Az egyik régész véleményét a szórványosan előkerült zsindelyszegek, illetve kerámiatöredékek alapján a kápolna építését a 17. századra teszi. Viszont megállapította, hogy „a kápolna szentélye sokszögzáródású, melynek keleti falához (nem a sarkokon!) az építéssel egyidős támpillér támaszkodik. A hajóval azonos szélességű szentély formája azonban nem hasonlít az ismert csíki középkori kápolnák szentélyéhez, a rézsűs oldalak jóval rövidebbek a keleti zárófalnál, így formája meglehetősen nyomott.” A kápolna keleti falához támaszkodó támpillérnek mondott rész inkább a szentély szabadtéri oltárának az alapja, amit a zarándokok miatt építettek.
(Megfigyelhető ez a dobói remeteség romos szentélyénél vagy a csíksomlyói Salvator-kápolnánál. Az oltárhoz hasonlóan – a búcsúsok végett – a szószéket is kifelé építették.) A széphavasi-, a laposhavasi- és pogányhavasi kápolnák a remete életet vállaló pálosok tartózkodási és megszentelődési helyéül szolgáltak, másodszor az ide zarándoklók, itt átutazók hitéletét erősítették.
A pálosok fogadalmában benne van: Isten segedelmével, kezük munkájával tartják fenn testüket. Létezésük alapját az illető remeteségben megtermelt, és ugyanott fel is használt, fogyasztási javak alkották. Mivel Széphavas átkelő hely volt Erdély és Moldva között, az utasok iránt a szolgáló szeretetet gyakorolták. Királyaink, főleg Károly Róbert, majd Nagy Lajos király, aki a csíksomlyói pálos, fogadalmi monostort alapította, Zsigmond és Mátyás király támogatását is élvezték.
A harangláb szentelése 2012. június 27-én lesz. Szépvízről a keresytalja de. 9 órakor indul.
Az ünnepi szentmisét és szentelést Exc. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek végzi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése