krisztus követésére, hogy az engedelmesség tanácsában saját megszentelődésük útját keresve megtalálják feladatukat Krisztus megváltói művében.

Az egyházjog szerint a katolikus hívőknek engedelmesen kell követniük azt, amit a fölszentelt pásztorok mint Krisztus képviselői a hit tanítóiként kijelentenek vagy az Egyház vezetőiként elrendelnek (212.k. 1.§).

4. Korunk jellemzője az engedelmesség mély válsága, melynek hátterében egy elszemélytelenedett társadalom és a tekintély válság, a rosszul értelmezett szabadság fogalma áll: az isteni törvénytől magát szabadnak valló ember rendszerint igen nagy mértékben rabja divatnak, előítéleteknek, a tömegtájékoztató eszközök gondolkodás- és ízlésbeli diktatúrájának, vagy pusztán a saját véleményének.

Az Isten iránti engedelmesség alapja a szeretet, úgy az engedetlenség alapja a szeretetnélküliség.

Az engedelmességgel ellentétes rossz szokások, víciumok: az engedetlenség és a szolgalelküség.

a) Az Isten akarata iránti tudatos engedetlenség mindig bűn, sőt mint formális engedetlenség halálos bűn is lehet. Ha az engedetlenség állandósul, Istennel való szakításhoz, ateizmushoz vezet.

- NB! Az isteni akaratot megszegő emberi akarattal/törvénnyel szemben a tudatos engedetlenség nem bűn, sőt érdem is lehet (pl. a kommunizmus egyház üldözése alatt toltották a templomba járást!).

- Az engedelmesség ellen elkövetett bűn súlya a parancsoló rangjától és a parancs súlyától függ.

b) Az engedelmességgel ellentétes vícium a szolgalelkűség, a szervilizmus, mely által az ember a nála hatalmasabbnak feltétlenül és meggondolás nélkül engedelmeskedik, akkor is, ha a parancsolt dolog önmagában rossz. (Kim DzsongUn)

- A szolgalelkűség rombolja az objektív erkölcsi rendet és az emberi kapcsolatokat, mert a felettessel szemben megalkuvóan hajlongóvá, a vele egyenrangúval vagy aláredeltjével szemben kegyetlenné teszi az embert.

- Beszámíthatóságát csökkentheti a megfélemlítés; rosszaságát növeli a tudatos önzés.  
Isten Ámosz próféta által hírdeti: „Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete”. (Ám 5,6)

5. Ezek után tartsunk egy kis lelkiismeret vizsgálatot.

Hogyan szoktál engedelmeskedni az Isten és az Egyház parancsainak? 
Hogyan engedelmeskedsz a házastársadnak, a szüleidnek, elöljáróidnak? 
Talán neheztelve és kelletlenül teljesíted azt, amit parancsolnak? Szoktál-e panaszkodni mások előtt házastársadra vagy szülődre, elöljáródra, munkatársadra, hogy nehéz dolgot követelnek tőled?

Ha nehézségeid vannak az engedelmesség teljesítése körül, kérd Szent Antalt, hogy segítsen téged akaratod átformálásában; hogy a szelíd és alázatos szívű Jézusnál esdje ki az engedelmesség kegyelmét. Űzze távol az engedetlenségre kísértő gondolatokat és érzelmeket. 
Szent Antal, légy segítségünkre akaratunk Isten akaratához igazításában e kilenced alatt. Ámen.