Adventi történet - Csodás álom

 

Szent Pahómiosz meg akarta ismerni az élet értelmét, ezért folyton-folyvást szent szavakon és bölcsességeken meditált, hogy felfedezze a titkot. Egy napon az Úr teljesítette a kívánságát és csodás álmot küldött rá.

Pahómiosz azt látta, hogy a világ egy hatalmas, sötét barlang. A emberek tapogatózva, bukdácsolva bolyonganak benne, néha meg is sebesítik vagy el is lökik egymást, és egyre bizonytalanabbak és szomorúbbak, mert nem találják a kivezető utat. De egyszer csak valaki fényt gyújtot, egészen kicsike fényt. Azt mondta: nem létezik olyan mély sötétség, amit ne tudna legyőzni a legkisebb fénysugár. A fény segítségével mindig megtalálható a kivezető út. Így aztán mindenki elindult a fényt tartó ember felé.

Először összevissza tolongtak, egymást akadályozták, de aztán megpróbáltak libasorba rendeződni. De nagyon sokan voltak, a sötétség feneketlen, a fény viszont alig észrevehető.

Végül rátaláltak a legkézenfekvőbb megoldásra: kézen fogták egymást, és így haladtak a kijárat felé.

- Te is ragadd meg a melletted levők kezét és tartsd szorosan, mert az adventi fény nagyon kicsi, de együtt haladva eltalálunk a szeretet forrásához, Jézushoz.