Szent Bálint

       Bálint püspök Terniben végezte lelkipásztori munkáját. Krisztus evangéliumát igyekezett az emberek szívében elültetni. A szentségek kiszolgáltatását komolyan vette. A házas élet szent voltát mindig kihangsúlyozta, mert a házasságban a férj és a feleség nemcsak kiegészítik egymást, hanem életszövetséget kötnek Krisztusban, ezáltal minden pillanatban megjelenítik Krisztus és az Egyház szeretetét. Az új házaspárokat kertje virágaival szokta megajándékozni.

      A keresztényüldöző II. Claudius császár idejében őt is letartoztatták, bebörtönözték. Ott is tanította társait. A legenda szerint Bálint püspök tanítását még a börtönőr vak leánya is hallgatta. Amikor kellő érdeklődés tanúsított, és kigyúlt szívében a hit, akkor a püspök imádkozott érte és a lány visszanyerte látását. A csoda hatására többen megtértek. Bálint püspök a börtönben is végezte szent szolgálatát, a jegyeseket megeskette, köztük a katonákat is, pedig az akkori császári parancsok értelmében nekik nem lett volna szabad házasságra lépni.

      Mielőtt – a hagyomány szerint – 269. február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: "Valentinus, N suo, salutem dicit.” „Üdvözletét küldi, a te Bálintod.” Egyszerű üdvözlő forma volt a rómaiaknál, amivel Ciceronál is találkozunk.

      Szent Bálint vértanú püspök tiszteletét I. Gelasius pápa hagyta jóvá az 5. században. A korábbi tisztelete ellensúlyozta az ókori Rómában szokásos két pogány ünnepet. A február 13-15 között tartott Lupercaliá-t vagy Februá-t. A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A pogány papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal megcsapkodták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés kiüzze belőlük a rosszat és tisztulást, termékenységet hozzon. Ez hasonlít az aprószentekezéshez. A római birodalomban február 14-én tartották Junó istennőnek, a házasság pártfogójának az ünnepét. Ezen a napon a fiatal leányok Junó templomába mentek, hogy ott jóslatot kapjanak az igazi férfi kiválasztásához. A fiatal legények pedig sorsot húztak a még hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig, és voltak akik egymásba is szerettek. A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon feleségeiknek.

      Szent Bálint virág ajándékozása, valamint vértanúságának napja és a római kettős szokás keveredett és a keresztény inkultúráció eredménye lett a Bálint nap. A keresztény mártír a jegyesek, a lelkibetegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje. 1997-től Bálint napja, az epilepsziások világnapja is.

            A szerelem egy indítás az elkötelezett élet felé, de nem a minden.

“A szerelem ott kezdődik, amikor azt mondod, hogy nincs még egy olyan, mint ő. És ott végződik, amikor azt mondod, ő is olyan, mint a többi.”(dr. Nagy András)

Hát a Bálint nap is olyan, mint a többi, de valami színesebbé teszi, és a jövő felé mutat.

Ajánlom az alábbiak elolvasását a szerelmeseknek,

a volt szerelmeseknek

és a leendő szerelmeseknek.

A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD MÉLTÓSÁGÁNAK MEGBECSÜLÉSE (Gaudium et spes)
47. A házasság és a család a mai világban
48. A házasság és a család szent voltáról
49. A hitvesi szerelem
50. A házasság termékenysége
51. A hitvesi szerelem és az emberi élet tisztelete
52. A házassággal és a családdal mindenkinek törődnie kell