Macedonius, a remete már 45 éve élt az erdő sűrűjében, az egyedül épített kunyhójában. Csak a madarak éneke törte meg az erdő mély csendjét. Egy nap azonban zaj ütötte meg a remete fülét. Egy vadász állt előtte, aki nézte-nézte ezt a szegényes otthont és lakóját, és nem tudott betelni vele. Mikor meglepetéséből magához tért, megkérdezte a remetétől: „Te Isten embere, mit keresel itt a vadonban?” Macedonius jóságosan ránézett a vadászra, majd így szólt: - „Szívesen megmondom, de először te mondd meg, mit keresel itt?” – „Vad után szaladok, és addig nem nyugszom, amíg el nem kapom.” – „Én meg az Isten után szaladok és addig nem nyugszom, amíg el nem érem. Nos, ki cselekszik bölcsebben?” A vadász elgondolkozott, és beszélgetésük után Macedoniushoz szegődött.
A modern ember szenvedélyektől űzve, délibábokat kerget, rohan. Időhiányra vagy fáradtságra hivatkozva nem ér el a templomig, nem hallja meg a szentmisére hívó harang szavát. Most az élet lett olyan sűrű, mint egykor a vadon. Mégis jó eltalálni vasárnapról vasárnapra a templomba, ahol Isten teszi fel az élet bölcs kérdését: Jó irányba halad-e életed? Gondolkozz el és maradj mindig Isten közelében, mert ettől függ testi-lelki megnyugvásod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése