Krisztus világa 2023. január - Szemle

Az időből az örökkévalóságba - Szent Ágoston az időről írja a Vallomásokban, hogy „ha senki se kérdezi, tudom, ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom. Merem állítani, hogy egyet tudok, azt tudniillik, hogy nem volna múlt idő, ha nem volna múlandóság. Nem volna jövő idő, ha nem volna jövendő történés, nem volna jelen idő, ha egyáltalán semmi sem volna. De hogyan van meg az időnek két fajtája: múlt és jövő, ha a múlt már nincs és a jövő még nincs. A jelen, pedig ha nem menne át a múltba, nem idő volna, hanem örökkévalóság” (14.k. 26.fej.). Az idő alapja tehát a változandóság. A keresztény az Isten- és emberszeretettel értékesíti a folyton változó időt. Isten üdvtervében minden ember négy szakaszban éli meg életét: a fogamzástól a születésig a magzati életet. A születéstől a halálig a földi szakaszt. A haláltól a föltámadásig az örök életet. A föltámadással kezdődik az ember föltámadt élete. Életünk kiteljesítését a Szentlélek segíti, hogy Krisztus által az egy Lélekben megnyíljék előttünk az Atyához vezető út (vö. Ef 2,18). Amíg időnk van szeressünk, és tegyünk jót. Ettől lesz boldog az életünk és az esztendőnk.

Emberhalászokká – Bellon Gellért püspök elmélkedése. Az apostolok meghívásakor az Úr Jézus emberhalászásról beszél (Mt 4,12-23). Ennek megindoklására kapunk választ. Mindenesetre a halásznak az a látszólagos gyengesége, hogy zajtalan, hogy várakozik, hogy mozdulatlan, de így inkább hasonlít a bárány viselkedéséhez, aminek képében eljött Krisztus, és aminek hasonlóságában küldte az Úr apostolait. (3. oldal)

A keresztút mellékszereplői – IV. állomás: Jézus édesanyjával találkozik. Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya írása. Egyedül Szent János említi evangéliumában, hogy a kereszt alatt a szent asszonyok között ott állt anyja, Mária is ( Jn 19,25), de arról nem szólnak, hogy a keresztút alatt találkoztak-e vagy legalább látták-e egymást? A 4. állomásnak a szent hagyományban van az alapja, amit apokrifek is alátámasztanak. Amikor az Úr Jézus a názáreti zsinagógában a felolvasott Izaiás jövendölés (Iz 61,1-2) után bejelenti, hogy ő a Messiás és most teljesedett be rajta, ekkor a hallgatóság káromkodásnak veszi a kijelentést és lefogják, kihurcolják a város szélére, hogy a szakadékba letaszítsák. „De ő áthaladt köztük és eltávozott.” (vö. Lk 4,16-30) Úgy tudják, hogy a Szűzanya is a szent asszonyokkal aggódva és szívszorongva ment a tömeggel. Amikor Szent Fia láthatatlan lett és eltűnt az őt hurcolók közül, akkor szóltak a Szűzanyának, hogy megmenekült Szent Fia. A Szűzanya megkönnyebbülten felsóhajtott és hálát adott Istennek a Fia szabadulásáért. Azon a helyen, ahol a Szűzanya meghallotta az örömteli hírt, Názáret városán kívül, a keresztényüldözések megszűnte után klarissza apácakolostort építettek és templomukat az eseményről „Ijedelmes Nagyasszony”-nak nevezték el. Bővebben a 4-5. oldoldalon.

Éhségek és angyalok – Sárközi Sándor piarista atya életében itt-ott megmutatkozó karácsonyi ‘angyaljelenésekről’, a test és a lélek éhségéről. Zaklatott idegrendszerünknek a nyugalomra. Lelkünknek az imára. A „meleg csendre...” (Simone Weil szavaival, aki éhenhalt London bombázásakor.) Meg is kapjuk, csak nem akkor, sajnos, amikor kampányolunk rá. Esetlegesen, váratlanul. Elhagyatottságunkban és mégsem elhagyatva. „De szép!”

Boldog Scheffler János. Decemberben volt épp 70 éve, hogy a Jilava-börtönben meghalt Scheffler János szatmári püspök, nagyváradi apostoli kormányzó. XII. Pius pápa 1942-ben nevezte ki szatmári püspöknek és nagyváradi apostoli kormányzónak. 1948 őszén a kommunisták rá akarták venni, hogy legyen a Rómától elszakítani szándékozott romániai „nemzeti katolikus egyház” püspöke. Scheffler János határozott válasza: NEM! 1950-ben szembeszállt a kommunista kormány által szervezett „békepapok” mozgalmával is, ezért 1950. május 23-án Körösbányára hurcolták kényszerlakhelyre. 1952 márciusában körösbányai kényszerlakhelyén letartóztatták, és a bukaresti börtönben megpróbálták rávenni, hogy szakadjon el Rómától. Ezután rövid ideig a máramarosszigeti börtönben volt. 1952 szeptemberében a Jilava börtönbe vitték és december 6-án meghalt. – Virt László írása a 7. oldalon.

Remete szentek – A 3. század közepén a világot elhagyva, az anyagiaktól függetlenné válva, a pusztaságba vetette magát az egyiptomi remeték ősképe, thébai Szent Pál (228–341). Remete Szent Antal lett a remete eszmény továbbfejlesztője. Így az ő életébe is be pillanthatunk a cikk olvasása nyomán.  

Megáldva – Jörg Zink írása. Az áldás Istentől jön. Állj meg. Tekints a magasba, és érezd Isten erejét, mely kiteljesedésre vágyik benned. Fordította Bács Béla János (10. oldal)

A különös kincsesláda – Az ötödik jézusi kincs a szókihúzósban megtalálható – Katócától. 

Lisieuxi Szent Teréz – Bakó M. Hajnalka írása és kérdései.  

Teljes Szívvel ifjúsági vezetőképzések – a februári programok ismertetése.  

A magyar nemzet remetéi – Szent Váctól Boldog Özsébig. 

Derűs oldal - Két öreg székely a halálról beszélget. Az egyik így vigasztalta komáját: - Ne bevégződésként gondolj a halálra, hanem olyan eseményként, amely végre hatékonyan megszünteti a kiadásaidat.   

Keresztrejtvény – Márton Áron mondását rejti. Megfejtők és nyertes. Támogatónk a Hargita Gyöngye.  

Sík Sándor – A napkeleti bölcsek.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.