Krisztussal a keresztet: A húsvéti ételszentelés

A húsvéti eledelek régi neve a kókonya vagy kokonnya. Székelyföldön is ez a húsvéti szentelt eledelek – kalács, sonka, bárány, tojás, só – összefoglaló neve. A kókonyaszentelés vagy ételszentelés a szentelményeknek egyik máig elevenen élő fajtája. Az ételek megáldására már Jézus példát adott a csodálatos kenyérszaporításnál és az Utolsó Vacsorán. A szentelmények az Egyház által alapított szent jelek, melyek lelki hatásokat jeleznek és érnek el az Egyház könyörgése folytán. A szentelmények imádságból, a kereszt jeléből, szentelt vízzel meghintésből vagy más jelekből állnak.

Csíkszereda, ételszentelés 2014. Fotó Nagy István

A megszentelt húsvéti eledelt szent ételként fogyasztjuk, amiknek jelképes értelmük is van. A szenteltet maradványait tűzbe vetjük, hogy ne kerüljön oktalan állat szájába.

Maroknyi székely

Nagy Lajos király idejében, Csík új vásáros terén jött létre Csíkszereda. Kezdeti kiváltságait és zárt-város jellegét megőrizte 1876-ig, amikor a létrehozott Csík vármegye székhelye lett. Ezért is maradt fenn töretlenül az ételszentelés.

A húsvéti ünnepkör jelentős eseménye Csíkszeredában a húsvétvasárnap reggeli ételszentelés, amit 2001 húsvétjától Csíkszereda Főtérén tartunk reggel 8 órakor. A szertartást a Szakszervezetek Művelődési Háza előtt elkészített asztaltól végezzük.

Csíkszereda, ételszentelés 2019

A szertartás előtt ahogy érkezünk, a tér középső részéről kifele haladva sorokban felfejlődünk, a katona nemzet múltjához illően.

Az ételszentelés hitbeli, ökumenikus, családi és társadalmi jellege mellett székely-magyar.

A szertartást felkérésre Msgr. Tamás József ny. segédpüspök vezeti. Az ünnepi beszéd és az áldás után a papság meghinti szenteltvízzel a kosarakban levő eledeleket és italokat.