A szultán Bécs kikémlelésével Ali pasát bízta meg.
A pasa magyar keresztény szülők gyermeke volt, akit elloptak a törökök és
janicsárrá nevelték. Több nyelvet beszélt, és Bécsben mint görög kereskedő
jött-ment és szemlézte annak gyenge pontjait.
Amikor visszaindult
Konstantinápolyba, útközben meg-megszállt a fogadókba.1682 advent egyik
reggelén betért egy Balaton környéki hajnali misére. A roráté mise énekei, benne
a hajdani magyar gyerek élményeit keltették életre. Ekkor különös
fordulat, csoda történt életében, mert egyszerre felismerte magyar és
keresztény voltát. Még akkor elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy Bécs
ne kerüljön Kara Musztafa kezére.
A törökök
terveiről XI. Ince pápa kellő időben értesült. A pápa életének nagy célja
ugyanis az volt, hogy a Nyugatot megszabadítsa a török veszedelemtől. Ez
nemcsak az egykori fiatalember romantikus terve volt, hanem mint pápa, ebben
látta az egyetlen ellenszerét annak a veszedelemnek, amely Isztambul felől
leselkedett a kereszténységre. Közben a keresztény erők összefogásán
dolgozott, és minden módon próbálta megteremteni a hadviselés anyagi
feltételeit. Értékes kincseit pénzzé tette és erre a célra ajánlotta fel.
Tárgyalással sikerült I. Lipót és Sobieski János lengyel király között
létrehoznia a szövetséget (1683.III.31).
Hozzájuk csatlakoztak a német fejedelmek, később Velence és Olaszország
is. A pápa Franciaországtól csak titkos aknamunkát kapott. Lajos király
fölbujtotta a törököket Ausztria ellen.
1683 tavaszán
mintegy 160.000 fős török sereg indult el, hogy Thököly csapatai segítségével
megdöntse a Habsburgok birodalmát, s utána diadalmas hadjáratokat folytasson
nyugat és dél felé. A török sereg július 12-én elérte és ostrom alá vette
Bécset. Ali pasa tájékoztatójában
Bécs gyenge pontjait erőseknek tüntette fel, a gyengéket pedig erősnek. Aztán a
harc idején rendeleteivel zavart keltett a török táborban. Így sikerült a
császár, a lengyel király és a birodalmi rendek, valamint a királyi
Magyarország egyesült seregeinek a Bécs melletti Kahlenbergnél két hónap múlva,
szeptember 12-én a várost
fölszabadítani. A törökök teljesen fölbomlott hadrendben menekültek, több mint
10.000 katona esett el ekkor.
Ali
pasa nem menekült, hanem a Szent István dómba tért, ahol a hívek Te Deum-ot
énekeltek. Vajon nekünk vannak-e gyermekkori élményeink? A ránk bízott
gyerekeket Istenhez visszük-e, hogyha a lázongás idején el is távolodnak tőle,
legalább egy roráté mise ihletésén Istenhez térjenek?
XI. Ince pápa a
győzelem alkalmából veretett éremre a pápa ezt íratta: ,,A te jobbod, Uram,
lesújtott az ellenségre''. Örök időkre elrendelte, hogy hálaünnepként
szeptember 12-én Mária nevét ünnepeljék a keresztények a Nyugat megszabadulása
emlékére.
Néhány ütközet
erejéig próbáltak a törökök ellenállni, de a győztes hadjárat folytatódott, s
egymás után szabadult föl Esztergom, buzgalmának gyümölcse Buda felszabadítása
1686. szeptember 2-án a török megszállás alól.
A pápa keresztes hadjárata a
törökök ellen így teljes sikert aratott. Személyes odaadása az egész világot
fölrázta, s a szüntelen imádság, az
1684-1698-ig tartó, ún. visszafoglaló hadjárat, végül nem maradt
eredménytelen. Felszabadították
Nándorfehérvárt (Belgrád) és a török által leigázott magyar területeket.
Boldog XI. Ince pápa 1689. augusztus 12-én halt
meg. A 18. század végén indították el boldoggáavatási eljárását, melyet
a franciák tiltakozása miatt félbe kellett szakítani, így a boldoggá avatásra
csak 1956. október 7-én kerülhetett sor. Ünnepe augusztus 13-án van.
A hálás magyar nemzet „Magyarország megmentője”
címmel tüntette ki, és tiszteletére a főváros 1936-ban szobrot állított Budán. (Damkó József alkotása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése