Mária neve ünnep története

Szűz Mária neve ünnepét Bécs felszabadításának emlékére rendelte el XI. Ince pápa. Történt, hogy az 1670-es évek végén az oszmán haderők élére a nagyravágyó, Kara Musztafa nagyvezír került, kinek terveiről szörnyűségeket regéltek. Meg akarta hódítani Pozsonyt, Bécset, Prágát, majd Németországon keresztül el akarta érni a Rajnát, hogy leszámoljon XIV. Lajossal, hogy Itáliába vonulva legyőzze Rómát és lovát megetesse Szent Péter sírján.  A Török Porta 1682-ben megkezdte felkészülését az 1683-as hadjáratra, melynek célpontja Bécs elfoglalása volt.

A szultán Bécs kikémlelésével Ali pasát bízta meg. A pasa magyar keresztény szülők gyermeke volt, akit elloptak a törökök és janicsárrá nevelték. Több nyelvet beszélt, és Bécsben mint görög kereskedő jött-ment és szemlézte annak gyenge pontjait. 

Amikor visszaindult Konstantinápolyba, útközben meg-megszállt a fogadókba.1682 advent egyik reggelén betért egy Balaton környéki hajnali misére. A roráté mise énekei, benne a hajdani magyar gyerek élményeit keltették életre.  Ekkor különös fordulat, csoda történt életében, mert egyszerre felismerte magyar és keresztény voltát. Még akkor elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy Bécs ne kerüljön Kara Musztafa kezére.

A törökök terveiről XI. Ince pápa kellő időben értesült. A pápa életének nagy célja ugyanis az volt, hogy a Nyugatot megszabadítsa a török veszedelemtől. Ez nemcsak az egykori fiatalember romantikus terve volt, hanem mint pápa, ebben látta az egyetlen ellenszerét annak a veszedelemnek, amely Isztambul felől leselkedett a kereszténységre. Közben  a keresztény erők összefogásán dolgozott, és minden módon próbálta megteremteni a hadviselés anyagi feltételeit. Értékes kincseit pénzzé tette és erre a célra ajánlotta fel. Tárgyalással sikerült I. Lipót és Sobieski János lengyel király között létrehoznia a szövetséget (1683.III.31). Hozzájuk csatlakoztak a német fejedelmek, később Velence és Olaszország is. A pápa Franciaországtól csak titkos aknamunkát kapott. Lajos király fölbujtotta a törököket Ausztria ellen.

1683 tavaszán mintegy 160.000 fős török sereg indult el, hogy Thököly csapatai segítségével megdöntse a Habsburgok birodalmát, s utána diadalmas hadjáratokat folytasson nyugat és dél felé. A török sereg július 12-én elérte és ostrom alá vette Bécset. Ali pasa tájékoztatójában Bécs gyenge pontjait erőseknek tüntette fel, a gyengéket pedig erősnek. Aztán a harc idején rendeleteivel zavart keltett a török táborban. Így sikerült a császár, a lengyel király és a birodalmi rendek, valamint a királyi Magyarország egyesült seregeinek a Bécs melletti Kahlenbergnél két hónap múlva, szeptember 12-én a várost fölszabadítani. A törökök teljesen fölbomlott hadrendben menekültek, több mint 10.000 katona esett el ekkor. 

Ali pasa nem menekült, hanem a Szent István dómba tért, ahol a hívek Te Deum-ot énekeltek. Vajon nekünk vannak-e gyermekkori élményeink?  A ránk bízott gyerekeket Istenhez visszük-e, hogyha a lázongás idején el is távolodnak tőle, legalább egy roráté mise ihletésén Istenhez térjenek?

XI. Ince pápa a győzelem alkalmából veretett éremre a pápa ezt íratta: ,,A te jobbod, Uram, lesújtott az ellenségre''. Örök időkre elrendelte, hogy hálaünnepként szeptember 12-én Mária nevét ünnepeljék a keresztények a Nyugat megszabadulása emlékére.

Néhány ütközet erejéig próbáltak a törökök ellenállni, de a győztes hadjárat folytatódott, s egymás után szabadult föl Esztergom, buzgalmának gyümölcse Buda felszabadítása 1686. szeptember 2-án a török megszállás alól. 

A pápa keresztes hadjárata a törökök ellen így teljes sikert aratott. Személyes odaadása az egész világot fölrázta, s a szüntelen imádság, az 1684-1698-ig tartó, ún. visszafoglaló hadjárat, végül nem maradt eredménytelen. Felszabadították Nándorfehérvárt (Belgrád) és a török által leigázott magyar területeket.  

Boldog XI. Ince pápa 1689. augusztus 12-én halt meg. A 18. század végén indították el boldoggáavatási eljárását, melyet a franciák tiltakozása miatt félbe kellett szakítani, így a boldoggá avatásra csak 1956. október 7-én kerülhetett sor. Ünnepe augusztus 13-án van.

A hálás magyar nemzet „Magyarország megmentője” címmel tüntette ki, és tiszteletére a főváros 1936-ban szobrot állított Budán. (Damkó József alkotása)