Krisztus világa 2023. március - Szemle

Utunk a megbocsátáshoz - Alaphívatásunk a szeretet, és minden, ami a szeretetet megszegi, az bűn. Bűneink orvoslására jött Jézus, aki szeretetét kínálja. Ha belátjuk, hogy van, amit megbocsásson, és nevén nevezzük azokat, akkor Ő megbocsát. Végtelen szeretetébe fogad. Bűneinkből is jót hoz ki, és segít, hogy jók legyünk! A világ ezt nem tudja megtenni, mert a világ a törvények, szabályok mellé szankciókat szab, és ezzel a vétkest az ok és okozat útjára tereli. Ott a bűnös bűnhődik, de ezzel nem kapcsolódik vissza a szerető közösségbe, hanem kiközösített, szenvedő és megbélyegzett marad. Ez nem oldja meg a bajt, és a vétkes lelkileg nem lesz jobb. – A gyónásban vállaljuk a szeretet útját és Isten bocsánatát kérjük. Ő pedig megbocsát, szeretetébe fogad és rendeződnek kapcsolataink. Feladatunk marad, hogy Jézus példája szerint bocsássunk meg mi is embertársinknak. Miután megbocsátottunk, talán nem tudjuk elfelejteni a sérelmeket. Jó tudni, hogy megbocsátásunk nem az emlékezetünkön múlik, hanem az akaratunkon. Ha eszünkbe is jut, akkor is a szeretetet választjuk s megújítjuk szívünkben a megbocsátást, és ezzel már meg is erősítettük a szeretetünket. – olvassuk a vezércikkben.

Ki az Uram?  – Bellon Gellért püspök elmélkedése (Jn 9,1-14). A vakonszülöttet Jézus meggyógyítja. Ezt a csodáját jelzésnek szánta. „Amíg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak” - mondja a csoda bevezetéseképpen. Itt a vakonszülöttnél sem maga a vak, sem rokonsága, de még a tanítványok sem kérték Jézus gyógyítását. Később a történelem kérdezősködése folytán rájön, hogy ki volt világossága szerzője.A mindennapi életben is ezért kell párbeszédre kész lelkülettel részt vennünk. Hátha megkapta partnerünk is Krisztus világosságát vagy abból egy igazság- vagy jóságrészecskét.

Krisztussal a pusztában – Jozefa-Terézia karmelita nővér írása. Jézus pusztai negyven napja mintájára a sivatagi atyák is lelki harcot vállaltak, Krisztus katonái (miles Christi) lettek. Nem az volt a céljuk, hogy összetörjék testüket, hogy saját erejükből érjenek el győzelmeket, mint a pogány aszkéták. Az volt a vágyuk, hogy szenvedő Megváltójukhoz kapcsolódva Szentlélek-hordozókká váljanak és közbenjárjanak Isten előtt embertársaik lelki feltámadásáért. - Belső harcaink nemcsak értünk vannak, hanem szeretteink, környezetünk és minden ember javára is szolgálnak.

A keresztút mellékszereplői – VI. állomás: Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak. Szent Veronika. Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya írása. A hagyomány szerint Veronika az Úr Jézust követő szent asszonyok között volt, mert őt vérfolyásból gyógyította meg. A szent asszonyokkal együtt elkísérte az Úr Jézust keresztútján is. Amikor látta gyötrődését, odaférkőzött hozzá és kendőjével letörölte véres arcát. Jutalmul a kendőn megjelent az Úr Jézus arcmása. Veronika kendőjének a hagyományban, az apokrif irodalomban nagy szerepe van, ennek változatait ismerjük meg. Buzdítást kapunk, hogy álljunk mi is Veronika követői közé és ismerjük fel Krisztus arcát szenvedő embertársainkban. (6-7. oldal)

Léstyán Ferenc. 110 éve született, aki a 20. századi erdélyi katolikus egyház legjelentősebb személyiségei közé tartozott – írja Virt László. Távollétében kétszer halálra ítélték, majd a Márton Áron püspök által felállított titkos kormányzati rendszerben 1952 januárjában a letartóztatások miatt a kényszerlakhelyre telepített Léstyán Ferenc lett az erdélyi püspökség kormányzója. Ami ekkor az erdélyi egyházban zajlott, talán a világon egyedülálló: egy titkos egyházkormányzat irányította a nyilvánosan dolgozó lelkipásztorokat! 1955-től haláláig az élő közösségekért megfeszítetten dolgozott. Több évtizedes munkája a Megszentelt kövek, melyben feltárja, hogy egy évezreden keresztül a templomok élő közösségeket tartottak meg. Léstyán Ferenc egész életében ezért dolgozott.  

Útban Jerikó felé – Kegyetlenné válik az életünk, ha nincs benne irgalom. De mégsem az irgalom a legfőbb érték – így kezdi írását Sárközi Sándor piarista atya. Az irgalmas szamaritánus példabeszéde a mindenkori élet, a történelem előtti és a posztmodern élet parabolája is. A Megváltásé.

Árpád-házi Mária –  V. István magyar király és Kun Erzsébet leányával, nápolyi királynéval ismertet meg Bakó Mária Hajnalka. Mária férje az Anjou-ház nápolyi ágából származó II. Károly, Anjou hercege, 1285-től nápolyi király. Házasságukra 1270-ben került sor. Frigyükből összesen tizennégy gyermek született. Mária királyné működése kulcsfontosságú volt Nápolyban az 1293-as földrengés után, amikor a várost újra kellett építeni.

– Ferenc pápa Budapesti programja. 

– A különös kincsesláda – a hetedik kincs, Jézus egyik felszólítása. – Derűs oldal: A székely nézelődik az állatkertben. Csodálja, hogy a veszedelmes nagyvadak engedelmeskednek a gondozónak, igaz, az nem bántja őket. – Mondja az úr, mit művel kend az állatokkal, hogy így engedelmeskednek, s meg tudja fékezni őket? – A szemeim erejével hatok rájuk. – Megkérném szépen, nézzen egyszer jól a feleségem szemei közé is!

Keresztrejtvény: Ferenc pápa mondása. 

Vers: Reményik Sándor – József, az ács, az Istennel beszél.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.