A böjt a mértékletesség erényének cselekedete. Tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó
önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási
ösztön megfékezése az evésben és ivásban. Ebben megnyilvánul az értelem és az
akarat uralma az ösztönök felett.
A böjt célja a lélek fölemelése a testi
vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése. Testünk miatt a
természettörvény is ajánlja, és minden vallás törvényei között szerepel.
Az Ószövetségben a mózesi törvény
csak az engesztelés napján írt elő kötelező böjtöt (Lev 16). A fogság után még 4 kötelező böjti nap jött ehhez. A
farizeusok hetente kétszer böjtöltek.
Jézus
Krisztus 40 napos böjttel kezdte nyilvános tevékenységét. Óv a
külsőséges böjttől (Mt 6,16), s
a sátán elleni harc fegyveréül adja (Mt 17,21).
Az Egyház kezdettől fogva gyakorolta a böjtöt, mert „elvitetett tőle a
Vőlegény” és kifejezték az Úrra való várakozásukat (Mk 2,20; vö. ApCsel 13,2).
A bűn elleni küzdelemnek, az önmagunk
feletti uralom megszerzésének és a lelki fejlődésnek elengedhetetlen
előfeltétele a böjt, és ma is a szeretet és a jó cselekedetek gyakorlásához az étkezésben gyakorolt mértéktartás és önmegtagadás az egyik legjobb út.
Hogy
mindnyájan egyesüljünk valamilyen bűnbánattartásban – amikor Urunk Jézus
Krisztus szenvedésére és halálára emlékezünk –, böjt és bűnbánati napok vannak előírva
(1249.k.)
Ilyen hamvazószerda és nagypéntek, amikor szigorú böjtöt (háromszori étkezés), azaz hústilalmat és böjtöt kell tartani (1251.k.). A hústilalom kötelezi azokat, akik 14. életévüket
betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat a betöltött 18. évtől kötelezi
60. életévük megkezdéséig.
A nagyböjti péntekeken csupán a hústilalom kötelező.
Az év többi péntekjén vagy a hústól való tartózkodással vagy az irgalmas
szeretet, illetve a jámbor áhítat valamely nagyobb fokú gyakorlatával kell a
bűnbánati napot megtartani.
Általános felmentés van a bűnbánati nap tartása
alól a kötelező ünnepeken kívül az egyházi és világi ünnepeken. A pénteki
bűnbánati nap alól felmentést adhat a lelkipásztor és a szerzetesi elöljáró.
MINDENT AZ ÉLETÉRT,A FÖLDI EMBER EGÉSZSÉGÉÉRT, LELKI GYÓGYULÁSÁÉRT,/ A HITÉLET SZELLEMÉBEN,A BÉKÉÉRT, MEGMARADÁSÉRT,ORSZÁGOK, NÉPEK, NEMZETEK OTTHONI BOLDOGULÁSÁÉRT./
VálaszTörlés