Krisztus világa, 2021. október, Szemle

Vándorlásunk társa lett… - Az 52. Eucharisztikus Kongresszus az év örömteli élménye volt. Az előkészületeket itthon is megtettük, a nyitó szentmisébe bekapcsolódtunk a Duna TV által, és követtük a világ különböző részeiről jött püspökök előadásait, valamint a beszámolókat. A Gondviselés jóvoltából az utolsó két nap csúcseseményén nyolcszázan vettünk részt Csaba testvér biztatására a Székelyföldről. A Corona nemzetközi járaton sok jószándékú emberrel utaztunk, és még több jószándékú ember segített az elszállásolásban, étkeztetésben. Felemelő volt a Kossuth-téri szentmise, és ezt követte az eucharisztikus körmenet. És felvonult háromszázezer magyar... zengő ének, imádság, hangosítás, kivetítés, gyertyafény között, mindezt az eucharisztikus Jézusért. Gyönyörű eseményben megéltük hitünket, megtapasztaltuk, hogy a nemzetnek „lelke” van, és ez Krisztus! Vasárnap a Szentatya igehirdetése csengett fülünkben: Az Úr ma is rászegezi a tekintetét mindannyiunkra és személyesen felteszi nekünk a kérdést: „Ki vagyok én valójában a te számodra?” Ez egy olyan kérdés, amely mindannyiunktól személyes, életünkkel adható választ vár. Az Eucharisztikus kongresszus egy különös hatásával zárul a vezércikk.

Örök evangélium – Amikor meghallotta –  A jerikói vak csak azt a zajt hallotta, amivel a tömeg Jézust kísérte. Vajon milyen lehetett az a zaj? Isten-dicséret? Jézus-magasztalás? Megrendült és áhítatos emberek felvonulása? Egyik sem. (Lk 18,36) A vak a zajban is tudta, kicsoda Jézus. Látóvá is lett. Nem botránkozott a zajon, de éppen a zaj hívta fel figyelmét Jézusra. Egyházunk nemcsak az egyéni lelkek egyháza, de a tömegeké is. Óhatatlanok a tömegjelenségek benne. Ne emlegessünk vásári jelenségeket. Amennyire lehet, kerüljük őket, de kiiktatni nem lehet – zárja elmélkedését Belon Gellért püspök atya.

Európa tragédiája, hogy kórosan fáradt 1. rész – Európa története magában foglalja a görög-római ókort, a fehér ember kultúráját, civilizációját, amit még a 18. századig Kereszténységnek – Christianitas-nak hívtak. Az európai kultúra „másodlagos kultúra”, benne az előző, lényegesen átalakult és csak a kereszténység által érthető kultúrák élnek tovább… A kereszténység mint történelmi formaló erő missziós tevékenysége révén a római birodalom határain belül és határai mentén a római egyház az Európává érlelődő germán-római és szláv felségterületek egységesítő elv lett. Az egyház arra törekedett, hogy megteremtse egy új kultúra alapját, és az újonnan megtért népek szellemét kiművelve, azt fogékonyabbá tegye a magasabb tudományok művelésére. Ezt az egyház azáltal teljesítette, hogy az antik görög-római irodalomban található szellemi- és természettudományos hagyatékot először az Egyház vallási és egyéb kulturális értékeivel ötvözte egybe, majd ebbe beleolvasztotta a megtért népek szellemi kincseit is. Az Egyház ezt a szellemi-kulturális ötvözetet az iskolai oktatás segítségével, latin nyelven terjesztette. Az oktatás és nevelés volt az a szellemi tér, ami egyben Európa szellemi egységét hozta létre. Az európai egyensúlyt megbontotta a reformáció, az abszolutizmus, a felvilágosodás, és közvetlen következménye – az Istentől elszakadt ember európai történelemtudatának, lelki irányának elvesztése – a francia forrada-

lom volt. E tragédiának legfinomabb szálai az emberbe nyúlnak vissza, a gondolkodásába, hitébe, akaratába, meghasonlott emberszívbe. S így mélyebbről nézve az egész ország és Európa sorsát – az ember tragédiája az, amely a 20. század közepén az EU létrejöttéhez vezetett. Folytatása következik.

A táplálék mint a kapcsolattartás egyik formája – Azok, akik már éheztek, elmondják, hogy azóta már nem tudnának eldobni egy darab kenyeret sem – írja Heike Helmchen-Menke elmélkedésében. Rámutat, hogy a táplálék több, mint élelem, valójában az életet szolgáló szer. Mégis alapvető fontosságú a táplálást kísérő kapcsolat, a szeretet. Fordította Bács Béla János.

Jézussal Budapest utcáin – Jézussal együtt vonultunk végig Budapest utcáin, azért ez nem mindennapi élmény, új erőt nyertünk – írja Szőcs Csilla, aki férjével ott ünnepelte házasságuk első évfordulóját. (7.o.)

A Bibliai nyelvek – dr. Jakubinyi György Miklós ny. érsek atya csodálatos történelmi és nyelvi utazáson vezet. Bemutatja a Szentírásnak három nyelvét, a „szent nyelveket”: a bibliai hébert, a bibliai arámot és az újszövetségi koiné görögöt. A nyelvek mellett még sok derűs csemege található a 8. és 9. oldalon.

Ég és föld között Istennel –  A Szent Keresztről – ír és kérdez dr. Bakó Mária Hajnalka. (12. oldal)

Az elveszett bárány – A két kis apostol 2. rész. Egy gyermektörténetet és az eltévedt bárány példabeszédet dolgozta fel és adott feladatot Katóca . (11-12. oldal)

Ifjúsági vezető képzések – FIF tájékoztató a TSz és TSZ Forte csoportoknak – Szabó Istvántól.

Derűs oldalon kép és szöveg. – Keresztrejtvény - Szent Pió atyának tulajdonított mondást rejteget. Megismerhetjük szeptemberi megfejtőinket és támogatónkat. A hátsó borítón Reményik Sándor – Károli Gáspár emlékezetének című versét találjuk.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.