Boldogok...

Szofoniás próféta Kr. e. 640-609 között prófétált egy politikailag felfordult világban, amikor az asszírok hatalma hanyatlóban és a babiloni megerősödőben volt. A próféta szerint a nemzetek sorsa Isten kezében van. (Szof 2,3. 3,12-13) Izraelt bűnei miatt utoléri Isten bűntetése a hamis imádásuk miatt. Ennek következményei a megtisztítás lesz. A bűnbánatot tartó nép akkor az Úrban fog bízni és Istennek tetsző néppé alakul. Csak az Úrban bízó szegény és alázatos nép marad életben. Ez a megtisztult maradék majd békét és nyugalmat fog élvezni, mert az Úr kimutatja szeretetét népe iránt, mint a nyáját védő pásztor. A Szofoniásnál említett szegények és alázatosak, akik az Úr nevében bizakodnak, tőle várják életük értelmének megtalálását. Ezek Jézusban vezérükre találtak és példaképükre, aki önként szegény lett és alacsony sorsú, aztán feltámadásával és megdicsőülésével biztosítékot adott, hogy ezen az úton valóban el lehet érni a boldogságot. (Mt 5,1-12a)  

Jézus a Hegyi beszédben arról győz meg minket, hogy legyünk tevékenyek a jövőben, mert az evangélium foglalata értelmi megnyugvást és biztonságot nyújt. Jézus a mennyek országa szemléletében nem kényszerít, hanem ajánl, kínál, hiszen itt van Ő az ország javaival, kincseivel, de ezeket csak az teheti magáévá, akiben megvan a megfelelő lelkület. Formailag egy-egy boldogság egy-egy gratuláló felkiáltás, mely a boldogság már létező állapotát ismeri el. Mindjárt kifejezik Jézus küldetését Izrael szükséget szenvedőihez, a szegények, a szomorúak és az éhezők iránt, amint Jézus azt Izajás könyvéből magára alkalmazta (Iz 61,1-4).  

Ezek az üdvösségtörténet új korszakának hajnalát jelentik. A szegények nem azért boldogok, mert erkölcsileg jobbak másoknál, hanem azért, mert Isten különös gondot visel rájuk, és a lelki szegények azok, akik jobban kedvelik Isten szolgálatát az anyagi előnyöknél. Itt személyes-erkölcsi szempont érvényesül, ebben jelen van a gazdagságtól való függetlenség és önkéntes szegénység. Ez összecseng az utolsóval, az üldözöttekről szóló boldogsággal, amely az ősegyháznak a vértanúságról szerzett tapasztalatát tükrözi, amit kifejezetten Jézusért vállaltak. Itt érezhető Máté szerkesztői kiegészítése. A további boldogságok a zsoltárokból eredőek. A szomorúak látják a gonosz uralmát a földön. A szelídek, másképp a lassan haragvók, másokkal gyengédek. Az irgalmasok, a felebaráti szeretetben élők, a szükségben levőket segítők, az ellenségnek megbocsátók. A tisztaszívűek Isten hűséges gyermekei és őszinte imádói. A békesszégszerzők a felebaráti szeretetet összefűzik az irgalmassággal. E messiási kiáltványt kell életprogrammá tenni, akkor az összes jutalmat meg fogjuk kapni. Jézus a világ szemében a kicsikkel kezdte meghívását. (1Kor 1,26-31) Ő az Üdvözítő.

 

„Örüljetek és vigadjatok, jutalmatok a mennyben bőséges lesz.” Mt 5,12a.