Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében

Pünkösd utáni vasárnap a háromszemélyű egy igaz Istent, a Szentháromságot ünnepeljük. Tudjuk, hogy mennyei Atyánk a világba küldte Fiát, az igazság Igéjét és a megszentelő Szentlelket, s ezzel kinyilatkoztatta benső életének csodálatos titkát. Jézus azért jött, hogy „életük legyen, és bőségben legyen” (Jn 10,10). 

Az emberiség számára a Szentháromság élete jelenti a bőséges, isteni minőségű életet. Mi erre kell építsük egyéni, családi és társadalmi életünket. Csak – egymással és egymásért – ez szolgálja életgazdagságunkat. Az újszövetségi kinyilatkoztatás fényében már az Ószövetségben is felfedezhetjük Isten háromságos létének nyomait, hogy az ő létéhez hozzátartozik a bölcsesség éppúgy, mint a szentség és a hatalom. (Péld 8,22-31) 

A megszemélyesített Bölcsességben könnyen felismerjük a második isteni Személyt, az örök Igét, aki által minden lett. „Ott voltam, amikor az eget teremtette, … amikor lerakta a föld szilárd alapjait. Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között.” Isten a teremtett világban kifejezésre juttatta szeretetét, ezért a létező dolgokban is felismerhetünk olyan hármas tagoltságot, stílust, amelyek a háromszemélyű egy Istenre utalnak. 

A Szentháromság tükörképe a család. A család a férj-apa, a feleség-anya és a gyerekek szeretetközössége. A családot eggyé nem az asztal, nem az ágy, nem a ház, hanem a kölcsönös szeretet és a szeretetben való egység teszi, amit családi szeretetnek hívunk. 

Egy a család, de több személy van benne. Jézus búcsúbeszédében bepillantást enged a Szentháromság titkába, ami nem más, mint az Atya, a Fiú és a Szentlélek kapcsolata, a kölcsönös szeretet és a szeretetben való egység. (Jn 16,12-15) Az egy isteni természetnek három személy a birtokosa. Ez az élet teljessége. A kinyilatkoztatásban ezt kaptuk, és a színelátásban egészen feltárul előttünk a világ legcsodálatosabb valósága. 

Isten mint Háromság lépett kapcsolatba velünk emberekkel: Isten Atya, aki Fiában és a Szentlélek közösségében gyermekeiként szeret minket. Szeretetét kiterjeszti mindazokra, akik elfogadják küldöttjét, Jézus Krisztust.  

A mennybement Krisztus, az Atyától elküldte a Szentlelket, aki vezeti az Egyházat, hogy „megismerje a teljes igazságot” (Jn 13,13), a teljes igazság: Isten a szeretet. 

A Szentlélek a személyes kapcsolatok felragyogtatója, mert ő maga a szeretet. (Róm 5,1-5) Az isteni élet lényege a szeretetben való egység, ezért az emberi életben is ez a törvény: a tökéletes önátadás és a tökéletes elfogadás és a szeretetáramlás. Szentháromságos keresztény életet kell élnünk: legyünk a jó kezdeményezői, mint az Atya; tudjunk befogadók lenni, mint a Fiú és éljünk szeretőviszonyban, közösségben, mint a Szentlélek az Atyával és Fiúval. A Fiúisten azért jött, hogy bevezessen Isten szeretetközösségbe.

 

„Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek: Istennek, aki van, aki volt és eljön újra.” Jel 1,8.