Az őrangyalom megsegített

Kórházi kezelés után

Isten angyala, aki őrzőm vagy,  

akire bízott az isteni kegyesség,  

világosíts fel, őrizz, kormányozz  

és vezess engem a mai napon. Ámen. 

2020. október 6-án kezdődött Covid-19 betegségem. Ezalatt megtapasztaltam őrangyalom segítségét. A betegség ágynak döntött. Október 12-én a csíksomlyói Kórházba szállítottak, javulás pedig nem történt. 17-én, szombaton déli harangszókor már lábra sem tudtam állni. Átéreztem, hogy földi pályafutásom végéhez értem. Az ágyam szélén ülve elimádkoztam csendben az Úrangyala imát és az Őrangyalhoz szólót: Isten angyala, aki őrzőm vagy, akire bízott az isteni kegyesség... amire a végére értem, magam előtt a

Millenniumi templom főbejáratától nézve az udvart láttam, a Szent Kereszt templom felé néztem. Középen az emlékmű. A járda jobb oldalán végig egy ezüstfehér, szép, fényes áramló patakhoz hasonlót láttam. Baloldalt pedig  egy overálszerű, emberformájú zsebes, fekete csuklyás műanyagzsák hevert. Ekkor az őrangyalom (őt nem láttam, de hangját hallottam) a következőt mondta: Ha itt maradsz minden magad alá megy, meghalsz, betesznek a zsákba és el vagy temetve. Válaszd a világosság, az élet útját. Kérjed, hogy vigyenek Udvarhelyre.  

Te döntesz. A döntés nálad van!

Majd így folytatta: 

Ha a világosság, az élet útját választod 5 feladatod lesz. Ekkor elsorolta a feladatatokat és név szerint megmondta, hogy ezekben kik fognak nekem segíteni (megnevezte a személyeket). Majd hozzá tette: A döntés nálad van!

Ha a világosság útját választod, a hátad mögött a falon van egy piros gomb és nyomd meg. Jönnek az ápolók és mondd meg, hogy vigyenek az udvarhelyi Kórházba. A döntés nálad van! Te döntesz!

Ezzel a vízió megszünt. Úgy tettem, ahogy az őrzőangyalom mondta. Megnyomtam a piros gombot. Jöttek az ápolók és a doktornő: Mi a baj? - Kérem vigyenek Udvarhelyre. Szaturációt mértek: 54 és 57. Ez halálos mondta az egyik ápoló. Próbáltak vért venni a balkaromból, nem sikerült.  Ekkor a vérhigított adték a bal vállamba. A jobb karomból sikerült vért venni. Majd összepakoltak és délután 4 órakor  a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Zártosztályára vittek, labor-labor vizsgálatot követett. 18-án, vasárnap délkor útnak indítottak Udvarhelyre az Intenzív osztályra. A lélegeztetőgépet nem fogadtam el. Kezelésbe vettek És ezután a Gondviselés útja következett, ahogy azt az őrangyal megmondta.

A húgom, Anna-Mária szombaton gyógyszerekfelől érdeklődött és egy orvos azt mondta, talán a TOCILIZUMAB német gyógyszer segítene. (Romániában is forgalmazzák Roactemra néven.) A húgom vasárnap regeltől megpróbálta ezt a gyógyszert beszerezni Bukaresből, Dresdából, Regensburgból és Budapestről. Bukarestben féltucat gyógyszer volt, amit zároltak, és a határokat is lezárták. Ekkor húgomnak eszébe jutott Kozma Imre atya és Ugron Béla, akik a budapesti Máltai Szeretetszolgálat vezetői. Délután volt, amikor telefonon hívta Ugron Bélát. Arra kérte, ha tudnak, akkor segítsenek. Béla és Imre atya jelezték, hogy van az Irgalmas Kórházban az a gyógyszer, amit már hűtőtáskába is pakoltak. De kiszállítja el az Ártánd - Bors hatáátkelőig? 

Ekkor egy bicskei barátom hívta  a húgomat, és megkérdezte, valamiben tudnék-e segíteni? - Igen, a Borsi határállomásig a gyógyszert el kellene hozd. Húsz perc múlva már ő is úton volt. 

Kolozsvárról Ft. Takó István egyetemi lelkész indult a váradi határállomáshoz, hogy ott az első töltőállomásnál átvegye a gyógyszert. Unokaöcsém és húga Csíkszeredából indultak Kolozsvárra a gyógyszerért. Hát ilyen stafétával érkezett Udvarhelyre éjjel fél 1 órakor a gyógyszer és azonnal csepegtették belém. 

Reggel látták, hogy még van gyógyszer adag. A főorvos úr úgy döntött, hogy azt a szert László Attila kolozsvári főesperesnek adják be, aki súlyos állapotban feküdt az udvarhelyi kórházban. Így a második adagot Attila kapta. Szerdától már javult az állapotunk.  

Isten csodálatosan működik! 

Október 27-én délután hazaszállítottak az udvarhelyi Kórházból. Másnap a számítógép elé ültem és levelet írtam Kozma Imre atyának. 

"Kedves Imre Atya! A tegnap du. fél 6 órára hazaszállítottak engem a csíkszeredai Szent Kereszt Plébániára. Erőtlen, gyenge vagyok, de megjött az étvágyam és fel akarok épülni. Ma telefonon  hívtam Ugron Bélát, tőle kértem el az email-címedet, hogy számtalan segítségedet, amit három évtized során nyújtottál, legalább egy Isten fizessével megköszönjem. 

Keves Imre Atya! Az irgalmas Jézus jó munkatársa vagy, tartson meg továbbra is kegyelmében. Isten áldja és segítse munkátokat az irgalmas szeretet szolgálatában. 

Imádsággal, hálával és nagy-nagy szeretettel mondok köszönetet, Darvas-Kozma József Csíkszereda, 2020. okt. 28-án.